Noha az utóbbi kilenc hónapban nem lett még drágább a Puskás Stadion újjáépítése - Lázár János kancelláriaminiszter idén február 23-án jelentette be, 190 milliárd forint a projekt költsége - eredetileg egészen másról volt szó. "A terveket vissza kellett szabni, a 65 ezres stadion költsége 100 milliárd felett lett volna. A lényeg, hogy a döntés megvan, 2015-ig meg fog épülni, ez pénzügyileg öt évre elhúzva megoldható” - mondta 2011-ben Orbán Viktor miniszterelnök az új Puskás Stadionról. Két évvel később, 2013-ban már arról volt szó, 100 milliárdos költségvetéssel, 65 ezres aréna épül, amelyet 2017 végéig átadnak.
Jelenleg az a helyzet, hogy a stadion várható befogadóképessége 67 ezer néző lesz, a tervezett költség pedig bruttó 190 milliárd forint, ami csaknem kétszerese az eredeti elképzeléseknek. Az átadást 2020 elejére tervezik, aggódni csak a munkálatok befejezéséhez közeledve kell, a vizes vb-re épített Duna Arénára fordított állami pénzek nagysága is az utolsó fél évben emelkedett drasztikusan. Ráadásul a határidőn nem lehet tovább változtatni, mert 2020 nyarán Európa-bajnoki meccseket kell rendezni a Puskás Stadionban.
Biztosak lehetünk benne, hogy az átadás időpontjához közeledve néhány milliárd állami forintra még szükség lesz az építkezés sikeres befejezéséhez. És még ekkor sem biztos, hogy később nem kell további százmilliókat az intézményre költeni. A júliusi vizes-világbajnokságra felújított Hajós Alfréd Uszodára például a légkezelő berendezés cseréje miatt négy hónappal az átadás után kellett még 103 millió forintot fordítani, amivel ez a beruházás már 2,9 milliárd forintba került.
