Előfizetés

"A Soros elleni kampány a harmincas évekre emlékeztet"

A Die Welt című német konzervatív lap Soros Györggyel, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap pedig a Közép-európai Egyetemmel (CEU) kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal.

A Die Welt George Soros védekezik Orbán hecckampánya ellen címmel közölte az online kiadásában Claudia Wanner írását, aki kiemelte, hogy Soros a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül évtizedek óta támogatja a demokratikus és emberi jogi mozgalmakat, és emiatt összetűzésbe keveredett "a szabadon választott, de egyre inkább tekintélyuralmi módon kormányzó" magyar kormányfővel, Orbán Viktorral, aki hónapok óta az Európába irányuló "menekültáradatot a háttérből irányító", és a menekültek révén az "európai kultúra felvizezésére" törekvő személyiségként láttatja őt.

Hozzátette: sok megfigyelő szerint Orbán a jövő évi választások miatt támadja erőteljesebben "ellenségeit és az ellenzéket". A kormányfő az EU-val is konfliktusba került, és "megkérdőjelezi a jogi alapelveket és a sajtószabadságot". Számos megfigyelő szerint a "liberális Soros elleni kampány a harmincas évek propagandájára emlékeztet", és "antiszemita gondolkodásmóddal" vádolják Orbánt - írta a Die Welt szerzője.

A FAZ a szerdai számában Martin Schulze Wessel, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kelet-, és délkelet-európai történelemmel foglalkozó tanszéke professzorának írását közölte Támadás az egyetem európai eszméje ellen címmel, amelyben a szerző a CEU-val kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási törvény tavaszi módosítása "összetéveszthetetlenül a CEU léte ellen irányult", és a kormány csak nemzetközi nyomásra igyekezett "azt a látszatot kelteni, hogy fontos neki a probléma megoldása". Hozzátette, hogy "módszeresen elbizonytalanítják a diákokat, a tanárokat és a támogatókat", akadályozzák az egyetem működését, és az is lehet, hogy bezárják.

Az okokról sok a találgatás, a CEU esetében "sok minden szól amellett, hogy személyes leszámolás" van a háttérben - írta a FAZ szerzője, kiemelve, hogy az egyetem alapítója, Soros György "egy gyűlölettel teli, antiszemita vonásokat felmutató kampány céltáblája", és "démonizálásában" kormánypárti parlamenti képviselők és miniszterek is részt vesznek.

Mint írta, a CEU-val szembeni fellépés "eleme egy szélesebb kampánynak, amely a +kozmopolitizmus+ jelképeként beállított Soros ellen irányul" , és attól kell tartani, hogy Orbán így megy tovább "Magyarország autoriter átalakításának útján".

A Politico című brüsszeli hírportál a Paks II. beruházással foglalkozott. A portál megjegyezte, az Európai Bizottság 2016-os feljegyzéseit, levélváltásait és megbeszéléseit kitevő több mint 200 oldalas dokumentáció azt mutatja, hogy a bizottság tisztviselőinek komoly kétségei vannak Magyarország számos arra irányuló kísérletével kapcsolatban, hogy indokolttá tegye az orosz Roszatommal kötött kizárólagos szerződés alapján megvalósuló beruházást.

Mint írták, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének, Jávor Benedeknek birtokába jutott iratok azt mutatják, hogy az uniós bizottság politikai okokból adta be a derekát, amikor tavaly novemberben felhagyott a kötelezettségszegési eljárással, amelyet azért indított, mert Magyarország két évvel korábban nem indított közbeszerzési eljárást, noha az uniós jog előírja az ilyen beruházások versenyeztetését.

Jávor Benedek szerint a dokumentumok azt mutatják, hogy az ügyben politikai döntés született, és az indokokat utólag találták ki hozzá. A döntés elfogadása, amely szembemegy Brüsszel prioritásaival, kivételes volt - idézte a képviselőt a hírportál.

A Roszatommal kötött kizárólagos megállapodás miatt emelt bizottsági panasz ejtése nem vonható vissza. De az idézett dokumentumok erősítést adhatnak egy várható jogi támadásnak az Európai Bizottságnak a Paks II. beruházásra adott engedélye ellen - fejeződik be a cikk.

Mladic-per - Élete végéig ülni fog a szerb hóhér

Publikálás dátuma
2017.11.22. 13:00
FOTÓ: PETER DEJONG / POOL / AFP
Népirtásban és emberiesség elleni bűntettben is bűnösnek találta a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) Ratko Mladic egykori boszniai szerb hadseregtábornokot.
FOTÓK: DIMITAR DILKOFF / AFP

FOTÓK: DIMITAR DILKOFF / AFP

Öt évig tartó bírósági eljárást követően szerdán hirdetett ítéletet Ratko Mladic ellen az ICTY. A srebrenicai, illetve a boszniai háború áldozatai Potocariban és Srebrenicában kivetítőkön figyelték az ítélethirdetést, s örömünnepben törtek ki, amikor a holland Alphons Orie bíró bejelentette: életfogytiglani börtönnel sújtja Mladicot és bűnösnek találja a főbb vádpontokban.

Az elítéltet az ítélethirdetés során ki kellett vezetni a teremből, miután üvöltözni kezdett a bíróval. Utóbbi ugyanis nem tett eleget Mladic ügyvédje kérésének, aki az ítélethirdetés elnapolását kérte, mondván védence beteg, magas a vérnyomása.

Mladic ellen 11 pontos vádiratot állítottak össze. Egyebek mellett kétrendbeli népirtással, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel – gyilkossággal, deportálással, kényszerkitelepítéssel, túszejtéssel – vádolták. A legsúlyosabb vádpont azonban a srebrenicai mészárlás levezénylése volt.

Amikor 1992-ben megkezdődött a boszniai háború, a Radovan Karadzic boszniai szerb elnök által fémjelzett három enklávét nem tudtak elfoglalni Kelet-Boszniában: Srebrenicát, Zepát és Gorazdét. Ezek a települések szolgáltak menedékül a muzulmán lakosság számára. 1993-ban aztán az enklávékat védelmi zónáknak minősítették, az ENSZ békefenntartóinak feladata lett volna az itteni lakosság védelme. A kéksisakosok azonban már csak felszereltségüket tekintve sem voltak alkalmasak arra, hogy eleget tegyenek ennek.

1995 márciusában Radovan Karadzic boszniai szerb elnök rendelete értelmében Srebrenicát el kellett vágni a külvilágtól. Ennek következtében a településen katasztrofálissá vált a humanitárius helyzet. 1995. június 4-én az ENSZ erők parancsnoka, Bernard Janvier titkos találkozót folytatott Ratko Mladic boszniai szerb hadseregtábornokkal arról, engedjék ki az embereket a városból.

A szerbek 1995. július 6-án kezdték meg az offenzívát. Folyamatosan foglalták el az UNPROFOR megfigyelő állásait Srebrenica körül. A következő napokban az itt élők arra kérték a hollandiai békefenntartókat, védjék meg őket. Ám a szerbek óriási túlerőben voltak, így egy apró kísérlettől eltekintve meg sem próbáltak ellenállni. Miután Karadzic látta, milyen könnyen hatolnak előre szabadcsapatai, elrendelte a város elfoglalását. Bár 1995. július 11-én holland-brit vadászbombázók megpróbálták célba venni a szerbek állásait, a rossz látási viszonyok miatt az akció meghiúsult. A szerbek ráadásul a holland békefenntartók tömeges kivégzésével fenyegetőztek, így ezután már a légicsapásokat sem erőltették. Július 11-én Mladic győztes hadvezérként vonult végig a városon, már ami maradt belőle.

Még ugyanezen a napon 20-25 ezer bosnyák menekült Potocariba, hogy oltalomra leljenek az ottani ENSZ-központban. Több ezren tódultak az objektumba, mások a környező épületekben próbáltak menedékre lelni.

A holland békefenntartók azonban nem tudták szavatolni a menekültek biztonságát. Másnap a szerbek kiszűrték a bosnyák fiúkat és férfiakat a menekültek közül. Megkezdődött a második világháború utáni legszörnyűbb népirtás. A brutalitás ezután nem ismert határt. Lemészárolták őket, a holttesteket tömegsírokba hurcolták. Több ezer holttestet hetven tömegsírban találtak meg.

Kártérítésre kötelezték Hollandiát
A holland kéksisakosok szerepe máig vita tárgya. Többet tehettek volna a menekülőkért? Lett volna esélyük a szerbek ellen? A túlélők 2010-ben beperelték a holland államot is beperelték.
A hosszas jogi csatározás során bizonyítást nyert, hogy három holland kéksisakost felelősség terhel három muzulmán férfi haláláért. A hágai legfelsőbb bíróság 2013 szeptemberében kártérítés megfizetésére kötelezte a holland államot az áldozatok hozzátartozói számára.

Ma, az események után több mint 22 évvel sem gyógyultak be a háború okozta sebek. Az emberek gondolkodását nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. A belgrádi parlament 2010-ben elfogadott nyilatkozatban ítélte el a srebrenicai mészárlást. A dokumentumban a képviselők együttérzésüket és bocsánatkérésüket fejezték ki az áldozatok családjának. A nacionalista törvényhozók ugyanakkor "szégyenletesnek" és "igazságtalannak" nevezték és elutasították a nyilatkozatot.

Aleksandar Vucic jelenlegi elnök 2015 májusában, még kormányfőként Szarajevóba látogatott, ahol elmondta, a térségben még mindig akadnak olyan ostoba emberek, akik nem gondolják úgy, hogy a Balkán népeinek békésen kell élniük egymás mellett. Az év júliusában aztán lerótta kegyeletét Srebrenicábna a bosnyák áldozatok előtt. A megemlékezés nem ment zökkenők nélkül: több bosnyák köveket dobált felé.

Talán évtizedek múlva a lelkekben is áttörhet ez a lelki gát, de még túl frissek az élmények. Az áldozatok hozzátartozói is kiutaztak az ítélethirdetésre, de még azelőtt, hogy a bíró megkezdte volna az ítélethirdetést, provokáció történt: között egy szerb zászlót lobogtató fiatalember jelent meg közöttük, kisebb verekedés tört ki.

A boszniai televíziók szinte mindegyike élőben közvetítette az ítélethirdetést, s mintegy 300 újságíró, illetve televízió stáb akkreditáltatta magát a történelmi eseményre.

A tragédia napjai
1995. július 6-8. A boszniai szerb erők elfoglalták a srebrenicai enklávét, ahová más régiókból tízezrek menekültek a szerb erők támadásai elől. Mintegy 600 kéksisakos oltalma alatt álltak
1995. július 9. A szerbek bombázni kezdték a régiót
1995. július 10. A holland parancsnok NATO-légicsapásokat kért a szerbek ellen
1995. július 11. A szerbek nem vonultak vissza. Dél körül 20 ezer muzulmán menekült Potocariba. 14 óra 30-kor két holland F16-os bombát dobott a szerbek állásaira. Délután Ratko Mladic csapataival bevonult Srebrenicába
1995. július 12. A nőket és gyermekeket elengedték a szerbek, a férfiakat nem
1995. július 13. Vérengzés Ktravicában. A békefenntartók 5000 muzulmánt adtak át a szerbeknek. Cserében a szerbek elengedték a 14 túszul ejtett békefenntartót
1995. július 16. Kegyetlen vérengzés Srebrenicában. Legalább 8000 muzulmán férfit öltek meg



Most derült ki: 57 millió ügyfél adatait lopták el az Uber-től

Publikálás dátuma
2017.11.22. 09:53
Fotó: Shutterstock
Az Uber globális személyszállító vállalat csak kedden közölte, hogy tavaly 57 millió ügyfél adatait ellopták tőle hackerek.

Az adatlopás áldozatai között volt az Uber 600 ezer amerikai sofőrje is. A hackerek neveket, email-címeket, telefonszámokat loptak el, és eltulajdonították a sofőrök jogosítványainak adatait is. A cég már tavaly felfedezte az adatlopást, de nem értesítette róla sem az érintetteket, sem az illetékes felügyeleti szervet.

A cég új elnök-vezérigazgatója, Dara Khosrowshahi közleményben tudatta, hogy ő csak nemrégiben szerzett tudomást az adatlopásról. Khosrowshahi, aki augusztusban vette át a vállalat vezetését, azonnal vizsgálatot indíttatott, hogy kiderüljön, a cég miért nem értesítette sem a felügyeleti szervet, sem az adatlopások áldozatait a hackertámadásról.

Kedden este közzétett kommünikéjében leszögezte: az a két ember, aki az adatlopással foglalkozott, már nem dolgozik a vállalatnál. Khosrowshahi nem nevezte meg a volt munkatársakat, de a Bloomberg hírügynökség arról tudósított, hogy a felelősök egyike Joe Sullivan, az Uber biztonsági vezetője lehet, aki nem dolgozik már a cégnél.

Közleményében Khosrowshahi azt is bejelentette: azonosították a hackereket, és biztosítékokat kaptak tőlük arra, hogy a lementett lopott adatokat megsemmisítik. Az elnök-vezérigazgató azonban nem közölt részleteket arról, hogy milyen biztosítékokat kapott és mit adott ezért cserébe. A Bloomberg tudni vélte, hogy a hackerek 100 ezer dollárt kaptak az Ubertől, ezt azonban a cég nem erősítette meg.

Dara Khosrowshahi igyekezett megnyugtatni a kárvallottakat, mondván, hogy a hackerek nem mentettek le társadalombiztosítási számokat, vagy hitelkártya-adatokat.

New York állam főállamügyésze, Eric Schneiderman nyomozást indított a hackertámadás és az Uber által állítólag a hackereknek kifizetett összeg ügyében. A főállamügyész ezt a TechCrunch című szaklapnak adott interjújában kedden este megerősítette.