A KSH döbbenetes adatai - Tényleg nagy a baj a népességgel

Publikálás dátuma
2017.11.20. 19:15
Illusztráció - AFP fotók
Az első népszámlálás óta még soha nem volt ilyen alacsony a gyermekkorúak és ilyen magas az időskorúak száma Magyarországon - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly ősszel végzett "kis népszámlálásának" adataiból.

A mikrocenzus MTI-hez hétfőn eljuttatott legfrissebb eredményei szerint az első népszámláláskor, 1870-ben több mint az 1,8 millió 15 év alatti gyerek élt az országban. Számuk 1910-re meghaladta a 2,6 milliót, de még a II. világháború után is majdnem 2,3 millió volt. Az 1950-es évek népesedéspolitikai intézkedéseit követően 1960-ra újra 2,5 millió fölé emelkedett a gyermekkorúak száma. A születések száma az 1970-es évektől 2011-ig nagymértékben csökkent, így 2016-ban mintegy 1,4 millió a 15 év alatti élt az országban.

Az aktív korúak létszáma 1870 óta megkétszereződött. A 2001-es népszámláláskor majdnem hétmillió 15-64 éves ember élt Magyarországon. A korcsoport létszáma azóta csökken, 2016-ban 6,6 millió volt. Az időskorúak száma 1870-ben 144 ezer volt. Az 1980-as népszámláláskor, amikor a népesség száma a legmagasabb volt, a 65 éves és annál idősebbek száma megközelítette az 1,5 milliót. A teljes népesség ugyan 1980 óta folyamatosan csökken, az idős korosztályba tartozók száma azonban tovább emelkedett, 2016-ban meghaladta az 1,8 milliót.

Magyarország jelenlegi területének népessége az első népszámlálás óta megkétszereződött. A II. világháború alatt a népességszám visszaesett, azonban az 1950-es évek jelentős születésszám-növekedésének köszönhetően az 1970-es népszámláláskor már több mint 10 millió embert írtak össze. A népességszám 1980-ban volt a legmagasabb, 10,7 millió, azóta csökken. 2016-ban 9,8 millió ember élt Magyarországon.

A népesség korösszetételét tekintve a gyermekkorúak aránya 2016-ban volt a legalacsonyabb az első népszámlálás óta. Az 1910-es évekig a népesség 35-37 százaléka 15 évesnél fiatalabb volt, míg 2016-ban a 15 százalékot sem érte el. Az aktív korúak aránya az eltelt mintegy 150 év alatt kismértékben, 60-ról 67 százalékra nőtt.

Jelentős növekedés következett be az időskorúak arányában: a 65 éves és annál idősebbek aránya 1970-ig 10 százalék alatti volt, 2016-ra azonban 18 százalékra emelkedett. Az öregedési index szerint - amely azt mutatja meg, hány időskorú jut száz gyermekkorúra - 1870-ben száz gyermekre nyolc idős ember jutott, 2016-ban azonban már 128.

A mikrocenzus célja, hogy két népszámlálás között ugyanazzal a tematikával frissítsék az adatokat, összegző felvételt készítsenek a társadalmi változásokról a szakpolitikák alakítói és a kutatók számára. A legfrissebb felmérést a lakosság 10 százaléka, 440 ezer háztartás bevonásával végezték 2148 településen. Az első mikrocenzust 1963-ban tartották, és a korábbi adatfelvételeket 2 százalékos mintán végezték.

Szerző

Meghalt Konkoly István volt megyéspüspök

Hétfőn, életének 87. évében elhunyt Konkoly István nyugalmazott szombathelyi megyéspüspök, aki 1987 és 2006 között 19 éven át volt az egyházmegye főpásztora - közölte az MTI-vel a Szombathelyi Egyházmegye sajtószolgálata hétfőn. A közlemény szerint Konkoly István temetéséről később intézkednek.

Konkoly Istvánt 1954-ben a szombathelyi székesegyházban szentelték pappá, azt követően Gyöngyösfaluban, Szombathelyen, Rábagyarmaton, Jánosházán káplánként, Szőcén önálló lelkészként szolgált, majd 1963-ban Kovács Sándor akkori megyéspüspök titkára, 1972-ben Gencsapáti község plébánosa lett.

    II. János Pál pápa 1987 június 5-én szombathelyi megyéspüspökké nevezte ki, július 11-én pedig Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek püspökké szentelte. Kevéssel a szentelése után a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megválasztotta őt az Országos Liturgikus Tanács elnökévé. Ezt a tisztséget egészen nyugdíjba vonulásáig betöltötte.

    Püspökségének ideje alatt az egyházmegye életének kiemelkedő eseménye volt 1991-ben II. János Pál pápa szombathelyi látogatása, az 1998-ban megtartott egyházmegyei zsinat, 2001-ben a Szenttéavatási Kongregációnál Brenner János boldoggá avatásának elindítása, valamint 2003-ban Batthyány-Strattmann László boldoggá avatása.

   Konkoly István csaknem két évtizedes püspöki szolgálata alatt több mint negyven templom, kápolna, plébániai és közösségi ház épült, egyebek között az ő idejében indult és fejeződött be az 1945-ben súlyosan megrongálódott szombathelyi székesegyház belső felújítása is. Újraindított különféle oktatási és nevelési, kulturális és szociális intézményeket, iskolákat alapított, a nevéhez fűződik például a Martineum Felnőttképző Akadémia és a Szombathelyi Hittanárképző Főiskola elindítása.

Szerző

"Hazudik" - Az LMP akciózott Németh Szilárd beszéde alatt a Parlamentben

Publikálás dátuma
2017.11.20. 18:16
Népszava
Szél Bernadett és Hadházy Ákos, a Lehet Más a Politika társelnökei egy A4-es papírt tartottak fel, amíg Németh Szilárd napirend előtti felszólalásban teljesítette a napi penzumot, és sorosozott egyet.

 Ma erre az volt az apropó, (már, ha egyáltalán szükségük van ilyesmire a Fidesz politikusainak ) hogy a sikeresen fellobantott győlölethullám célkeresztjébe állított magyar származású idős üzletember tételesen cáfolta a nemzeti konzultáció névvel eufemizált, ellene irányuló propagandát. Miközben a jó rezsibiztos ismételgette az ezerszer hallottakat, a két LMP-s politikus rendületlenül tartotta a feliratot: HAZUDIK!
 

Szerző