Tűzhalál Dunavarsányban

Publikálás dátuma
2017.11.23. 23:52
MTI Fotó: Lakatos Péter
Leégett egy családi ház Dunavarsányban csütörtök este, a tűzoltók egy holttestet találtak az ingatlanban - közölte a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

Csámpai Attila elmondta: a Pest megyei település Ady Endre utcájában egy 120 négyzetméteres, könnyűszerkezetes családi ház égett. A tűzoltók több vízsugárral oltották a tüzet.

A tűzoltók egy holttestet találtak a házban. Az oltás közben három gázpalack felrobbant, és leégett az épület melletti garázs is, amelyben két gépjármű volt.

Szerző

Brexit - Durván visszaesik a brit életszínvonal

Publikálás dátuma
2017.11.23. 16:19
Philip Hammond pénzügyminiszter mutatta be a költségvetést a törvényhozás alsóházában. FOTÓ: HO / AFP
Londoni makrogazdasági elemzők szerint az új brit költségvetési tervezetben szereplő, jelentősen rontott növekedési előrejelzésekből az életszínvonal hat évtizede nem tapasztalt hosszúságú csökkenésére lehet következtetni.

Philip Hammond pénzügyminiszter a költségvetési tervezetet beterjesztő szerdai alsóházi beszédében közölte: az új, módosított prognózis szerint a brit hazai össztermék (GDP) az idén a korábban várt 2 százalék helyett 1,5 százalékkal növekszik. Hammond szerint a következő években is további lassulásra kell számítani: jövőre 1,4 százalékos, 2019-ben 1,3 százalékos GDP-bővülés szerepel a friss előrejelzésben.

A Resolution Foundation nevű, elsősorban a kis- és közepes jövedelmű fogyasztók életszínvonal-folyamatainak kutatására szakosodott független londoni gazdaságelemző intézet csütörtökön ismertetett 40 oldalas tanulmányában közölte: az új növekedési előrejelzésekből levezetett modellszámításai azt mutatják, hogy az egy főre jutó elkölthető éves jövedelmi hányad 2022 elején 540 fonttal (190 ezer forinttal) lesz kevesebb annál, amennyi a korábbi növekedési prognózisok alapján abban az évben lehetett volna.

A ház számításai szerint az átlagos éves alkalmazotti jövedelem még nagyobbat zuhan. A Resolution Foundation csütörtöki előrejelzése az, hogy a fejenkénti tizenkét havi nomináljövedelem 2021 elején 1580 fonttal (jóval több mint félmillió forinttal) lesz alacsonyabb annál az összegnél, amennyit a brit EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazás előtti előrejelzések arra az időpontra valószínűsítettek.

A tavaly júniusi referendumon a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

A Resolution Foundation csütörtökön ismertetett tanulmánya szerint ez lesz a leghosszabb ideig tartó életszínvonal-visszaesés azóta, hogy a mai normáknak megfelelő jövedelmi mérések az 1950-es években elkezdődtek.

A ház szerint az új, jelentősen rontott növekedési előrejelzésekből levezethető kumulatív modellszámítások alapján a brit hazai össztermék nominálértéke 2022 első negyedévében 42 milliárd fonttal lesz kevesebb, mint amennyi az eredetileg - de már a népszavazás után - jósolt növekedési pálya esetén elérhető lett volna, 2021 elején pedig 72 milliárd fonttal - 3,4 százalékkal - marad el attól a szinttől, amelyet a tavalyi EU-népszavazás előtti prognózisok jeleztek.

A Brexit-folyamatból eredő növekedési kockázatokra más nagy elemzőközpontok is felhívták a figyelmet.
A fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) minap Londonban ismertetett éves országjelentése szerint ha a brit kormány az EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig, 2019 márciusáig nem tud szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép érvénybe - amely vámjellegű és egyéb akadályok megjelenésével járna a kétoldalú kereskedelemben -, az a brit gazdaság növekedési ütemét már abban az évben 1,5 százalékponttal lassítaná az alapeseti prognózishoz képest.

Ez akár recessziót is jelenthet, mivel a távlati előrejelzések 2019-re egyöntetűen 1,5 százaléknál lassabb növekedést valószínűsítenek.

Szerző

Nyugdíjasokat is visszavár a kereskedelem

Publikálás dátuma
2017.11.23. 16:03
A kép illusztráció. FOTÓ: Tóth Gergő
A kiskereskedelem decemberi forgalma 3-4 százalékkal meghaladhatja idén az egy évvel ezelőtti 1000 milliárd forintot - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a HG Media kereskedelemről szóló csütörtöki konferenciáján.

A kereskedelem teljes idei forgalma a tavalyi 9600 milliárd forint után 2017-ben átlépi a 10 ezer milliárd forintot, az OKSZ főtitkára szerint 10 300 milliárd forint körül lesz.

A konferencián Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára felidézte: 51 hónapja tart a kiskereskedelmi forgalom növekedése Magyarországon. Ennek okaként kiemelte egyebek mellett a kormányzati intézkedéseket, például a beruházások ösztönzését, a vállalkozásokat terhelő adók csökkentését, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelését, amelyek hozzájárultak a lakosság vásárlóerejének növekedéséhez.

Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke a kereskedelmet is érintő munkaerőhiányról szólva hangsúlyozta, a legértékesebb tartalékot az 50 év felettiek és a nyugdíjasok jelentik, akiket vissza kell vinni a munkaerőpiacra. A kereskedelem az egyik olyan terület, ahol alkalmazásukkal sok gond megoldható lenne. Marczinkó Zoltán kitért arra is, folyamatosan nő a foglalkoztatottság, szeptemberben a munkavállalók száma elérte a 4 millió 451 ezret, 1992 óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon. A helyettes államtitkár úgy vélte, ez olyan vásárlóerőt jelent, amely kihívás elé állítja a kereskedelmet.

Kiemelte, hogy az iparcikkek, nem élelmiszer-jellegű termékek forgalma nagyobb ütemben bővül, ami jelzi a vásárlói bizalmat.
Krisán László előadásában egyebek mellett hangsúlyozta: a kereskedelem a leginkább élőmunka-igényes terület, jelenleg mintegy 540 ezer ember dolgozik a szektorban, és 30-40 ezer körüli a létszámhiány.

A BKIK elnöke elmondta, komoly félelmei voltak a kereskedőknek a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt, szerencsére ezt a többletköltséget kompenzálta a fogyasztás megugrása, az árbevétel növekedése. Így is voltak vesztesek a szektorban, de nem annyian, mint amennyire számítottak - közölte. Hozzátette azt is, a béremeléseket nem lehet elkerülni, kérdés, hogy az egyes vállalkozások jövedelmezősége ezt meddig bírja.

Vámos György a többi között arra is kitért, hogy 30 ezerrel kevesebb üzlet van ma Magyarországon, mint 10 évvel ezelőtt. A kis boltok térvesztése folyamatos, igaz, Magyarországon van az egyik legelaprózottabb üzlethálózat Európában.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem a kereskedelemben a legsúlyosabb a munkaerőhiány. A szektor kilátásaival kapcsolatban elmondta: a hagyományos boltok nem fognak megszűnni, de a digitalizáció sok tekintetben megváltoztatja majd a kereskedelmet.

Az OKSZ főtitkára úgy fogalmazott: nem csak az internetes kereskedelem forgalmának és részarányának növekedéséről van szó, hanem arról, hogy terjed majd a digitális megoldások bevezetése a kereskedelemben, mert a költségcsökkentés, illetve a határokon átnyúló piaci verseny erre fogja kényszeríteni a kereskedőket.

Szerző