"Ne a többség legyen kisebbségben!" – Ellenzéki Választási Nagygyűlés (videó)

Publikálás dátuma
2017.11.18 15:12
Nyolc ellenzéki párt írta alá szeptemberben azt a záró nyilatkozatot a Közös Ország Mozgalom (KOM) kezdeményezésére, amelynek ny
Fotó: /
A Közös Ország Mozgalom szombatra választási nagygyűlést szervezett, amelyre meghívták az ellenzéki pártokat. Javaslatot teszünk arra, hogyan lehetne elősegíteni, hogy a változást akaró ellenzéki pártok, állampolgárok együttműködésre tudjanak lépni, tiszteletben tartva egymás identitását, a különbségeket, de megtalálva azokat a minimumpontokat, amelyek lehetővé teszik, hogy 2018-ban a NER meghaladása bekövetkezzen – mondta a Népszavának még pénteken a KOM alapítója. Gulyás Márton a szombati rendezvényen bejelentette: a Közös Ország Mozgalom felvállalja, hogy minden egyéni kerületben megtalálja a legesélyesebb ellenzéki jelöltet.

A Momentum már korábban bejelentette saját rendezvényét „Választást nyerni a populisták ellen: A holland modell” címmel, az LMP szóvivője viszont csak kedden beszélt arról, hogy ők sem közösködnek. Ez nem szakítás, csak ezen a rendezvényen nem fogunk közösen megjelenni. Az LMP-nek és a Momentumnak is él az ajánlatunk – pontosította a helyzetet a KOM alapítója. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a salgótarjáni programbemutató után csatlakozott a közös ellenzéki eseményhez.

Milyen lenne egy a társadalom valós problémáira reagáló, hiteles ellenzéki párt?
Országos kampányt indít a Közös Ország Mozgalom (KOM), hogy a 106 egyéni választókerületben megtalálják azokat az ellenzéki jelölteket, akik nagy eséllyel vehetik fel a harcot a fideszes jelölttel szemben – jelentette be Gulyás Márton, az esemény fő szervezője a Gödör klubban szervezett kampány nyitóján.
A civil aktivista elmondta: a KOM a Medián, a Tárki és a Závecz Research közvélemény kutatókkal közösen minden választókerületben megmérik a pártok által megnevezett egyéni jelöltek támogatottságát, és tájékoztatják a nyilvánosságot, hogy hol, ki az a jelölt, aki el tudja vinni a szavazatot a Fidesz elől. Ezt közösségi adományozásból valósítja meg a KOM, erre saját bankszámlát nyitnak.
Nincs más esélyünk - nyomatékosította Gulyás Márton. 2014-ben az ország többsége azt akarta, hogy menjen a Fidesz, ám az igazságtalan választási rendszer miatt egy kisebbség a szavazatok kevesebb mint felével kétharmadot kapott. Az azóta eltelt időben a civil társadalom várta, hogy az ellenzéki oldalon kialakuljon egy olyan erő, amelyik felvehetné a versenyt a Fidesszel, illetve integrálni tudná az ellenzéki és civil erőket.
Elég abból, hogy nézzük ki lesz az erősebb - szögezte le Gulyás Márton, hozzátéve: ez a vonat elment. De azért az mégsem lehet, hogy a többség legyen ellenzékben, ezt kell elérni 2018-ban. Ha meglesz a 106 esélyes jelölt úgy a KOM intenzív kampányba kezd, mindenütt ott lesz majd a kiválasztott jelölt mellett.
Jelenleg gödörben az ellenzék – lőtte le a poént az újsáígrók elől Gulyás Márton, aki a belvárosi Gödör klubba hívta össze közös választási nagygyűlésre a vele együttműködő pártokat, így az MSZP, DK, Együtt-Párbeszéd, a Moma és a Liberális párt vezetőit. Mindemellett az is tény, hogy néhány hónappal a választások előtt a Fidesz előnye behozhatatlannak látszik.
Az est lényegét a független jelöltként induló Mellár Tamás közgazdász mondta ki: nem szabad csak a politikai pártokra bízni a 2018-as választást.
Az elmúlt évtizedekben a pártok nem úgy működtek, ahogy kellett volna, nem a köz, hanem saját érdekükben léptek fel. Azt kell elérni, hogy a pártok ne mutyizzák el egymás között, hogy a mi helyünkön a mi hülyénk, a ti helyeteken a ti hülyétek legyen, és végül egyiket sem szavazzák meg. A pártoknak fontos lenne, hogy kezdjenek el átalakulni olyan szervezetekké, amelyeket széles körben is valóban szeretni lehetne. A mi feladatunk az, hogy erre noszogassuk őket - mondta Mellár.
A megjelent pártvezetők elvben támogatták a KOM céljait, igaz, a nagyobb ellenzéki pártoktól arra csak az MSZP képviseletében érkező Gőgös Zoltán utalt, hogy amennyiben megtalálják az alkalmas jelöltet, akkor beállnak mögé. A többi pártvezető csak általánosságban beszélt az összefogás jelentőségéről, ám hallhatóan kerülték, hogy konkrétan nyilatkozzanak a KOM akciójáról.
Gyurcsány Ferenc a DK elnöke is csak annyit mondott: ha összefog az ellenzék, akkor a Fidesz bebukik hatvan-hetven egyéni kerületet.
Ettől az ellenzék még nem lesz koalícióképes, ám megtörték a Fidesz legyőzhetetlenségének a mítoszát. Utána három hónappal újabb választás következhet, amit viszont már elveszíthet a Fidesz - mondta Gyurcsány.
Az, hogy a KOM kampánynyitója az utóbbi hónapok-évek legtartalmasabb, értelmesebb ellenzéki megmozdulása volt, az elsősorban a Közös Ország Mozgalom színpadára fellépő civil felszólalóknak volt köszönhető. Az egyes szakpolitikai témákat röviden felvázoló "párton kívüliek" nagyjából megmutatták, hogy milyen lenne egy a civil társadalommal napi kapcsolatban lévő ellenzéki párt nagygyűlése, ahol felesleges szóvirágok helyett konkrét, lényegi programpontokat vázoltak fel pár percben.
(intermezzo: kicsit zavaró volt, hogy a fideszes rendezvények állandó kelléke, két Valton-os biztonsági őr posztolt a bejáratnál, ám mint kiderült, az ellenzéki nagygyűlésen is elkél a szakértelmük. Az esemény közepe táján ugyanis megjelent az ellenzéki rendezvényeket rendszeresen provokálni és ellehetetleníteni próbáló, magát „alkotmányos ellenállásnak" nevező, láthatóan zavart fiatalember néhány hívével, ám a Valtonosok villámgyorsan kipenderítették őket)
A „Változást és igazságot 2018-ban" című rendezvényt a KOM-szóvivő Budija Szilvia indította, elmondta: a rendszerben tudatosan beépített trükkök sokasága vezetett oda, hogy a Parlamentbe be sem jutnak azok, akik a kormány ellensúlyai lehetnének.
Vágó Gábor az Antikorrupciós szövetség (Kellesz) titkára arról beszélt, hogy ma Magyarországon tízmillió ember csak azért dolgozik, hogy az a pár ezer ember, aki közel áll a Fideszhez, az jól élhessen. Vágó szerint Független Korrupcióellenes Hivatalra lesz szükség, mivel a mai, Polt vezette ügyészség csak a sötét ügyek szőnyeg alá söprését végzi. Szlovák mintára átlátható intézményi működésre van szükség. Német mintára pedig Bejelentővédelmi Alapra lenne szükség, ami azokat támogatja, akik segítenek feltárni a korrupciós ügyeket.
Hargitai Miklós MUOSZ-elnök (és lapunk munkatársa) szerint ma egy hamis definíciója van a sajtószabadságnak. A sajtószabadság nem az, hogy bármi megjelenik, illetve bármit meg lehet írni. Egy országban akkor van sajtószabadság, ha minden fontos információ a fő csatornákon keresztül pártatlanul és sokszínűen eljut mindenkihez. Ha ezt nézzük, akkor Magyarországon jelentősen sérül a médiaszabadság - mondta Hargitai. Máshogy közelítve: egy országban akkor van sajtószabadság, ha valakinek van egy őszödi beszéde és azzal besétál a közmédiába, ahol azt leadják. Akkor most képzeljük el, ha valakinek lenne egy kompromittáló felvétele Orbán Viktorról és bevinné azt a közmédiába. Csoda lenne, ha élve megúszná – jellemezte a jól ismert helyzetet Hargitai.
Szerinte fel kell számolni a médiamonopóliumokat, mert ma megyei újságja, rádiója csak a kormánynak van. A közmédiát is ki kell szabadítani a pártirányítás alól, ahogy meg kell reformálni a hirdetéselosztás jelenlegi rendszerét. Ma nálunk oligarchák vannak, a közéleti sajtóban kizárólag közpénz van, vagy közvetlenül állami, vagy olyan, amit előzőleg elloptak. Az újságírói függetlenség a média magas szintjén is alig érvényesül, alsó szinten pedig sehogy - mondta Hargitai.
A Kishantosról érkezett Ács Sándorné szerint versenyt futunk az idővel, az ökokatasztrófa vészesen közeleg. Alig tizenöt év van, hogy biztos, fenntartható pályára állítsuk Magyarországot. Itthon az értelmiség gyakorlatilag végignézte, hogy 2013-ban Orbánék olyan törvényt hoztak, hogy külföldiek szerezzenek földet, majd földosztásban rokonokhoz, haveroknak kerüljenek. Vissza kell venni a 13 óta eladott földeket a magyar állam tulajdonába. Az így visszavett földeket tisztességes, szakszerű pályázat útján az adott település tulajdonába kell adni. Mindent meg kell tenni, hogy hazánk földjeivel magunk rendelkezzünk, ezért kell, hogy a termőföldet vegyék ki a tőke kategóriájából, hogy külföldiek ne vásárolhassanak Magyarországon.

 

Beőthy-Fehér Szabocs szakszervezeti aktivista szerint 2010 után jelentősen növekedett a munkavállalók kiszolgáltatottsága. Felháborító, hogy a kormány a szociális partnerek megkérdezése nélkül egyértelmű döntésekkel kedvez a multiknak. Nem lehet a munkavállalókra úgy tekinteni, mint rabszolgákra – mondta az aktivista.
Törley Katalin Tanítanék Mozgalom képviselőjeként elmondta: a mozgalom ma már azért nem szervez tömegrendezvényt, mert nem tud, a kormány leszalámizta, becstelen potentátjaival a lázadó tanárok nagy részét megfélemlítette.
Ugyanígy felhozta az egészségügyről beszélő Varga Andrea az Autonóm területi szakszervezeti szövetségtől: hiába voltak korábban tízezerek az utcán, a politikai pártok nem csináltak semmit. Tudom, kezdetben mi nem engedtük őket magunk közé, mert azt mondtuk, hogy pártpolitikának nincs helye szakmai rendezvényen. De a pártok sem találták meg, hogyan szóljanak az ügyről. Végül elfáradtunk, szétforgácsolódtunk – mondta az aktivista - Voltak akik elmentek, voltak akik visszasüllyedtek az apátiába.
A lakáspolitika megreformálásáról A Város Mindenkié csoport tagjai beszéltek röviden, e szerint a fővárosban meg kell adni a bérlőknek a lakcímhez való jogot, erősíteni kell a gyermekes családok lakhatási jogait. Jelenleg a mai gyakorlat szerint egy hétgyermekes családot is simán kilakoltatnak.
Az alkotmányosság visszaállításáról szóló Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) elnöke Kantot idézett: az ideális alkotmány az olyan amelyik megtanítja az ördögöket az angyalok viselkedésre. Az autoriter állam alaptörvénye ezzel szemben olyan, hogy mindannyiunkat megpróbál az ördög viselkedésére ösztökélni. 
Egy kicsit úgy érzem magam, mint amikor '88-ban vettünk részt a Jurta-színházban - ezt már Mellár Tamás mondta. Amikor a szovjet csapatok elhagyták az országot, akkor azt gondoltam, hogy nem lesz többé ilyen. Azonban a 2018-as választásoknak ugyanekkora a tétje, mint a rendszerváltásnak. Még négy évet nem adhatunk ennek a kormánynak - hangúlyozta a közgazdász - olyan válság lesz, amiből az ország húsz-harminc évre sem jön ki.
Batka Zoltán

A Közös Ország Mozgalom videóján a pártok küldötteinek beszédét is meghallgathatják:

Szerző
2017.11.18 15:12
Frissítve: 2017.11.19 09:18

Gender-ügy: Kásler inkább ógörög vagy latin nyelvre tanítana

Publikálás dátuma
2018.08.18 12:28
Kásler Miklós
Fotó: / Németh András Péter
Az emberi erőforrások minisztere az egyetemektől azt várja, hogy több, a magyarság múltjának kutatására alkalmas szakembert képezzenek, mintsem társadalmi nemek tárgyra oktassanak.
– Például az ógörög vagy a latin elengedhetetlen a történelem feldolgozásához, az ókori és középkori forrásmunkák olvasásához.
Így reagált Kásler Miklós, az  emberi erőforrások minisztere a Magyar Időknek adott interjújában arra a kérdésre: vannak-e olyan szakok, ahol sokkal több szakembert kellene képezni?
A tárcavezető szerint annak ellenére "sincs elég történészünk, régészünk, aki érdemben tanulmányozni tudná az 1844 előtti történelmünket, jogalkotásunkat, aki feldolgozná a múltunkra vonatkozó írásokat, a Vatikánban összegyűjteni a forrásanyagot...., hogy a XIX. század ­közepéig a hivatalos nyelv a latin volt hazánkban".
Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól.
Csütörtökön közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban - írta meg a hvg.hu. A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tudás. Semjén Zsolt például még hétfőn nyilatkozta: "senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell".
"A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot".
A miniszter az interjúban egybek mellett még utalt arra is, hogy változások lehetnek a Nemzeti Kulturális Alap és a Petőfi Irodalmi Múzeum, de akár egyes kórházak élén is.  A teljes cikket itt olvashatja.  
2018.08.18 12:28
Frissítve: 2018.08.18 12:29

Négy szintre jut egy körletes – Széthajtják a börtönőröket

Publikálás dátuma
2018.08.18 12:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Nemcsak a rabok, a börtönőrök körülményei is borzasztóak – pár nagy büntetés-végrehajtási intézményben mindenképp, állítja Harangozó Tamás. A hivatalos verzió szerint minden rendben, a szakszervezet már aggódik – és senki nem tudja, nem bénítja-e meg a börtönöket az új túlóra-szabály.
Belerokkanhatnak a börtönök abba, hogy jövő januártól nem pénz, hanem szabadság jár majd a túlórákért. Noha az országos statisztika összességében rendben lévőnek látszik, egyes intézményekben drámai a helyzet. Több forrásunk állítja: a budapesti és a nyugat-dunántúli börtönök működőképességük határán vannak – leginkább azért, mert kevés az ember, így az állomány borzasztóan leterhelt. „Van olyan, hogy egy körletes éjjel négy szintet visz, így ha valami baj történne, akkor akkor senki nem tudna segíteni, mert mert nincs ember! Megesik, hogy egy nap másfél tucat kolléga hiányzik, és a hiányt csak úgy tudják pótolni, hogy az informatikusokat, kézbesítőket állítják a folyosóra – ami nagy biztonsági kockázatot jelent” – kesereg egy inkognitóját őrző levélben a büntetés-végrehajtás egyik alkalmazottja.  „A legnagyobb intézetek vannak igazán bajban, több börtön fegyőrei már év közepére elérték azt a kötelezően elrendelhető túlóramennyiséget, amit a jogszabályok 416 órában maximálnak”, erősít rá a fenti panaszra Harangozó Tamás. Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának a tagja arra figyelmeztet, hogy ha a szolgálat kiadása nehézséget okoz, akkor az úgynevezett dominó-hatással kell számolni: mindenkire egyre több munka jut, a terhelés miatt egyre kevesebben maradnak a büntetés-végrehajtás kötelékében, mivel kevés az ember, a fegyőrök egyre kevéssé tudnak biztonsági hátteret adni egymás munkájához – azaz aki, tud elmenekül. És miért is maradna, ha egy, a fogva tartottakkal dolgozó, kezdő bv-alkalmazott fizetése bruttó 228 ezer forint, míg az egyik áruházlánc mintegy 40 ezer forinttal többért (plusz egyéb juttatások!) toboroz pénztárosokat. Persze így is elműködne a rendszer, ha a fogva tartottak maguktól jól viselkednének, és takarodó után még a cellaajtót is magukra zárnák, ironizál Harangozó Tamás. Csakhogy nem ez a helyzet, így ha bármi történik (egymásnak esnek a cellatársak, megszorítják a börtönőrt, vagy csak szimplán rosszul lesz valaki), végzetesen későn érkezhet a segítség. Az MSZP-s politikus szerint mi sem bizonyítja jobban, hogy recseg a rendszer, hogy lassanként minden hétre jut valami rendkívül esemény: például szökés vagy öngyilkosság.
Jövőre pedig még rosszabb lehet a helyzet, vélekedik Harangozó Tamás, hiszen egyrészt ha nem fizetik ki a túlórapénzt, a fegyőrök elvesztik jövedelmük egy részét, másrészt ha szabad nappal kompenzálják a túlmunkát, akkor az épp beosztottakra még nagyobb nyomás nehezedik. Mindenesetre lehetne gyorsan – ha átmenetileg is – javítani a helyzeten. Harangozó úgy véli, ha a 2015-ben beígért nyolc börtönből legalább egy megépülne, az már érdemben enyhítené a nyomást a leginkább túlterhelt intézeteken. Szintén sokat segítene, ha a kormány elfelejtené a túlórára vonatkozó új szabályokat. Harmadsorban júliustól rendelkezésre áll az úgynevezett távmeghallgatás lehetősége (azaz a bíró egy szobából, kvázi konferenciabeszélgetés keretében beszélgethet a vádlottal, a rabokkal, és így tovább). Így embert, pénzt és utazást spórolnának a büntetés-végrehajtási intézetek. (Megjegyzendő: bár a rendszer egy hónapja már működőképes, lapunk információi szerint szinte nem használta senki.) És azzal is jelentős erőforrásokat takarítanának meg a büntetés-végrehajtási intézetek, ha a jövőben a rendőrség segítene előállítani a fogva tartottakat a bíróságra. A Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kérdéseinkre szikáran annyit mondott: „az ország valamennyi börtönében biztosítottak a biztonságos fogva tartás személyi és technikai feltételei. A körleten szolgálatot teljesítő hivatásos állományú kollégák valamennyi jogszabályban rögzített képzési és alkalmassági feltételnek megfelelnek.” A túlórákról azonban a BVOP csak összesített adatot közölt. Így annyit elárult, hogy januártól júniusig havonta 100 és 126 ezer órányit robotoltak pluszban az állomány tagjai, arról viszont hallgatott, egy emberre mennyi munkatöbbletre jutott. – Én is ismerem a Népszavához eljuttatott levelet – mondta Kucsera Miklós. A Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségének (FBVSZOSZ) a főtitkára úgy érzi, túlzás lenne azt mondani, hogy biztonsági veszélyhelyzet lenne a hazai büntetés- végrehajtásban. Azt nem vitatja, hogy a terület létszámproblémákkal küzd, ám szerinte az intézményekben dolgozók összességében el tudják látni az alapfeladatukat. Azt viszont kockázati tényezőnek tartja, hogy ehhez időnként a nem biztonsági/fogva tartási területen dolgozók (például a gazdasági tevékenységet végzők) közül is át kell vezényelni munkavállalókat. Tény, ők is a hivatásos állomány tagjai, azaz amikor felszereltek akkor erre a feladatra is kiképezték őket. Az így is előfordult – fogalmazott a szakszervezeti vezető –, hogy időnként egy-egy felügyelőre a kelleténél több, akár 200 fogvatartott jutott (ilyenkor 2-3 kolléga munkáját is ellátta), ám ettől a büntetés-végrehajtás eddig is biztonságosan tudott működni. Viszont az nem kérdés, hogy a helyzet nem biztató: a korábbi években a bv-ben nagyjából megvolt a létszámkeret, csakhogy mára a fizetések elveszítették a vonzerejüket, aminek következtében növekedhet a létszámhiány és a túlmunka. Mint ismeret, a kormányzat 2015-ben a rendvédelmi dolgozók – köztük a bv-sek – ötven százalékos bérfejlesztéséről döntött, ami Kucsera Miklós szerint fontos és jó volt, ám időközben volt többször emelték a minimálbért és a garantált bérminimumot, így a 2019-ig prognosztizált 50 százalékos emelés valójában 9-10 százalékos lett (miközben a versenypiac munkabérei is elszálltak, így a korábban eltervezett béremelés 2018-ra kipukkant). „Gyakorlatilag nem vonzó ez a pálya” -mondja a szakszervezeti vezető. „A helyzet kezelésnek a kulcs a jogalkotók kezében van: bízunk abban, hogy az észrevételeinket figyelembe veszik és az őszi parlamenti ülésszakban a kialakult helyzetet rendezik.”

Statisztikatrükkök

Ami a munkaerőhiányt illeti, a BVOP állítja: az állások 90 százaléka betöltött, a „hazai munkaerőpiaci tendenciák ismeretében” ez normális arány. Ráadásul a szervezet szerint a toborzás miatt folyamatosan új emberek érkeznek az állományba. Más forrásaink a 10 százalékos hiányt erős fenntartásokkal kezelik, mondván: lehet ez a papírforma, de két szempontot figyelembe kell venni. Egyrészt kérdés, hogy az állományban hány olyan közalkalmazott akad, aki ugyan mundért kapott, ám fegyveres kiképzésben nem részesült (és mint ilyen láthatna el fegyőri feladatokat). Másrészt úgy hírlik, a testületben magas a hosszú távon betegszabadságon lévők aránya – ők ugyanakkor az aktív állomány részének számítanak. 

2018.08.18 12:00
Frissítve: 2018.08.18 12:00