Maradt a kamat, de tovább lazít a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az előzetes várakozásoknak megfelelően 0,9 százalékon hagyta a forint alapkamatát. A kamat befagyasztását elősegíti, hogy az MNB az inflációs célját tulajdonképpen három százalékról négyre emelte fel, így ha jövőre át is lépi a pénzromlás üteme a korábban kitűzött három százalékos értéket, ennek az alapkamatra nem lesz érdemi kihatása.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az előrejelzési időszakban, vagyis az elkövetkező 5-8 hónap során élénkül a magyar gazdaság növekedése. A Monetáris Tanács 2017-ben 3,6 százalékos, a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít. Most mondták ki először, hogy az eddig kihasználatlan kapacitások megszűnésére lehet számítani. Az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható, vagyis akkor emelhetnek legkorábban kamatát. 2017 októberében az infláció 2,2 százalékra csökkent.

A jegybank várakozásával összhangban a bérek sem gerjesztik az inflációt. Az olajárak emelkedtek ugyan az elmúlt hónapokban, de a globális inflációs alapfolyamatok változatlanul visszafogottak. A külső környezet inflációja, különösen az eurozónában, hosszabb ideig alacsony maradhat. Az inflációs alapfolyamat mutatóink előretekintve 2 százalék körül alakulnak. A hazai árszínvonal emelkedését a mérsékelt importált infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a jövő évre bejelentett áfakulcs-csökkentések is lassítják.

2017 októberében elkezdődött a Fed mérlegleépítési programja, a piac által árazott kamatpálya azonban nem változott érdemben. Az Európai Központi Bank (EKB) októberi bejelentése alapján 2018 januárjától lassítja kötvényvásárlási programját, előretekintve azonban tartósan laza monetáris kondíciók várhatók. A piaci szereplők a korábbiaknál még későbbre, 2019 közepére várják az EKB első kamatemelését. A kelet-közép-európai régióval kapcsolatos befektetői megítélés továbbra is kedvező. A régió országaiban várt inflációs pályák és az inflációs célkövető rendszerek sajátosságai miatt a piaci árazások eltérő időzítésű jegybanki reakciókat valószínűsítenek.

A Monetáris Tanács értékelése szerint a három hónapos betétállomány fokozatos korlátozása betöltötte szerepét és az állomány év végi 75 milliárd forintos mennyiségi korlátja nem csökken tovább.

A hazai pénzpiaci hozamokra jelentős hatást gyakorolt az egynapos betéti kamat szeptemberi csökkentése, a három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás és a hosszú hozamokra irányuló jegybanki kommunikáció. Emellett a Monetáris Tanács céljával összhangban folytatódott a forintlikviditást nyújtó jegybanki swapállomány emelkedése, és az állomány átlagos eredeti futamideje is nőtt. A három hónapos BUBOR, bankközi kamatláb historikus mélypontja körül alakult. A bankközi és állampapírpiaci hosszú hozamok mérséklődtek az előző kamatdöntés óta, így a rövid és hosszú hozamok közötti különbség csökkent, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban a hozamgörbe továbbra is meredek - állapította meg a Monetáris Tanács.

Ennek megfelelően két nem konvencionálisnak mondható monetáris enyhítő intézkedés bevezetéséről tett bejelentést az MNB. Egyrészt feltétel nélküli, 5 és 10 éves futamidejű kamatcsere-eszközt (IRS) vezetnek be, melynek 2018 első negyedévére vonatkozó keretösszegét 300 milliárd forintban határozták meg. Másrészt az MNB egy célzott programot is indít, amelynek keretében 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű jelzálogleveleket vásárol majd. Az Erste Bank elemzői szerint mindkét intézkedés egyértelműen a hosszabb kamatok/hozamok általánosan vett további csökkenésének irányába mutat, s emellett a jelzáloglevél vásárlással célzottan a hosszabb távú hitelek kamatfixálását is el kívánja érni a jegybank.