Átadták a Hazám-díjakat

Publikálás dátuma
2017.11.26 13:52

Fotó: /
A díjazottakról készült fotókért kattintson a fő képre. Fotók: Markoszov Szergej

A XXI. Század Társaság szombaton 17. alkalommal adta át a Hazám-díjat a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A kuratórium Hazám-díjat ítélt meg Rakovszky Zsuzsa írónak, költőnek kiváló színvonalú költői és prózaírói munkássága elismeréseként.

Az elismerést Bálint György kertészmérnök a magyar kertészeti kultúra terjesztéséért és a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló tanításai, továbbá példamutató humánuma elismeréseként vehette át.

Díjazták Bródy János előadóművészt, zeneszerzőt magas művészi színvonalú dalszerzői és hiteles előadói munkássága elismeréseként.

Csányi Vilmos etológusnál kiemelkedő tudományos teljesítményét, bátor társadalmi szerepvállalását, és emberszeretetét honorálták.

Egyed Ákos történészt a kuratórium indoklása szerint a magyar és az erdélyi történetírás gazdagításával, különösen a ’48-as szabadságharcról írott monográfiájával, és a szülőföldjén kifejtett tudományszervezői munkájával érdemelte ki a Hazám-díjat.

Jordán Tamás színészi és színházvezetői munkáját és művészi teljesítményét értékelte nagyra – a pályatársak és a közönség mellett –, a XXI. Század Társaság kuratóriuma.

Vitray Tamás főként a hazai televíziós kultúra megteremtéséért és magas színvonalú műveléséért érdemelte ki a Hazám-díjat.

A díjat odaítélő kuratórium tagjai: Vámos Tibor akadémikus, a kuratórium elnöke, Ágh Attila politológus, Gönczöl Katalin kriminológus, Kocsis András Sándor, a XXI. Század Társaság elnöke, Romsics Ignác történész, Tompa Andrea író, színikritikus és Varga Gyula közgazdász.

Szerző
2017.11.26 13:52

Nem lesz agrárnapelem

Publikálás dátuma
2019.02.17 18:11

Fotó: Shutterstock/
A DK-s Vadai Ágnes kérdésére az innovációs és technológiai tárca lényegében elismerte, hogy lefújták a 2017-ben meghirdetett földművesnapelem-programot.    Lapunk december közepén írta meg, hogy a kormány egymondatos határozata hatályon kívül helyezte a mezőgazdasági vállalkozók és társaságok napelemtelepítés-támogatásáról szóló, egy évvel azelőtti kormányintézkedést. Az eredeti, elsősorban a korábbi kancelláriaminiszter, Lázár János tolmácsolta elképzelések szerint legalább 600 – később már 3 ezer -, egyenként fél-fél megawattos napelempark telepítését kezdeményezték, amire 8 milliárdot el is különítettek volna. Az elképzelés ugyanakkor nem illeszkedett a napelemberuházások üzleti-jogi környezetébe – vélekedett a lefújás kapcsán lapunknak Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. A szaktárca minapi válaszában az eredeti és az azt törlő határozatra se utalva például a 35 milliárdos keretű Vidékfejlesztési Program igénybe vételét ajánlja. Ebből ugyanakkor csak saját energiaigény fedezhető, míg az előző Orbán-kabinet által tervezett termelőrendszer az ország energiaellátásában is észrevehető hányadot képviselt volna.
Szerző
2019.02.17 18:11

A színkeverés mesterei a Müpában

Publikálás dátuma
2019.02.17 15:49

Fotó: Müpa/
A kiváló kölni zenekar kivételesen bőkezűen bánt a hangszínekkel mind Mendelssohn, mind Mahler művének előadása során.
Isabelle Faust Kurtág Doloroso című művét játszotta ráadásként, ezzel tovább erősítette a kontúrjait annak a képnek, amit a versenymű előadójaként rajzolt fel magáról. Megmutatta ismét, hogy a hegedülésben a hangszeres játék csak eszköz, a lényeg, hogy értékes műveket játsszunk, a bennük rejlő gondolatokra irányítva a figyelmet. A német hegedűs a rá jellemező technikai fölénnyel szólaltatta meg Mendelssohn közismert dallamait is, ez, és a szintén sokszor hangoztatott elmélyült előadásmódja azonban arányban állt egymással, utóbbi nem telepedett rá a műre. Az első tétel fülbemászó dallamait, a lassútétel melankóliáját, a zárótétel könnyedségét a helyén kezelte, szép és elismerésre méltó olvasatát kivitelezve a darabnak. Már itt kiderült, a Gürzenich zenekar átlagon felüli képességekkel rendelkezik a hangszínek kikeverése terén: sokszor hívta fel legalább olyan erővel fel magára a figyelmet, mint a szólista.
A zenekar messzire nyúló hagyományokkal rendelkezik, ők mutatták be 1904-ben a Mahler szimfóniát is a szerző vezényletével. François-Xavier Roth négy éve áll a zenekar élén, és úgy tűnik, nem nyúlt mellé a város, amikor zeneigazgatónak választotta – ő az opera vezetőkarmestere is – az egykori fuvolistát. Olyan forradalmi tett is fűződik nevéhez, mint Sztravinszkij Tavaszi áldozatának korabeli hangszereken való előadása, a mű bemutatójának százéves évfordulója tiszteletére hat évvel ezelőtt. Ilyenkor persze el kell hagyni a Roger Norrington által sokszor kárhoztatott vibrátózást, vagy legalább is korlátok közé kell szorítani, hogy az általa „hollywoodi glamournak" nevezett megszólalási mód ne telepedjen rá hangzásra. Ez az olyan csillogó-villogó mai hangszerek használatakor is fontos, mint amilyenekkel most ült ki a színpadra a zenekar, mert ez kell ahhoz, hogy Mahler néha kegyetlenül metsző szólamai kiteljesedhessenek. Kiváló volt a rézfúvós szekció, ha szólózni, ha együttesen harsogni (nem harsánykodni) kellett, de nem maradtak el tőlük a fuvolások, klarinétosok, oboások és a fagottosok sem. Olyan szintű zenekari munka volt ez, ami már önmagában is sikerre ítéli egy olyan hatalmas - majd hetven perces - bonyolult mű előadását, mint az 5. szimfónia. Nehézségekkel teli utat kell bejárniuk a zenészeknek, az első tétel kezdő trombitaszólójától,a gunyoros gyászindulótól, a szerelmi vallomásként írt Adagiettón, és a többi tételen keresztül a zárótétel kontrapunktikus forgatagán át az utolsó hangig. Ha egy zenekar képes ezt a gazdagságot a maga teljességében, hiányosságok nélkül bemutatni, már nagyon sokat tett az élményért. De a kölniek ennél szerencsére jóval többre voltak képesek, a hangszíneik sokszor önálló előadói alkotóeszköznek tűntek. François-Xavier Roth csak azt a kérlelhetetlen élességet nem tudta hozni, ami a legjobb előadásainak sajátja. Hiányzott az a bizonyos életigenlés, ami az Alma Mahler iránti szerelem tükröződése, ami a sokszor kegyetlen hangzások után sejlik fel. E kettősséget kontúrosabban lehetett volna érzékeltetni. Infó: Mahler 5. szimfónia Isabelle Faust hegedű Gürzenich Zenekar Karmester: François-Xavier Roth Február 15. Müpa 
2019.02.17 15:49