A KOM bezavarhat a hatalom kommunikációjába

Publikálás dátuma
2017.11.21. 06:06
A szokatlan akció - Népszava fotó/Vajda József
A Közös Ország Mozgalom szokatlan módszerei Mikecz Dániel szerint zavart okoznak a hatalom kommunikációjában.

Nem a magántevékenysége zavaró Zsidai Roy éttermének, hanem az, hogy része a korrupciós hálózatnak – hangsúlyozta a Népszavának Mikecz Dániel mozgalomkutató annak kapcsán, hogy a Közös Ország Mozgalom (KOM) és a Város Mindenkié aktivistái vasárnap elfoglalták a Pest-Buda éttermet. A Gulyás Márton civil aktivista által alapított KOM polgári engedetlenségre hivatkozik, annak ellenére, hogy most nem közintézménynél akcióztak, hanem magántulajdonú cégnél.

Gulyásék – mint arról lapunk is írt – az I. kerületi önkormányzattól feltűnően olcsón bérelt üzlethelyiségben működő luxuséttermet foglalták el, hogy a korrupció ellen tiltakozzanak. A rendőrség és a biztonsági szolgálat nem lépett közbe, a tüntetők végül hétfőre virradó éjjel önként hagyták el az éttermet, ahonnan a Legfőbb Ügyészség épületéhez vonultak.

– Nálunk valóban nem szokás cégek ellen tüntetni, de erős üzenet volt az, hogy ezután az aktivisták a Polt Péter vezette ügyészséghez vonultak és átnevezték "Mészáros Lőrinc gazdagodásáért és büntetlenségének biztosításáért felelős Legfőbb Ügyészségnek”. Az ellenzéki közvélemény és a civilek ugyanis politikai szereplőnek lövik be az oligarchákat és ha ellenük irányul egy-egy ilyen szimbolikus aktus, akkor az jól rezonálhat – vélekedett a szakértő. Mikecz példaként a felcsúti polgármestert és Simicska Lajost hozta fel: rájuk is mindenki politikai szereplőként tekint, nem pedig gazdaságiként.

Más a helyzet a kormánymédiánál: miként Mikecz fogalmazott "a jobboldali gonzó sajtó hisztizésként jellemzi Gulyásék akcióit", Rogán Antal propagandaminiszter pedig korábban azt mondta, zendülésekről van szó. A szakértő szerint érződik a zavar a hatalom kommunikációjában, valószínűleg most is „sorosozással” reagálnak majd.

A KOM nemcsak éttermek elfoglalásával tölti az idejét: egy nappal korábban, a szombati rendezvényükön Gulyás Márton bejelentette, hogy három közvélemény-kutató, a Medián, a Tárki és a Závecz részvételével konzorciumot hoznak létre. A céljuk az, hogy egy közösségi finanszírozási kampány segítségével január végén, február elején megmérnék a 106 választókörzetben, ki számít helyben a legesélyesebb ellenzéki jelöltnek. Ez körzetenként nagyjából kétmillió forintba kerülne. A kutatásban mérnék az LMP, a Jobbik és a Momentum jelöltjeit is.

A Republikon Intézet korábban szorgalmazta a mostani ötlethez hasonló előválasztást, ám Mikecz Dániel – aki az intézet munkatársa – leszögezte: ezt nem lehet annak nevezni.

– A lényeg sikkad el: nincs egy olyan kampány, ahol megmutathatják magukat a jelöltek. Ha megvalósul a mostani kezdeményezés, akkor megtudjuk, ki a legerősebb jelölt, de a folyamat mögött nincs politikai akció – hangsúlyozta a szakértő. Mikecz szerint a KOM és a résztvevő közvélemény-kutatók bizonyos értelemben átveszik a jelölt kiválasztásának a feladatát, ami nem szerencsés, hiszen el kell ismerni a politika és a pártok autonómiáját.

Gőgös Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője szerint nem újdonság a KOM-javaslata, a szocialisták már régóta azt mondják, hogy mindenhol a legjobb jelöltnek kell indulnia. Gőgös azonban lapunknak leszögezte: az ötletnek akkor van értelme, ha a Momentum és az LMP is részt vesz benne. Hasonló véleményen volt Tordai Bence, az Együtt-P szóvivője is: az, aki nem képes az együttműködés erre a minimumára sem, a kormányváltás kerékkötője. – Bízunk benne, hogy nem lesznek ilyenek – fogalmazott.

Tordai reménykedését hamar lehűtötte az LMP, a párt ugyanis ebben sem hajlandó közösködni. – Minden országos kutatás azt mutatja, hogy minél többet beszélnek az ellenzéki pártok az összefogásról, annál inkább csökken a támogatottságuk. Erre úgy reagálnak, hogy még többet beszélnek róla. Ez a 22-es csapdája, amivel az LMP szeretne szakítani. A Fideszt azon a terepen kell megverni ahol a leggyengébb: az emberek valódi problémáinak a megoldásában – hangsúlyozta a Népszavának Kanász-Nagy Máté, az ellenzéki párt szóvivője. A Jobbik szintén nem vevő Gulyás Márton javaslatára. Jakab Péter szóvivő azt mondta lapunknak: a Jobbik „legerősebb ellenzéki pártként” mindenhol a győzelem esélyével veszi fel a küzdelmet. Ennek megfelelően a párt minden körzetben saját jelöltet állít. A jelöltek bemutatása – tette hozzá Jakab – javában zajlik.

A több százmilliós költség elsőre soknak tűnik, de összejöhet a pénz legalább a billegő körzetek lemérésére. Minden olyan mérés jó, amely többletinformációkkal látja el a választópolgárokat – abba a hibába azonban nem szabad esni, hogy a politizálást, a közügyeinkkel való foglalkozást egyszerű, közvélemény-kutatásból kijövő százalékokra egyszerűsítsük - válaszolta lapunknak a Momentum. Az ellenzéki párt bízik abban, hogy a választók jelentős része a számolgatás helyett egy jóval fontosabb kérdést tesz fel magának: elege van-e az elmúlt 27 évből, szükség van-e új politikai generációra. 

Előválasztási szimuláció?
A közvélemény-kutatási adatokból látszik, hogy a kormányt váltani akarók körében is nagy fokú elkedvtelenedés, apátia van. Gulyás Mártonék ötlete az előválasztás szimulációja lenne – mondta a Népszavának Hann Endre. A Medián ügyvezető igazgatója szerint vannak olyan körzetek, ahol egyértelmű a Fidesz-fölény, viszont a kiegyensúlyozott választókerületekben sokat lendítene a KOM-féle javaslat.
Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője szívesen adja a szakmai kompetenciáját minden olyan kutatáshoz, amelyek alapján többet tudunk meg a magyarországi politikai erőviszonyokról. Nagyívű vállalkozás, kíváncsi vagyok rá, hogy megvalósulhat-e – fogalmazott a közvélemény-kutató.



Szerző

Rendszerhibák a közmunkában

Publikálás dátuma
2017.11.21. 06:02

A közfoglalkoztatás működési és szabályozási hibáira hívta fel a belügyi tárca figyelmét az alapvető jogok biztosának jelentése.

A jogszabályok változatlanul nem segítik a közmunkások aktív munkaerőpiaci elhelyezkedését – többek között ezt mondta ki az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) tegnap a Heves megyei munkaügyi szervezetrendszer vizsgálata nyomán. Székely László ombudsman és munkatársai nem először küldték el kritikai észrevételeiket a közfoglalkoztatást szervező Belügyminisztériumnak (BM), de épp a legfontosabb kérdésekben eddig nem történt sok változás.

A friss jelentés kiemelte, hogy különösen a kistelepüléseken, ahol az önkormányzat az egyetlen foglalkoztató és a polgármesterek döntik el, ki dolgozhat közmunkásként, sokszor ugyanazt a kört választják ki a programokra, míg más csoportok rendre kimaradnak a munkalehetőségből. Súlyos gond az is, hogy a vizsgált Heves megyei településeken a közfoglalkoztatottak 10-15 százaléka 25 év alatti fiatal, ezért a biztos újból felhívta a figyelmet az álláskeresők képzésének fontosságára.

Változtatna a Fidesz

A közmunka fokozatos visszaszorítását tervezi az Orbán-kormány, de az első drasztikus lépéseket csak a jövő évi választás után akarja bevezetni:

• 2018. júniustól felmenő rendszerben, három éves időszakon belül a közfoglalkozatási jogviszonyban eltölthető maximális időtartam egy év lesz, kivéve, ha a versenyszféra nem kínál reális munkalehetőséget az illetőnek

• a közfoglalkoztatási programokban részt vevők havi átlagos maximális létszámát 2020-ig folyamatosan 150 ezer főre kell csökkenteni

• a 25 év alatti fiatalokat csak akkor vonhatják be a közfoglalkoztatási programokba, ha az Ifjúsági Garancia Rendszer keretében megvalósuló munkaerőpiaci program nem kínál számukra más reális lehetőséget.

Az alapvető jogok biztosának tegnap közzétett jelentése szerint a közmunkásokat inkább visszatartja a piaci munkától, mint ösztönzi a szociális ellátások jelenlegi szabályozása. Amikor ugyanis egy közmunkás családjának szociális ellátásait, azaz a segélyét vagy a gyermekeknek járó kedvezményeit állapítják meg, akkor nem a közmunkáért kapott bért veszik alapul, hanem a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét, ami 2008. január elseje óta változatlanul 22 800 forint. Így természetesen nagyon alacsony az egy főre jutó jövedelem és a család mindenképpen megkapja a szociális segítséget. Azonban, ha valamelyik felnőtt családtag minimálbéres munkát talál, az ellátások már nem járnak, összességében tehát rosszabbul jár a család – hívta fel a figyelmet az ombudsman. Székely László azt is kijelentette közleményében, hogy a 10 éve „befagyasztott” öregségi nyugdíjminimum összege nem elég a megélhetéshez.

Sokkal kevesebb figyelmet kapott eddig az ombudsman egy másik kritikája a közmunka rendszerrel kapcsolatban. Az alapvető jogok biztosa rámutatott, hogy sok kistelepülés azért marad ki a programokból: ha például a közmunkás lebetegszik, akkor az a munkáltató önkormányzat kiadásait növeli. A betegszabadság idejére ugyanis a közmunkás bér 70 százalékát, majd 15 nap után a táppénz egyharmadát az önkormányzatnak kell megfizetnie, és ehhez nem kérhet támogatást a kormánytól.

Székely László a jelentésben arra kérte a BM-et: az aktív piaci elhelyezkedést segítsék azzal, hogy a közfoglalkoztatott egy átmeneti ideig ne veszítse el jogosultságát a szociális ellátásokra, ha munkát keres, a közfoglalkoztató, jellemzően az önkormányzat pedig az előre nem látható táppénz költségeire is kaphasson támogatást.

Szerző

Soros mást gondol a "Soros-tervről", mint a Fidesz

Publikálás dátuma
2017.11.20. 21:44

Nem hagyja szó nélkül az üzletember az Orbán-kormány ellene indított háborúját. A kabinet támadásnak tartja, hogy Soros mást gondol a Soros-tervről, mint a Fidesz. Orbán Viktor kormánya végül addig provokálta az üzletembert, amíg az erős szavakkal reagált a vádakra, rágalmakra. A kikényszerített reakció az ellenzéknek is jól jöhet.

Tisztázó kampányt indított Soros György az őt és az alapítványai által támogatott civil szervezeteket mocskoló fiedeszes hecckampány továbbá az úgynevezett nemzeti konzultáció miatt. Ennek egyik első lépéseként a filantróp-üzletember a honlapjára kitett cikkében pontonként cáfolta a konzultáció kérdéseibe neki tulajdonított kijelentéseket. Mint arról korábban lapunk is írt: a hét kérdéséből négy hamisítás, azaz a kormány propagandistái elferdítették Soros korábbi állításait, míg három esetben olyan kijelentést tulajdonítanak neki, amit soha sehol nem mondott, nem írt. A cikke megjelenésével egy időben az üzletember telefonos interjút adott a Financial Times-nak (FT). Soros itt elmondta: a demokráciát és emberi jogokat védelmező magyarországi civil szervezetek, illetve azok vezetőinek a biztonságát is félti a magyar titkosszolgálatok kilátásba helyezett vizsgálataitól.

Mint ismeretes, a magyar kormány régóta lebegteti a nemzetbiztonsági szolgálatok bevetését a „Soros-hálózattal” szemben. Orbán Viktor miniszterelnök október végén beszélt arról, hogy nemzetbiztonsági szerveknek fel kell tárniuk és nyilvánosságra kell hozniuk a Soros György támogatta civil szervezetek tevékenységét.

„Nem hallgathatok tovább, mert attól tartok, hogy (...) fennáll a veszély, hogy nem csupán szervezetek, hanem vezetőik is üldöztetést fognak elszenvedni” – mondta az FT-nek Soros György, majd azzal folytatta: „Tragédia Magyarország számára, hogy kormánya a gyűlölködés szításával és a lakosság félrevezetésével próbál hatalmon maradni”. Kifejtette, hogy az általa vallott nézeteket tudatosan félreértelmező, ellene irányuló kampánnyal a választók figyelmét próbálják elterelni a rossz oktatásról és az egészségügy helyzetéről.

Soros György szerint nem ő, hanem Orbán Viktor az, aki korábbi önmagához képest megváltozott, „az egykor uralkodó rezsim elleni lázadás vezetőjéből egy maffiállam vezetőjévé vált”. Az FT szerint Soros György elérkezettnek látja az időt, hogy az EU-országok kormányai erőteljesebben válaszoljanak arra, ahogyan Orbán Viktor bánik a civil társadalommal, illetve ahogyan kezeli a magyarországi jogállamisággal kapcsolatos félelmeket. „Vannak arra utaló jelek, hogy a mostani magyarországi rezsim túl messzire ment” – idézte a londoni lap Soros Györgyöt. A telefoninterjút ismertető FT kitért arra, hogy a magyarországi születésű Soros ellen indított kampány a bírálók szerint a harmincas évek antiszemita propagandáját idézi.

A kormánypártból előbb Németh Szilárd reagált Soros cikkére a napirend előtti felszólalásában, a maga módján. „Soros György kitöltötte a nemzeti konzultációt és a Soros-tervet támogatja” – mondta a Parlamentben, miközben az LMP két vezetője Szél Bernadett, és Hadházy Ákos egy-egy papírlapon „hazudik!” feliratot tartottak a magasba a honatya háta mögött. Gulyás Gergely frakcióvezető úgy nyilatkozott: Soros a nemzeti konzultációt támadva vádaskodik, fenyeget, rágalmakat fogalmaz meg, és tagadja a „Soros-tervet”.

Soros fellépésének az időzítéséről Csontos Csaba a Soros-alapította Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations - OSF) szóvivője lapunknak úgy nyilatkozott: Soros György azért döntött úgy, hogy tisztázó kampányt indít, mivel úgy érezte, hogy már nemcsak az ő személyét érintik a kormányzati támadások, hanem az általa is támogatott civil szervezeteket is titkosszolgálati fellépéssel fenyegeti a hatalom. Csontos Csaba úgy fogalmazott: az látható, hogy a kormányzat részéről egyre több a civilekkel szembeni szakszolgálati akciókra utaló megnyilatkozások, felgyorsulni látszanak az események és egyre nyomatékosabb formát öltenek – mondta a szóvivő. A minap pedig a Magyar Idők már arról cikkezett: az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában Pintér Sándor belügyminiszter beszámol kedden arról, hogy mire jutottak a „Soros-hálózatot” elemző titkosszolgálatok. Igaz, ezt a Belügyminisztérium lapunknak részben cáfolta, mondván: a bizottság napirendjén nem is szerepel ilyen pont.

Lökés az ellenzéknek

Az ellenzéknek morális kötelessége lenne, hogy Soros György mellé álljon – állította lapunknak Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző.

- Miért várt ilyen sokáig fellépésével Soros György?

- Emberileg érthető volt Soros hezitálása. Ő ugyanis eleve azért került a Fidesz célkeresztjébe, mert Magyarországon alig-alig létezik az ellenzék, ezért Orbánnak házon kívül kellett ellenfelet keresnie. Soros láthatóan várta, hogy megszabaduljon ettől a szereptől, de a magyar ellenzék nem vette le róla ezt a terhet azzal, hogy elkezdte volna tenni a dolgát. Soros talán azért lépett most, mert belátta, a magyar ellenzék nem tud vagy nem akar mit kezdeni ezzel a helyzettel. Másfelől mára szinte biztossá vált, hogy a Fidesz mostani kampánya szinte csak és kizárólag sorosozásról szól majd. Lehetett volna talán hamarabb is lépnie, ám Soros György a kampányát előre eltervezte, ehhez pedig időre volt szüksége. Gondolom, mostanra megtette az előkészületeket, hogy egy kedvező környezetben jelenjen meg az ellenvéleménye.

- Kinek kedvez a környezet?

- Az ellenzéknek biztosan, hiszen 2014-el szemben most szinte tálcán kínálja a történelem a változás lehetőséget Magyarországon. Tény viszont az is, hogy miközben a magyar emberek többsége, a nemzetközi közvélemény és a partnerkormányok is egyaránt változást szeretnének, az ellenzék egyelőre nem tud élni ezzel a lehetőséggel.

- Soros fellépése lökést adhat nekik?

- Igen, bár ehhez egy kicsit több stratégiai érzékre lenne szükség. Így például kerülniük kellene, hogy a kerítésről vagy a menekülthelyzetről vitázzanak a Fidesszel, ezek ugyanis a kormánypárt témái. Ugyanakkor Soros György személyéről lehet és kell is beszélni. Soros György egy kiváló, nagyszerű ember, az egyik legnagyobb magyar, aki rengeteget adott ennek az országnak. Az ellenzéknek nemcsak taktikai, morális kötelessége is lenne, hogy kiálljon Soros mellett.



Szerző