Vesztett a Mátrai Erőmű

Az egri közigazgatási bíróság jogerősen hatályon kívül helyezte az Mátrai Erőmű tervezett lignitblokkjára vonatkozó környezetvédelmi engedélyt, és új eljárásra utasította a hatóságot - tájékoztatta lapunkat Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország szakértője. A civil szervezet szerint a kérelem levegőszennyezés-terjedési modellje nem jelez előre akár rendszeresen előforduló határértéktúllépéseket se. Más forrásaink beruházó híján akkor se valószínűsítik az új blokk megépítését, ha arra minden előzetes engedélyt kiadnának.

Szerző
Témák
Mátrai erőmű

Elektromos töltőállomások - Nincs nagy tolongás

Publikálás dátuma
2017.11.22. 06:22
Népszava fotó

Mindössze 69 önkormányzat írt alá szerződést mostanáig a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) elektromos töltőállomás létesítésére. Még 2016-ban, a Jedlik Ányos Terv keretében hirdette meg a szaktárca az 1,25 milliárd forint keretösszegű pályázatot. A kiírás szerint tavaly év végéig csak a 15 ezer lelkesnél nagyobb települések jelentkezhettek, így 112 város juthatott volna támogatáshoz, sőt, az elektromos töltőállomás teljesítményét és egyéb szempontokat figyelembe véve, akár a berendezés teljes költségét is megkaphatták volna.

Eredetileg 75 önkormányzat adott be érvényes pályázatot, de időközben közülük is többen visszaléptek. Az érintettek összesen mintegy 276 töltőre igényelhettek volna támogatást, de csak 209-re kértek. Bár a tendert 2016 végén lezárták, összegzés csak most készült róla, és egyelőre nem érkeztek hírek olyan töltőről, ami ennek a pályázatnak a keretében készült volna el - írta a villanyautosok.hu portál. A támogatói szerződések aláírását követően egy évük van az önkormányzatoknak a töltők telepítésére.

A kimaradó településeket nemcsak a működtetés költségei tarthatták vissza a jelentkezéstől, hanem az is, hogy egyelőre nem tisztázott a tankolás fizetésének módja. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy az elektromos töltőkből nyert energiáért előbb-utóbb fizetniük kell az autósoknak, és arra jövedéki adót tervez kivetni a kormány. Nagy kérdés, hogy az otthoni töltés esetén ezt ki ellenőrzi majd és hogyan hajtja be a közterhet.

Jó irányba tett lépés a kormány részéről az elektromos töltőállomások kiépítésére kiírt pályázat, de elfogadhatatlan hogy csak a 15 ezer lakosnál nagyobb települések pályázhattak - nyilatkozta a Népszavának Dömsödi Gábor pásztói polgármester. A nógrádi kisvárosban az önkormányzat saját erőből két elektromos töltőállomást telepített, gondolván a közeli turisztikai helyszínekre igyekvő villanyautósokra. Igazságosabb megoldás lenne, ha az adóerő figyelembevételével kapnának támogatást a települések, azaz a szegényebb nagyobb, a tehetősebbek kisebb arányban juthatnának e célra költségvetési forráshoz.

A nem túl sikeresnek bizonyult pályázaton éppen azok a települések indulhattak, amelyek többsége akár saját erőből is megoldhatta volna az elektromos töltőállomások létesítését. Olyan kistelepülések viszont nem pályázhattak, amelyek például a turizmusból élnek.

Szerző

Fekete Péntek - Ki adja a nagyobbat?

Publikálás dátuma
2017.11.22. 06:21
LEÉRTÉKELÉS - A webáruházak mellett a hagyományos boltok is kihasználják a vásárlói rohamot - AFP fotó
A saját átadópontokkal is rendelkező webáruházak komoly előnyre tehetnek szert az ünnepi vásárlási dömping logisztikai fennakadásai miatt.

Bár még csak négy éve hozta be Magyarországra is a Black Friday elnevezésű akciónapot az online kereskedelem, a hazai internetezők számára gyorsan közismertté vált. Tízből kilenc vásárló már hallott a Fekete Péntekről, mintegy 3,3 millióan pedig tervezik is, hogy vásárolni fognak. Mégpedig fejenként 36 ezer forintért, ami ha megvalósulna, összesen 120 milliárd forintos forgalmat generálna a webáruházak számára – olvasható ki az eNET Internetkutató Kft. legfrissebb felméréséből. Összehasonlításul: tavaly a rekordösszegűnek számító online kiskereskedelmi forgalom egész évben volt 310 milliárd forint, vagyis ezen adatok alapján csupán az idei a Black Friday meghaladná a tavalyi teljes évi forgalom harmadát.

Persze a vásárlók nem mindig költenek valójában annyit, amennyit terveznek. A GKI Digitalnak a kereskedői várakozásokra és a tavalyi év tapasztalataira építő becslése jóval óvatosabb is: eszerint az idei Black Friday-n 25-30 milliárd forintos forgalom várható és mintegy 1,1 millió ember vásárol majd fejenként átlagosan 25 ezer forintért. Ezek a számok ugyanakkor még mindig óriási érdeklődést tükröznek: az utolsó negyedéves online értékesítés ötöde erre a néhány napra koncentrálódhat.

Az Amerikai Egyesült Államokban hagyományosan a Black Friday nyitja meg a karácsonyi vásárlási szezont: a kereskedők ezen a napon nagy leárazásokkal igyekeznek magukhoz csábítani a vevőket. Ez jellemző most már a hazai online kereskedelemre is: a GKI Digital adatai szerint az idén a webáruházak 62 százaléka tart ilyen akciónapot. Többnyire 20-30, de néhány esetben akár 50-70 százalékos kedvezménnyel is kínálják ekkor termékeiket, amelyek közül a legkeresettebbek a játékok, a háztartási gépek, a konyhafelszerelések és a szórakoztató elektronikai cikkek. Nagy kérdés ugyanakkor az idén, hogy a kereskedők képesek lesznek-e valóban vonzó ajánlatokkal előállni az egész évben komoly kedvezményekhez szoktatott fogyasztók számára. Az online kereskedelemben áttörést hozó tavalyi Black Friday ugyanis megmutatta a piacnak, hogy az akcióval párosuló árkedvezményekkel a vásárlókat be lehet vonzani, így e tapasztalat hatására az idén a legnagyobb szereplők már szinte a folyamatos „készletkisöprés”, „árzuhanás”, „áfaelengedés” világában forognak. Ez egyrészt növelte a koncentrációt – tovább erősödtek a nagyok -, másrészt a nagyok között egyfajta tőkeversenyt generált: a fő kérdés most már az, hogy a nagymértékben csökkenő profitrátát ki tudja tovább finanszírozni.

A Black Friday Amerikában hagyományosan a hálaadás utáni első péntekre esik: az idén ez november 24-e. Hazánkban ugyanakkor nem mindenki tartja ezen a napon az akciót: néhány nagyobb webáruház már múlt pénteken megszervezte saját Fekete Péntekét. A korábbi évekhez képest azonban az idén jobban összezártak az e-kereskedők: 80 százalékuk november 24-re időzíti az akciónapot, felük ráadásul egész hétvégén akciózik majd. Ez a vevők és az eladók számára is kedvezőbb helyzetet teremt. A vásárlók így jobban ki tudják számítani, mikor lehet kedvezményesen vásárolni, és tudatosabban tervezhetik költéseiket. Ezáltal a kereskedők is jobban fel tudják mérni, mekkora árukészletre lesz szükségük, a futárcégek pedig tudnak előre kalkulálni a kiszállítandó áruval.

Szükség is van erre, hiszen a tavalyi ünnepi szezonban komoly fennakadások voltak a logisztikában: 900 ezren késve kapták meg csomagjaikat. A vásárlók háromnegyede az idén is csúszásokra számít, ami miatt a webáruházak is aggodalmaskodnak, hiszen 60 százalékuk szerint vevőik legfontosabb elvárása, hogy időben megkapják a rendelt termékeket. Az idei karácsonyi szezonban azonban ezt komolyan megnehezítheti az egész országban tapasztalható munkaerőhiány, amely alól a logisztikai szektor sem kivétel: raktári munkást és futárt is egyre nehezebb találni. A terhelés viszont az ünnepi szezonban extrém: az éves csomagszám 30-40 százalékát a karácsonyt megelőző 2-3 hónapban kell kézbesíteni. A pontos, ügyfélbarát kommunikáció sokat lendíthetne a helyzeten, ám az ünnepi szezon másik kritikus pontja éppen a webáruházak ügyfélszolgálatainak kapacitáshiánya és túlterheltsége. A webáruházak mintegy 40 százaléka nem is tud majd kellő létszámú ügyfélszolgálati munkatársat alkalmazni az ünnepi szezonban.

Mindent összevetve a GKI Digital szerint a saját bolthálózattal és átadópontokkal is rendelkező webáruházak kerülnek majd előnybe a tisztán online kereskedőkkel szemben, mivel a logisztikai rendszerben várható fennakadások - még az ingyenes házhozszállítás ellenére is - egyre nagyobb arányban terelik a vásárlókat a személyes átvétel irányába. Jól mutatja ezt, hogy a hagyományos bolttal is rendelkező kereskedők csaknem felénél megnő a karácsonyi szezonban a személyes átvételek aránya.

Tovább erősödnek a nagy webáruházak
Több mint 80 milliárd forint forgalmat ért el a hazai online kiskereskedelem az idei év harmadik negyedévében, ami csaknem 20 százalékos növekedést jelent 2016 hasonló időszakához képest. Összességében az év első 9 hónapjában már mintegy 240 milliárd forint bevételt realizált az online szektor, ami a 2016-os éves forgalom 77 százalékát teszi ki. Az e-kereskedelemben hagyományosan erős utolsó negyedév miatt így az idei éves növekedés várhatóan 20 százalékos lesz. Az online piac ugyanakkor tovább koncentrálódik: miközben a nagyobb boltok tovább bővülnek, a kisebbeknél komoly növekedési korlátok jelentkezhetnek.



Szerző
Témák
Black Friday