Ha a rendező rendez

Publikálás dátuma
2017.11.23 06:46
Szemere Zita, Bakonyi Marcell, Simon Krisztina, Dobák Attila Fotók: Berecz Valter
Fotó: /
„Minden zene jó zene. Kivéve azt, ami unalmas” – mondta Rossini, az Olasz nő Algírban zeneszerzője. A bemutató bizonyította igazát.

Az operába járás nem ritkán egyéni versenyszám: mégis, ki szeretné a szeretteit egy Richard Strauss- vagy Wagner-dalművel kizökkenteni a béketűrésükből egy nyugalmas vasárnap estén? Operamániás partner híján igen nehéz a megfelelő plusz egy fő becserkészése: elég egy balul sikerült előadás, és az életben nem csalogatjuk be többé a dalszínházba az áldozatot.

Az Olasz nő Algírban képes egy csapásra megérteti a kívülállóval, mit eszünk mi, megszállottak a műfajon: vicces, szórakoztató, de el is gondolkodtat. Szabó Máté rendező remekel: miközben a Szex és New York-moziból előlépett, a burka alatt dizájnerruhákban feszítő háremhölgyek tipegnek a színpadon, a kivetítőn Anita Ekberg fürdik a Trevi-kútban, az olaszmániás Musztafa bej pedig AC Milan-sállal nyakában tervezi Isabella foglyul ejtését. A Dolce vita kiscicájára rímelve latex macskanő-ruhába bújt balett-táncosok lejtenek be – lássuk be, elsőre nem ez jut eszünkbe az operáról. Szabó rendezése telis-tele apró gegekkel, finomságokkal; élvezettel, de bölcs öniróniával gúnyol nemeket és sztereotípiákat.

Cseh Antal és Vörös Szilvia

Cseh Antal és Vörös Szilvia

Az énekesek (a második szereposztást láttuk) lassan oldódnak, a Lindorót alakító görög Vassilis Kavayasnak itt-ott el is fogy a levegője, Vörös Szilvia lehetne vehemensebb – ám amint megérzik, hogy a közönség a blődségig vitt humorra is vevő, fel- és elszabadulnak, kapunk néhány igazán szép pillanatot. A papatacci-avatásnál már fennhangon röhög a ház, Bakonyi Marcell pedig fapofával tolja fullba a kretént. A zenekar itt-ott elnyomja ugyan az énekeseket, a játékra azonban nemigen lehet panaszunk: Francesco Lanzillotta karmester jó érzékkel vezeti a muzsikusokat, a fafúvósok a kényes részeken is szépen helyt állnak.

Füzér Anni jelmezei csodásak, Cziegler Balázs díszlete pedig tele van leleménnyel. A két felvonás között rendezésileg az első, ének szempontjából a második felé billen a mérleg, ám ez tipikusan az az előadás, amelyre érdemes újra meg újra beülni, s figyelni, élvezni, hogyan érik, formálódik hangilag, zeneileg és színészileg az anyag. Tessék nyugodtan vendéget is hívni – legközelebb már nem kell könyörögni, hogy jöjjön.

2017.11.23 06:46

Krétával és szerelemmel

Publikálás dátuma
2018.09.25 13:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Fekete-fehér krétarajzok színesítik Budapest számos szórakozóhelyét, de többnyire nem tudni ki készítette azokat. Pedig lehet épp KrétaRéka rajzai alatt ücsörögve isszuk a reggeli kávénkat.
Kávézóban vagy szórakozóhelyen ülve valószínűleg egyikünk se azon gondolkodik, hogy ki írta fel a falra kacskaringós betűkkel a választékot, azon pedig végképp nem, hogy ez művészeti kifejezőeszközként is értelmezhető lenne. A fekete táblákra krétával felírt szövegek, mókás rajzok azonban korántsem mindig unatkozó pincérek munkái, gyakran olyan grafikusok, vagy ügyes kezű rajzolók készítik őket, mint KrétaRéka. A fazekas-festőművész családból származó Szekeres Réka kalandos utat tett meg a krétarajzokig: bár nem vették fel az Iparművészeti Egyetemre, tizenöt évet a vendéglátásban töltve rátalált erre a munkára – ahol dolgozott, ő írta a táblákat. Egyszer a szintén hasonló projekteken dolgozó Szalai Szilvi grafikust helyettesítette, s akkor gondolkodott el a váltáson. 
„Amikor elkezdtem, Szilvi – aki már három-négy éve csinálta ezt – azt mondta, nagyon jó ez a dolog, de ne nagyon éljük bele magunkat, mert pár éven belül lecseng, és minden digitalizálnak majd. Ehhez képest rengeteg munkánk van” – meséli KrétaRéka. Azóta számos nagy alkotáson van túl, Szalai Szilvivel közösen dolgoztak a UPC székházon, volt egy három napos bécsi munkájuk, s a kecskeméti Malom Központ teljes belső oszloprendszerét is ők díszítették fel. A tizennyolc darab öt méteres oszlop arculatának kivitelezése egy hetet vett igénybe, s komoly előzetes tervezést igényelt – hangsúlyozta KrétaRéka.
„Kezdőként egy utcai portát készítettem, s évekig úgy mentem el arra, hogy érzékeltem, teljesen megváltozott tőle az utca. Tehát van ennek jelentősége” – válaszolta KrétaRéka a kérdésre, művészetként lehet-e tekinteni a munkájára. Úgy véli, mivel egy adott ember gondolatainak, kreativitásának eredményei az elkészült rajzok, nem lehet másnak nevezni. Azt azonban, hogy múzeumba kerüljenek a feliratok, nehezen tudja elképzelni: úgy látja, a magyarok némileg fantáziátlanok – egy-két szuper kezdeményezéstől eltekintve –, s gyakran nem mernek elrugaszkodni, azt gondolják, nem szabad elvonni a lényeges dolgokról a figyelmet. „Ne rakjunk egy Modigliani mellé kalligráfiát, mert akkor nem arra fog koncentrálni a látogató” – teszi hozzá gúnyosan. Ugyanakkor hozzátette, azt el tudná képzelni, hogy több művész krétarajzaiból kiállítás nyíljon. A street art rohamos terjedését tekintve, talán nem is állunk ettől olyan távol. Addig is, érdemes nyitott szemmel járni, a művészet bármikor szembe jöhet velünk: akár egy gőzölgő csésze képében is.
2018.09.25 13:00
Frissítve: 2018.09.25 13:34

Elhunyt Gary Kurtz

Publikálás dátuma
2018.09.25 12:15

Fotó: Youtube/The Latest TV/
Az első két Star Wars-film producere 78 éves korában halt meg.
78 éves korában, Londonban elhunyt Gary Kurtz, az első két Star Wars-film Oscar-díjra jelölt producere – írja a BBC.  Családja közleménye szerint Gary Kurtz rákban szenvedett. Hozzátették, hogy Kurtz csodálatos ember volt, akinek az volt az élete, hogy a filmművészeten keresztül megossza az „audiovizuális mesemondás csodáját”. Tehetsége a filmkészítéstől a fotózáson és a zenén át a filmtörténetig számos területen megmutatkozott, emellett szenvedélyes világutazó volt – tették hozzá. Gary Kurtz 1940. július 27-én, Los Angelesben született, és elsőként az Amerikai Graffiti című filmmel szerzett hírnevet, melyet George Lucas rendezett. A Star Wars IV. – Egy új remény és a Star Wars V. – A birodalom visszavág című filmekért Oscar-jelölést kapott.  
2018.09.25 12:15
Frissítve: 2018.09.25 12:15