Előfizetés

Fekete Péntek - Ki adja a nagyobbat?

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2017.11.22. 06:21
LEÉRTÉKELÉS - A webáruházak mellett a hagyományos boltok is kihasználják a vásárlói rohamot - AFP fotó
A saját átadópontokkal is rendelkező webáruházak komoly előnyre tehetnek szert az ünnepi vásárlási dömping logisztikai fennakadásai miatt.

Bár még csak négy éve hozta be Magyarországra is a Black Friday elnevezésű akciónapot az online kereskedelem, a hazai internetezők számára gyorsan közismertté vált. Tízből kilenc vásárló már hallott a Fekete Péntekről, mintegy 3,3 millióan pedig tervezik is, hogy vásárolni fognak. Mégpedig fejenként 36 ezer forintért, ami ha megvalósulna, összesen 120 milliárd forintos forgalmat generálna a webáruházak számára – olvasható ki az eNET Internetkutató Kft. legfrissebb felméréséből. Összehasonlításul: tavaly a rekordösszegűnek számító online kiskereskedelmi forgalom egész évben volt 310 milliárd forint, vagyis ezen adatok alapján csupán az idei a Black Friday meghaladná a tavalyi teljes évi forgalom harmadát.

Persze a vásárlók nem mindig költenek valójában annyit, amennyit terveznek. A GKI Digitalnak a kereskedői várakozásokra és a tavalyi év tapasztalataira építő becslése jóval óvatosabb is: eszerint az idei Black Friday-n 25-30 milliárd forintos forgalom várható és mintegy 1,1 millió ember vásárol majd fejenként átlagosan 25 ezer forintért. Ezek a számok ugyanakkor még mindig óriási érdeklődést tükröznek: az utolsó negyedéves online értékesítés ötöde erre a néhány napra koncentrálódhat.

Az Amerikai Egyesült Államokban hagyományosan a Black Friday nyitja meg a karácsonyi vásárlási szezont: a kereskedők ezen a napon nagy leárazásokkal igyekeznek magukhoz csábítani a vevőket. Ez jellemző most már a hazai online kereskedelemre is: a GKI Digital adatai szerint az idén a webáruházak 62 százaléka tart ilyen akciónapot. Többnyire 20-30, de néhány esetben akár 50-70 százalékos kedvezménnyel is kínálják ekkor termékeiket, amelyek közül a legkeresettebbek a játékok, a háztartási gépek, a konyhafelszerelések és a szórakoztató elektronikai cikkek. Nagy kérdés ugyanakkor az idén, hogy a kereskedők képesek lesznek-e valóban vonzó ajánlatokkal előállni az egész évben komoly kedvezményekhez szoktatott fogyasztók számára. Az online kereskedelemben áttörést hozó tavalyi Black Friday ugyanis megmutatta a piacnak, hogy az akcióval párosuló árkedvezményekkel a vásárlókat be lehet vonzani, így e tapasztalat hatására az idén a legnagyobb szereplők már szinte a folyamatos „készletkisöprés”, „árzuhanás”, „áfaelengedés” világában forognak. Ez egyrészt növelte a koncentrációt – tovább erősödtek a nagyok -, másrészt a nagyok között egyfajta tőkeversenyt generált: a fő kérdés most már az, hogy a nagymértékben csökkenő profitrátát ki tudja tovább finanszírozni.

A Black Friday Amerikában hagyományosan a hálaadás utáni első péntekre esik: az idén ez november 24-e. Hazánkban ugyanakkor nem mindenki tartja ezen a napon az akciót: néhány nagyobb webáruház már múlt pénteken megszervezte saját Fekete Péntekét. A korábbi évekhez képest azonban az idén jobban összezártak az e-kereskedők: 80 százalékuk november 24-re időzíti az akciónapot, felük ráadásul egész hétvégén akciózik majd. Ez a vevők és az eladók számára is kedvezőbb helyzetet teremt. A vásárlók így jobban ki tudják számítani, mikor lehet kedvezményesen vásárolni, és tudatosabban tervezhetik költéseiket. Ezáltal a kereskedők is jobban fel tudják mérni, mekkora árukészletre lesz szükségük, a futárcégek pedig tudnak előre kalkulálni a kiszállítandó áruval.

Szükség is van erre, hiszen a tavalyi ünnepi szezonban komoly fennakadások voltak a logisztikában: 900 ezren késve kapták meg csomagjaikat. A vásárlók háromnegyede az idén is csúszásokra számít, ami miatt a webáruházak is aggodalmaskodnak, hiszen 60 százalékuk szerint vevőik legfontosabb elvárása, hogy időben megkapják a rendelt termékeket. Az idei karácsonyi szezonban azonban ezt komolyan megnehezítheti az egész országban tapasztalható munkaerőhiány, amely alól a logisztikai szektor sem kivétel: raktári munkást és futárt is egyre nehezebb találni. A terhelés viszont az ünnepi szezonban extrém: az éves csomagszám 30-40 százalékát a karácsonyt megelőző 2-3 hónapban kell kézbesíteni. A pontos, ügyfélbarát kommunikáció sokat lendíthetne a helyzeten, ám az ünnepi szezon másik kritikus pontja éppen a webáruházak ügyfélszolgálatainak kapacitáshiánya és túlterheltsége. A webáruházak mintegy 40 százaléka nem is tud majd kellő létszámú ügyfélszolgálati munkatársat alkalmazni az ünnepi szezonban.

Mindent összevetve a GKI Digital szerint a saját bolthálózattal és átadópontokkal is rendelkező webáruházak kerülnek majd előnybe a tisztán online kereskedőkkel szemben, mivel a logisztikai rendszerben várható fennakadások - még az ingyenes házhozszállítás ellenére is - egyre nagyobb arányban terelik a vásárlókat a személyes átvétel irányába. Jól mutatja ezt, hogy a hagyományos bolttal is rendelkező kereskedők csaknem felénél megnő a karácsonyi szezonban a személyes átvételek aránya.

Tovább erősödnek a nagy webáruházak
Több mint 80 milliárd forint forgalmat ért el a hazai online kiskereskedelem az idei év harmadik negyedévében, ami csaknem 20 százalékos növekedést jelent 2016 hasonló időszakához képest. Összességében az év első 9 hónapjában már mintegy 240 milliárd forint bevételt realizált az online szektor, ami a 2016-os éves forgalom 77 százalékát teszi ki. Az e-kereskedelemben hagyományosan erős utolsó negyedév miatt így az idei éves növekedés várhatóan 20 százalékos lesz. Az online piac ugyanakkor tovább koncentrálódik: miközben a nagyobb boltok tovább bővülnek, a kisebbeknél komoly növekedési korlátok jelentkezhetnek.



Gyerekhalált okozó szekrényt hív vissza a bútoráruház

Publikálás dátuma
2017.11.21. 17:21
Illusztráció/AFP fotó
Újból visszahívást hirdetett meg az IKEA a Malm fiókos szekrényre az Egyesült Államokban és Kanadában. A visszahívás 29 millió darab terméket érinthet a nálunk is kapható komódból, előzménye pedig az, hogy egy nyolcadik gyermek is életét vesztette, mert rádőlt a bútor. Ennek ellenére Európában és Magyarországon sem várható visszahívás – tudta meg a hvg.hu a bútoráruháztól.

Magyarországon ugyanis még senkit nem ért baleset a nem megfelelően összeszerelt szekrény miatt. A cég nálunk is többször felhívta a figyelmet arra, hogy a komódra nem szabad ráállni, és a biztonság érdekében azt a falhoz kell rögzíteni. Az amerikai visszahívási akcióban is arra kérték – és most újból kérik – a vásárlókat, hogy vigyék vissza a terméket, vagy megfelelően rögzítsék. A nemrég, Kaliforniában történt balesetben életét vesztő kisgyermek édesanyja azt állította, az előző felhívásról nem hallott.

Maradt a kamat, de tovább lazít a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az előzetes várakozásoknak megfelelően 0,9 százalékon hagyta a forint alapkamatát. A kamat befagyasztását elősegíti, hogy az MNB az inflációs célját tulajdonképpen három százalékról négyre emelte fel, így ha jövőre át is lépi a pénzromlás üteme a korábban kitűzött három százalékos értéket, ennek az alapkamatra nem lesz érdemi kihatása.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az előrejelzési időszakban, vagyis az elkövetkező 5-8 hónap során élénkül a magyar gazdaság növekedése. A Monetáris Tanács 2017-ben 3,6 százalékos, a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít. Most mondták ki először, hogy az eddig kihasználatlan kapacitások megszűnésére lehet számítani. Az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható, vagyis akkor emelhetnek legkorábban kamatát. 2017 októberében az infláció 2,2 százalékra csökkent.

A jegybank várakozásával összhangban a bérek sem gerjesztik az inflációt. Az olajárak emelkedtek ugyan az elmúlt hónapokban, de a globális inflációs alapfolyamatok változatlanul visszafogottak. A külső környezet inflációja, különösen az eurozónában, hosszabb ideig alacsony maradhat. Az inflációs alapfolyamat mutatóink előretekintve 2 százalék körül alakulnak. A hazai árszínvonal emelkedését a mérsékelt importált infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a jövő évre bejelentett áfakulcs-csökkentések is lassítják.

2017 októberében elkezdődött a Fed mérlegleépítési programja, a piac által árazott kamatpálya azonban nem változott érdemben. Az Európai Központi Bank (EKB) októberi bejelentése alapján 2018 januárjától lassítja kötvényvásárlási programját, előretekintve azonban tartósan laza monetáris kondíciók várhatók. A piaci szereplők a korábbiaknál még későbbre, 2019 közepére várják az EKB első kamatemelését. A kelet-közép-európai régióval kapcsolatos befektetői megítélés továbbra is kedvező. A régió országaiban várt inflációs pályák és az inflációs célkövető rendszerek sajátosságai miatt a piaci árazások eltérő időzítésű jegybanki reakciókat valószínűsítenek.

A Monetáris Tanács értékelése szerint a három hónapos betétállomány fokozatos korlátozása betöltötte szerepét és az állomány év végi 75 milliárd forintos mennyiségi korlátja nem csökken tovább.

A hazai pénzpiaci hozamokra jelentős hatást gyakorolt az egynapos betéti kamat szeptemberi csökkentése, a három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás és a hosszú hozamokra irányuló jegybanki kommunikáció. Emellett a Monetáris Tanács céljával összhangban folytatódott a forintlikviditást nyújtó jegybanki swapállomány emelkedése, és az állomány átlagos eredeti futamideje is nőtt. A három hónapos BUBOR, bankközi kamatláb historikus mélypontja körül alakult. A bankközi és állampapírpiaci hosszú hozamok mérséklődtek az előző kamatdöntés óta, így a rövid és hosszú hozamok közötti különbség csökkent, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban a hozamgörbe továbbra is meredek - állapította meg a Monetáris Tanács.

Ennek megfelelően két nem konvencionálisnak mondható monetáris enyhítő intézkedés bevezetéséről tett bejelentést az MNB. Egyrészt feltétel nélküli, 5 és 10 éves futamidejű kamatcsere-eszközt (IRS) vezetnek be, melynek 2018 első negyedévére vonatkozó keretösszegét 300 milliárd forintban határozták meg. Másrészt az MNB egy célzott programot is indít, amelynek keretében 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű jelzálogleveleket vásárol majd. Az Erste Bank elemzői szerint mindkét intézkedés egyértelműen a hosszabb kamatok/hozamok általánosan vett további csökkenésének irányába mutat, s emellett a jelzáloglevél vásárlással célzottan a hosszabb távú hitelek kamatfixálását is el kívánja érni a jegybank.