Bayer: a nemzet 1100 éves története igazi sikersztori

Publikálás dátuma
2017.11.23 19:29
Fotók: Tóth Gergő
Fotó: /

„A magyar megmaradás emlékművét látnám szívesen” - válaszolta Bayer Zsolt író, publicista arra a kérdésre, hogy milyen szobor, emlékmű létrejöttének örülne. Bayer Zsolt Schmidt Mária történésszel, a Terror Háza Múzeum főigazgatójával és L. Simon László, a 2015. novembere és 2016. júliusa között a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkárával beszélgetett az Emlékhelyek, emlékművek, köztéri alkotások - újraírt narratívák az emlékezetpolitikában című kerekasztal-beszélgetésen.

Schmidt Mária a Donáth-szobrot szeretné felállítani. (Az 1947-ben kivégzett, a II. világháború előtt és idején vállalt politikai szerepe miatt vitatott Donáth György mellszobrát Budapesten, az Üllői út és a Páva utca sarkán, alig néhány méterre a Holokauszt Emlékközponttól akarták felavatni. Az avatást antirasszista demonstrálók megakadályozták.)

L. Simon László - , aki nem nyitna vitát a Miska huszár szoborról - elmondta : „miután annyi balhét szenvedtem el, inkább passzolom a kérdést”.

A másfél órás beszélgetésen nagyon rövid ideig esett szó a rengeteg vitát kiváltott és az elmúlt hét év egyik szimbólumaként is tekintett Szabadság téri emlékműről, amellyel kapcsolatban L. Simon László egyrészt Kállay Miklós, Magyarország 1942-44 közötti miniszterelnökének emlékiratait ajánlotta, másrészt arról beszélt, hogy a vita valójában álvita volt, amelynek során az ellentábor igyekezett úgy beállítani őket, mintha a holokauszthoz való viszonyuk más lenne. Viszont a Jobbikkal összeboruló baloldali képviselők figyelmébe ajánlotta a Jobbik politikusa emlékmű gyalázását, amit Pauer Gyula Dunaparti alkotásánál követett el.

Hosszan hallhattuk azonban a résztvevők véleményét az Egyesült Államokban, Lee tábornok szobrával kapcsolatosan zajló vitákról, a franciaországi II. Szent János Pál pápáról készült szoborról, amelynek keresztjét törvényellenesnek nevezte és lebontásra ítélte egy francia bíróság; és Bayer Zsolttól megtudhattuk azt is, hogy „a románoknak mérhetetlen kisebbségi komplexusuk van a magyarokkal szemben”, amit az is bizonyít, hogy ahol magyar református vagy katolikus templom áll, oda egy nagyobb ortodox templomot építenek.

Schmidt Mária a nyelv fontosságára hívta fel a figyelmet, példaként az iszlamofóbia-keresztényellenes kifejezések közötti különbséget említve, Bayer Zsolt pedig a franciákat nevezte tudathasadásos nemzetnek amiatt, hogy legnagyobb ünnepük a nagy francia forradalom, és szerinte az sem volt véletlen, hogy a bolsevikok a jakobinusokat tekintették elődeiknek.

L. Simon László a székesfehérvári Hóman-szoborral kapcsolatos kálváriáját említette. (Két és fél évvel ezelőtt Hóman Bálint szobrának felállításáról döntött a székesfehérvári közgyűlés. Ám jelentős tiltakozás bontakozott ki, mert a kultúrpolitikus, történész az 1939 és 1942 közötti Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere volt, majd Szálasi hatalomra kerülését követően a parlament tagja maradt, és azt megelőzően részt vett a zsidótörvények parlamenti előkészítésében, így végül a nevét viselő alapítvány elállt a szoborállítás szándékától.)

A volt államtitkár felvetésére Bayer Zsolt a „Miért mindig nekünk nem jár megbocsátás?” kérdéssel reagált. Schmidt Mária szerint pedig nem normális dolog, hogy még mindig az számít, hogy a II. világháborút ki nyerte meg és kik a vesztesei.

Bayer Zsolttól megtudhattuk, hogy „a nyugati civilizációkban a magát liberálisnak nevező értelmiség, aki életében egyetlen egy fontos és releváns mondatot nem mondott ki az elmúlt 30 évben semmiről, viszont hősiesen küzd nem létező ügyekért. És akkor a genderbe már nem is megyünk bele. Hogyha a liberalizmusból az lett, hogy 52-féle nemi identitás van, ez az autósztráda a végső pusztulásba.”

Beszéltek a Magyarországot és Lengyelországot támadó Európai Uniós támadásokról és arról, hogy Schmidt Mária szerint ezek ideológiai viták azért, hogy ne lehessen kimondani, hogy a kereszténység és a nemzeti identitás pozitív dolog. És szó esett arról, hogy öntudatosabbnak kell lennünk, ahogy Bayer Zsolt fogalmazott: „Nem méltóztattunk kipusztulni 1100 év alatt. Ideje lenne, hogy elkezdjünk úgy nézni magunkra, mint arra a nemzetre, amelynek 1100 éves története igazi sikersztori. És ha ezt elő lehetne segíteni egy magyar megmaradás emlékművel, azt látnám a legszívesebben.”

Szerző
2017.11.23 19:29

Nem volt kihívó - Újraválasztották az amerikai szenátus vezetőit

Publikálás dátuma
2018.11.14 21:36

Fotó: AFP/ Brendan Smialowski
A múlt heti félidős választások után szerdán megválasztották az amerikai szövetségi törvényhozás felsőházának, a szenátusnak a vezetőit: a republikánus párti frakció vezetője továbbra is Mitch McConnell, a demokrata pártié pedig ismét Chuck Schumer szenátor lett.
A szenátusi vezetők egyikének sem volt kihívója. Szerdán délután megválasztották a képviselőház republikánus frakcióvezetőjét: a konzervatív törvényhozók 159:43 arányban döntöttek Jim Jordan ellenében Kevin McCarthy újraválasztása mellett. McCarthyt Donald Trumphoz közelálló politikusként tartják számon, míg Jordan a keményvonalasnak számító, Trumpot nem egyszer bíráló Szabadság Csoport vezető személyisége.
Elemzők szerint ezzel lezárult a republikánus képviselők között régóta tartó belső hatalmi harc is, amely azóta tartott, amióta Paul Ryan, eddigi frakcióvezető és házelnök az idén áprilisban bejelentette visszavonulását a politikából. Az ülésen beválasztották a frakcióvezetésbe Liz Cheneyt, George W. Bush elnök volt alelnökének, Dick Cheneynek a lányát. Cheney a frakció kommunikációs politikájáért lesz felelős.
Az alsóházban többségbe került demokraták - amerikai sajtójelentések szerint - valószínűleg csak a hónap végén választanak frakcióvezetőt. Bár elemzők Nancy Pelosinak, az eddigi frakcióvezetőnek az újraválasztását valószínűsítik, és maga Pelosi is ilyen értelmű interjút adott a hét végén a CNN hírtelevíziónak, a The Washington Post című lap szerdán arról adott hírt, hogy Pelosinak egyelőre nincs meg a szükséges támogatottsága, sokan nem őt szeretnék a képviselői csoport vezetőjének és házelnöknek.
Szerző
2018.11.14 21:36

Megszavazták a Brexit-tervezetet, amit még Írország is elfogadhatónak tart

Publikálás dátuma
2018.11.14 20:33
Theresa May bejelenti a Brexit-tervezet megszavazását.
Fotó: AFP/ Ben STANSALL
Michel Barnier uniós főtárgyaló szerint ez már elég egy novemberi rendkívüli EU-csúcs összehívásához.
Tegnap este a miniszterelnök a Downing Street 10. előtt jelentette be, hogy sikerült biztosítania a kormány jóváhagyását. A nemzet érdekére hivatkozott, és azt mondta: “mind szívével, mind eszével” meg van győződve arról, hogy minden nehézség ellenére ez a legjobb megoldás, aminek az alternatívája az Európai Unióval való megállapodás hiánya lett volna.
Theresa May elismerte, hogy a következő napok nehezek lesznek. Ma a parlamentben fejti ki álláspontját, ahol sok képviselő ellenzi a London által tett engedményeket.
A minisztereknek a kormányülés előtt alig volt idejük megismerkedni a mintegy 500 oldalas dokumentum részleteivel. A legérzékenyebb kérdés Észak-Írország és a vámunió volt, de Londonnak kompromisszumot kellett kötnie a halászati jogok terén is.
A kormányfő arról igyekezett meggyőzni a minisztereit, hogy az alku megfelel a 2016-os népszavazáson megfogalmazott akaratnak, nagyobb szabadságot biztosít a briteknek a határok, a törvények és a pénzügyek intézése felett.
A londoni kormány Brexit-ügyi minisztere, Dominic Raab a korábbi tervekkel ellentétben egyelőre mégsem utazott el Brüsszelbe, hogy ott ünnepelje a megállapodást.
(R. Hahn Veronika, London)
Eközben az unióban maradó 27 ország EU-nagykövete Brüsszelben szóbeli tájékoztatást kapott a megállapodás tartalmáról. A teljes szöveget nem kapták kézhez. A tanácskozás úgy ért véget, hogy a londoni kormányülés kimenetele még nem volt ismert, így csak a konzultációk folytatásában tudtak maradni.
Elegendő előrelépés történt egy rendkívüli novemberi csúcstalálkozó összehívásához a Brexit-tervezet "technikai szinten" történt elfogadásával
- jelentette be Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló szerda este Brüsszelben, tájékoztat az MTI. Azt is írják, sajtóhírek szerint Dublin is támogatásáról biztosította a körvonalazódó egyezséget.
Témák
Brexit
2018.11.14 20:33
Frissítve: 2018.11.14 21:34