Elhunyt Hollai Imre

Szerdán reggel elhunyt Hollai Imre volt külügyminiszter-helyettes, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke, a Magyar ENSZ Társaság alelnöke. A külügyi tárca egykori helyettes vezetője 1925-ben született, s 1982-1983 között töltötte be a nemzetközi szervezet közgyűlésének elnöki tisztségét.

Szerző
2017.11.22 19:51

Bevándorlás nélkül nem boldogul a piac

Publikálás dátuma
2018.08.15 11:00
SPÁRGASZEDŐK - Hódít a németországi szezonmunka
Fotó: AFP/ WALTRAUD GRUBITZSCH
A migrációellenesség, a mindenféle bevándorlástól való merev elzárkózás, az egyszínű, egyvallású nemzetállamok Közép-Európájának víziója igencsak megnehezíti térségünk egyik legakutabb problémájának, a munkaerőhiány pótlásának és az elöregedésnek a megoldását, vagy legalábbis enyhítését.
A külföldi román vendégmunkások bukaresti hétvégi erőszakba torkolló demonstrációja kapcsán kerekedett belpolitikai vita is élesen felszínre hozta a kelet-közép-európai régió pillanatnyi legégetőbb problémáját – az elvándorlást és a nyomában keletkező egyre súlyosabb munkaerőhiányt. Románia éllovas a külföldi munkavállalás és elvándorlás tekintetében, hiszen világbanki adatok szerint is 3,6 millió román él ma már külföldön, de romániai becslések szerint a valós szám inkább az 5 millióhoz közelít, miközben a román gazdaság akkut munkaerőhiánnyal küzd. A tüntetők is a korrupció mellett azt kifogásolják, hogy a kormány semmit sem tesz az elvándorlás megállításáért és a már külföldön dolgozók hazacsábításáért. 
Románia nincs egyedül ezzel a problémával. Térségünkben egyre inkább általános jelenséggé válik e kettősség, - Magyarországon is - , de Románia után Lengyelország büszkélkedhet a dobogó második helyével a külföldi munkavállalás tekintetében. Lengyelországból a rendszerváltás óta tart a megélhetési kivándorlás, nem véletlenül riogattak a lengyel villanyszerelővel nyugati szélsőjobb pártok munkaerőpiacuk megnyitása idején a 2004-ben csatlakozott közép-európai tízek számára. Becslések szerint ma mintegy 2,5 millió lengyel dolgozik Nyugat- és Észak-Európában, miközben Lengyelországban minden korábbinál súlyosabb munkaerőhiány állt elő. Az erősen migrációellenes varsói kormány ezt Fülöp-szigeteki munkavállalók behozatalával próbálja enyhíteni, a jelenségről beszámoló spanyol EFE hírügynökség szerint azért, mert ők keresztények.

Borús kilátások

Lengyelország tavaly összességében 235 ezer munkavállalási engedélyt adott ki külföldi munkavállalók számára, amiből 192547-t ukrán, 10518-t fehérorosz és 7100-t nepáli. Egyes előrejelzések szerint 2030-ra minden ötödik lengyel munkahely betöltetlen marad.

Idén, az első negyedévi adatok szerint a lengyel munkáltatók 91 százaléka szembesült már munkaerőhiánnyal, a gazdasági szereplők egyre erőteljesebben sürgetik a varsói kormányt, hogy könnyítse meg a vendégmunkások behozatalát, ellenkező esetben működésképtelenné válik a gazdaság. A Bloomberg egy májusi elemzése szerint tavaly év végén 51,1 százalékkal több üres munkahely volt, mint egy évvel korábban, de a lengyel munkavállalók 14 százaléka továbbra is külföldi munkavállalást tervez. Az elvándorlás mértéke a kisebb és közepes településekről magasabb, a munkaerőhiány pedig nyilván elsősorban ezeket a településeket nyomasztja leginkább.
A lengyel piaci szereplők is azt kifogásolják, amit a románok - hogy a kormány semmit sem tesz sem a kivándorlás megfékezéséért, sem azért, hogy hazacsalogassa a már külföldön dolgozókat, hozzátéve, hogy a vendégmunkások behozatalát sem könnyíti meg a munkáltatók számára. Lengyelországban ugyan ma már legalább egy millió ukrán dolgozik, a krónikus munkaerőhiányt részben ők csillapítják ( miközben az ukrán gazdaság nyögi hiányukat). A lengyel nemzeti bank adatai szerint az ukrán munkavállalók száma az elkövetkezőkben várhatóan 2-300 ezerrel fog nőni, ez azonban távolról sem elég az akkut munkaerőhiány pótlására. Főképp azért nem, mert mivel Ukrajna nem uniós ország, az ő munkavállalásuk engedélyezése igen sok bürokratikus akadályba ütközik. A lengyel munkáltatók közben azért rettegnek folyamatosan, hogy ha Németország megnyitja piacát az ukrán munkaerő előtt, a lengyel gazdaság igen komoly bajba kerül. 
Tart ettől a kormány is, amely 2019-re ígéri az új munkaerő piaci törvény hatálybalépését, s vele együtt a külföldiek munkavállalásának megkönnyítését. Első lépésként, őszig, aláírnak egy megállapodást a Fülöp-szigetekkel az egészségügy, az idősgondozás és az építőipar legégetőbb gondjainak enyhítésére. „Varsó értékeli, hogy a fülöp-szigetiek kulturálisan közel állnak hozzánk, lévén katolikusokról szó”, mondta az EFE-nek Stanislaw Szwed helyettes munkaügyi miniszter. Szwed azt is leszögezte, a varsói kormány ösztönzi a külföldi munkaerő érkezését, hiszen az ország komoly nehézségekkel küzd, de előnyben részesíti a keresztényeket. Egyelőre 600 fülöp-szigeteki kapott munkavállalási és letelepedési engedélyt Lengyelországban.  

Lesz még rosszabb is

Hogy mennyire általános térségbeli gond a munkaerőhiány, mégha más-más különböző fokozatú is a különböző országokban, arra egy budapesti vállalkozó mutatott rá egy "mindennapos" példával. Az elsősorban lengyel, de cseh gyártókkal is dolgozó magyar cég minimum fél évvel korábban leadja alaprendeléseit a lengyelek felé, de a kért mennyiségből egyre kevesebbet és egyre gyakrabban késve kap  meg. Sürgősségi megrendelést még véletlenül sem tudnak teljesíteni. De akadozik már a cseh vonal is, és itthon sem rózsás a helyzet. Egy múlt héten útnak indított sürgős cseh szállítmány hiába volt hétfő reggel a magyar szállítmányozó központban, péntek délután kapták meg végre az árut, több napos fenyegetőzés után. A magyar cégnek ugyanis egyszerűen nincs elég embere a munkavégzéshez, a nyári szabadságolás alatt pedig teljesen működésképtelenné válik.  Akárcsak számos más hazai vállalat is.  

2018.08.15 11:00
Frissítve: 2018.08.15 11:00

„Gyermekmesének” nevezték a genovai híddal kapcsolatos aggályokat

Publikálás dátuma
2018.08.15 10:02

Fotó: AFP/ Fabio Palli
Az erről szóló oldal azóta eltűnt az olasz kormánypárt honlapjáról, de az internet nem felejt.
A Genova közelében történt, legalább 35 halálos áldozatot követelő hídomlás teljes körű kivizsgálását ígérte az olasz kormány. Az A10-es autópályánál található viadukt kedden szakadt le, és a rendőrség korábban azt közölte, hogy a vihar okozhatta a katasztrófát. Úgy vélték, egy hirtelen erős lehűlés előzte meg a szerkezet összeomlását. Mint megírtuk, a tragédia annak ellenére történt, hogy a hidat 2016-ban újították fel utoljára, pillérein jelenleg is szakemberek dolgoztak, a szerkezet állapotát elméletileg folyamatosan szemmel tartották.
„Nem engedhetjük meg, hogy újra bekövetkezzen egy ilyen tragédia”
– jelentette ki Giuseppe Conte olasz miniszterelnök.
Danilo Toninelli közlekedési miniszter pedig arról beszélt: a fenntartással járó felelősség a régió, a helyi hatóságok és az állami tulajdonban lévő Anas közútkezelő között oszlik meg. Mint mondta, meg kell győződniük arról, hogy sor került a szükséges ellenőrzésekre, és ha van felelős, meg kell fizetnie a katasztrófáért. A Politico beszámolója szerint viszont éppen Toninelli pártja, az Öt Csillag Mozgalom került támadások kereszttüzébe a hídomlás miatt. A Morandi-híd ugyanis korábban rákerült egy listára, olyan infrastrukturális projektek közé, amelyek elhibázottak, amennyiben a „költségek meghaladják a várható előnyöket”. A híd esetleges összeomlását „gyermekmeséknek” (la favoletta) tituláló, 2013-as szöveg azóta eltűnt a párt hivatalos honlapjáról (de itt elolvasható, olasz nyelven).
2018.08.15 10:02