A Momentum már korábban bejelentette saját rendezvényét „Választást nyerni a populisták ellen: A holland modell” címmel, az LMP szóvivője viszont csak kedden beszélt arról, hogy ők sem közösködnek. Ez nem szakítás, csak ezen a rendezvényen nem fogunk közösen megjelenni. Az LMP-nek és a Momentumnak is él az ajánlatunk – pontosította a helyzetet a KOM alapítója. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a salgótarjáni programbemutató után csatlakozott a közös ellenzéki eseményhez.
Milyen lenne egy a társadalom valós problémáira reagáló, hiteles ellenzéki párt?
Országos kampányt indít a Közös Ország Mozgalom (KOM), hogy a 106 egyéni választókerületben megtalálják azokat az ellenzéki jelölteket, akik nagy eséllyel vehetik fel a harcot a fideszes jelölttel szemben – jelentette be Gulyás Márton, az esemény fő szervezője a Gödör klubban szervezett kampány nyitóján.
A civil aktivista elmondta: a KOM a Medián, a Tárki és a Závecz Research közvélemény kutatókkal közösen minden választókerületben megmérik a pártok által megnevezett egyéni jelöltek támogatottságát, és tájékoztatják a nyilvánosságot, hogy hol, ki az a jelölt, aki el tudja vinni a szavazatot a Fidesz elől. Ezt közösségi adományozásból valósítja meg a KOM, erre saját bankszámlát nyitnak.
Nincs más esélyünk - nyomatékosította Gulyás Márton. 2014-ben az ország többsége azt akarta, hogy menjen a Fidesz, ám az igazságtalan választási rendszer miatt egy kisebbség a szavazatok kevesebb mint felével kétharmadot kapott. Az azóta eltelt időben a civil társadalom várta, hogy az ellenzéki oldalon kialakuljon egy olyan erő, amelyik felvehetné a versenyt a Fidesszel, illetve integrálni tudná az ellenzéki és civil erőket.
Elég abból, hogy nézzük ki lesz az erősebb - szögezte le Gulyás Márton, hozzátéve: ez a vonat elment. De azért az mégsem lehet, hogy a többség legyen ellenzékben, ezt kell elérni 2018-ban. Ha meglesz a 106 esélyes jelölt úgy a KOM intenzív kampányba kezd, mindenütt ott lesz majd a kiválasztott jelölt mellett.
Jelenleg gödörben az ellenzék – lőtte le a poént az újsáígrók elől Gulyás Márton, aki a belvárosi Gödör klubba hívta össze közös választási nagygyűlésre a vele együttműködő pártokat, így az MSZP, DK, Együtt-Párbeszéd, a Moma és a Liberális párt vezetőit. Mindemellett az is tény, hogy néhány hónappal a választások előtt a Fidesz előnye behozhatatlannak látszik.
Az est lényegét a független jelöltként induló Mellár Tamás közgazdász mondta ki: nem szabad csak a politikai pártokra bízni a 2018-as választást.
Az elmúlt évtizedekben a pártok nem úgy működtek, ahogy kellett volna, nem a köz, hanem saját érdekükben léptek fel. Azt kell elérni, hogy a pártok ne mutyizzák el egymás között, hogy a mi helyünkön a mi hülyénk, a ti helyeteken a ti hülyétek legyen, és végül egyiket sem szavazzák meg. A pártoknak fontos lenne, hogy kezdjenek el átalakulni olyan szervezetekké, amelyeket széles körben is valóban szeretni lehetne. A mi feladatunk az, hogy erre noszogassuk őket - mondta Mellár.
A megjelent pártvezetők elvben támogatták a KOM céljait, igaz, a nagyobb ellenzéki pártoktól arra csak az MSZP képviseletében érkező Gőgös Zoltán utalt, hogy amennyiben megtalálják az alkalmas jelöltet, akkor beállnak mögé. A többi pártvezető csak általánosságban beszélt az összefogás jelentőségéről, ám hallhatóan kerülték, hogy konkrétan nyilatkozzanak a KOM akciójáról.
Gyurcsány Ferenc a DK elnöke is csak annyit mondott: ha összefog az ellenzék, akkor a Fidesz bebukik hatvan-hetven egyéni kerületet.
Ettől az ellenzék még nem lesz koalícióképes, ám megtörték a Fidesz legyőzhetetlenségének a mítoszát. Utána három hónappal újabb választás következhet, amit viszont már elveszíthet a Fidesz - mondta Gyurcsány.
Az, hogy a KOM kampánynyitója az utóbbi hónapok-évek legtartalmasabb, értelmesebb ellenzéki megmozdulása volt, az elsősorban a Közös Ország Mozgalom színpadára fellépő civil felszólalóknak volt köszönhető. Az egyes szakpolitikai témákat röviden felvázoló "párton kívüliek" nagyjából megmutatták, hogy milyen lenne egy a civil társadalommal napi kapcsolatban lévő ellenzéki párt nagygyűlése, ahol felesleges szóvirágok helyett konkrét, lényegi programpontokat vázoltak fel pár percben.
(intermezzo: kicsit zavaró volt, hogy a fideszes rendezvények állandó kelléke, két Valton-os biztonsági őr posztolt a bejáratnál, ám mint kiderült, az ellenzéki nagygyűlésen is elkél a szakértelmük. Az esemény közepe táján ugyanis megjelent az ellenzéki rendezvényeket rendszeresen provokálni és ellehetetleníteni próbáló, magát „alkotmányos ellenállásnak" nevező, láthatóan zavart fiatalember néhány hívével, ám a Valtonosok villámgyorsan kipenderítették őket)
A „Változást és igazságot 2018-ban" című rendezvényt a KOM-szóvivő Budija Szilvia indította, elmondta: a rendszerben tudatosan beépített trükkök sokasága vezetett oda, hogy a Parlamentbe be sem jutnak azok, akik a kormány ellensúlyai lehetnének.
Vágó Gábor az Antikorrupciós szövetség (Kellesz) titkára arról beszélt, hogy ma Magyarországon tízmillió ember csak azért dolgozik, hogy az a pár ezer ember, aki közel áll a Fideszhez, az jól élhessen. Vágó szerint Független Korrupcióellenes Hivatalra lesz szükség, mivel a mai, Polt vezette ügyészség csak a sötét ügyek szőnyeg alá söprését végzi. Szlovák mintára átlátható intézményi működésre van szükség. Német mintára pedig Bejelentővédelmi Alapra lenne szükség, ami azokat támogatja, akik segítenek feltárni a korrupciós ügyeket.
Hargitai Miklós MUOSZ-elnök (és lapunk munkatársa) szerint ma egy hamis definíciója van a sajtószabadságnak. A sajtószabadság nem az, hogy bármi megjelenik, illetve bármit meg lehet írni. Egy országban akkor van sajtószabadság, ha minden fontos információ a fő csatornákon keresztül pártatlanul és sokszínűen eljut mindenkihez. Ha ezt nézzük, akkor Magyarországon jelentősen sérül a médiaszabadság - mondta Hargitai. Máshogy közelítve: egy országban akkor van sajtószabadság, ha valakinek van egy őszödi beszéde és azzal besétál a közmédiába, ahol azt leadják. Akkor most képzeljük el, ha valakinek lenne egy kompromittáló felvétele Orbán Viktorról és bevinné azt a közmédiába. Csoda lenne, ha élve megúszná – jellemezte a jól ismert helyzetet Hargitai.
Szerinte fel kell számolni a médiamonopóliumokat, mert ma megyei újságja, rádiója csak a kormánynak van. A közmédiát is ki kell szabadítani a pártirányítás alól, ahogy meg kell reformálni a hirdetéselosztás jelenlegi rendszerét. Ma nálunk oligarchák vannak, a közéleti sajtóban kizárólag közpénz van, vagy közvetlenül állami, vagy olyan, amit előzőleg elloptak. Az újságírói függetlenség a média magas szintjén is alig érvényesül, alsó szinten pedig sehogy - mondta Hargitai.
A Kishantosról érkezett Ács Sándorné szerint versenyt futunk az idővel, az ökokatasztrófa vészesen közeleg. Alig tizenöt év van, hogy biztos, fenntartható pályára állítsuk Magyarországot. Itthon az értelmiség gyakorlatilag végignézte, hogy 2013-ban Orbánék olyan törvényt hoztak, hogy külföldiek szerezzenek földet, majd földosztásban rokonokhoz, haveroknak kerüljenek. Vissza kell venni a 13 óta eladott földeket a magyar állam tulajdonába. Az így visszavett földeket tisztességes, szakszerű pályázat útján az adott település tulajdonába kell adni. Mindent meg kell tenni, hogy hazánk földjeivel magunk rendelkezzünk, ezért kell, hogy a termőföldet vegyék ki a tőke kategóriájából, hogy külföldiek ne vásárolhassanak Magyarországon.
Beőthy-Fehér Szabocs szakszervezeti aktivista szerint 2010 után jelentősen növekedett a munkavállalók kiszolgáltatottsága. Felháborító, hogy a kormány a szociális partnerek megkérdezése nélkül egyértelmű döntésekkel kedvez a multiknak. Nem lehet a munkavállalókra úgy tekinteni, mint rabszolgákra – mondta az aktivista.
Törley Katalin Tanítanék Mozgalom képviselőjeként elmondta: a mozgalom ma már azért nem szervez tömegrendezvényt, mert nem tud, a kormány leszalámizta, becstelen potentátjaival a lázadó tanárok nagy részét megfélemlítette.
Ugyanígy felhozta az egészségügyről beszélő Varga Andrea az Autonóm területi szakszervezeti szövetségtől: hiába voltak korábban tízezerek az utcán, a politikai pártok nem csináltak semmit. Tudom, kezdetben mi nem engedtük őket magunk közé, mert azt mondtuk, hogy pártpolitikának nincs helye szakmai rendezvényen. De a pártok sem találták meg, hogyan szóljanak az ügyről. Végül elfáradtunk, szétforgácsolódtunk – mondta az aktivista - Voltak akik elmentek, voltak akik visszasüllyedtek az apátiába.
A lakáspolitika megreformálásáról A Város Mindenkié csoport tagjai beszéltek röviden, e szerint a fővárosban meg kell adni a bérlőknek a lakcímhez való jogot, erősíteni kell a gyermekes családok lakhatási jogait. Jelenleg a mai gyakorlat szerint egy hétgyermekes családot is simán kilakoltatnak.
Az alkotmányosság visszaállításáról szóló Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) elnöke Kantot idézett: az ideális alkotmány az olyan amelyik megtanítja az ördögöket az angyalok viselkedésre. Az autoriter állam alaptörvénye ezzel szemben olyan, hogy mindannyiunkat megpróbál az ördög viselkedésére ösztökélni.
Egy kicsit úgy érzem magam, mint amikor '88-ban vettünk részt a Jurta-színházban - ezt már Mellár Tamás mondta. Amikor a szovjet csapatok elhagyták az országot, akkor azt gondoltam, hogy nem lesz többé ilyen. Azonban a 2018-as választásoknak ugyanekkora a tétje, mint a rendszerváltásnak. Még négy évet nem adhatunk ennek a kormánynak - hangúlyozta a közgazdász - olyan válság lesz, amiből az ország húsz-harminc évre sem jön ki.
Batka Zoltán
A Közös Ország Mozgalom videóján a pártok küldötteinek beszédét is meghallgathatják:
