Peter Altmaier kancelláriaminiszter (CDU) tegnap hatni próbált mind a koalíciós tárgyalásokat megszakító liberálisokra, mind a nagykoalíció folytatását elutasító szociáldemokratákra: változtassanak elutasító álláspontjukon. Bár a ZDF reggeli műsorában nem nevezte nevén a két politikai erőt, egyértelmű, hogy rájuk gondolt. Azzal érvelt, hogy az új voksolás
Frank-Walter Steinmeier német elnök tegnap Christian Lindnerrel az FDP vezetőjével, valamint Cem Özdemirrel és Simone Peterrel, a Zöldek két társelnökével tárgyalt. Gyors döntés nem várható arról, előrehozott választást rendeznek-e, vagy mégiscsak létrejön az új koalíció, akár három hétbe telhet, amíg eldőlnek az Európát is érzékenyen érintő kérdések.
Élesen bírálta a szociáldemokratákat Julie Klöckner, a CDU alelnöke. Úgy vélte, az SPD-nek át kell gondolnia, továbbra is elutasítja-e a nagykoalíció folytatását. Szerinte súlyos hiba volt, hogy a szociáldemokraták már rögtön a szeptember 24-én megrendezett választás után kikötötték: nem hajlandóak folytatni a kormányzati együttműködést az uniópártokkal.
Minden jel arra vall azonban, hogy az SPD hajthatatlan, s Frank-Walter Steinmeier államfő, korábbi szociáldemokrata külügyminiszter sem lesz képes jobb belátásra bírni a balközép politikai erő elnökét, Martin Schulzot. Andrea Nahles, az SPD frakcióvezetője tegnap is megerősítette a döntést: nem lesz nagykoalíció Németországban. Mint mondta, részt vesznek ugyan az államfő által kezdeményezett konzultációkon, de ez nem változtat véleményükön. Érdekes volt viszont egy közbülső megjegyzése. Szóba hozta ugyanis a kisebbségi kormányzás lehetőségét. Ez azért meglepő fordulat, mert előző nap még Martin Schulz egyértelműen az előrehozott választás mellett tett hitet. Az is kérdés, milyen kisebbségi kormányt képzel el az SPD képviselőcsoportjának vezetője. Ha pártja kívülről hajlandó lenne támogatni Merkel kisebbségi kabinetjét, akkor lenne esély a stabil kormányzásra.
Csakhogy a német kancellár már hétfőn azt közölte, ha választania kell az előrehozott választás és a kisebbségi kabinet között, az előbbi mellett tenné le a voksát. S ezt erősítette meg tegnap Peter Altmaier kancelláriaminiszter is, aki egyértelműnek nevezte ugyan, hogy Angela Merkel kapott jogot a választóktól a szeptemberi választáson az új kabinet megalakítására, de „egy olyan kisebbségi kormány, amely nem számíthat stabil támogatásra, nem lenne jó az ország számára”.
A Süddeutsche Zeitung a kisebbségi kabinet lehetőségéről szólva kifejtette, ilyen megoldás lehetséges Belgiumban vagy Izlandon, elképzelhetetlen azonban „Európa legfontosabb országában”. Minden egyes fontos szavazás előtt a kormánypártnak keserves kompromisszumokat kell kötnie az adott jogszabály elfogadásához. Jürgen Trittin, a Zöldek ikonikus alakja pedig azzal érvelt, a nemzetközi politikában is csökkenne Berlin súlya, ha a következő kabinet nem támaszkodna megfelelő parlamenti többségre. Más politikusok is egyetértenek ezzel.
Mivel sem az uniópártok, sem a Jamaica-koalíció megalakulása nem tűnik reális forgatókönyvnek, az előrehozott választás nagyon is valószínű opció, erre azonban idén biztos, hogy nem kerül sor. Az SPD-nél dönteni kell arról, ismét Martin Schulz legyen-e a kancellárjelölt, erről a decemberi pártkongresszuson határozhatnak. Angela Merkel már hétfőn jelezte, ha előrehozott választás lesz, ő marad az uniópártok kancellárjelöltje.
