Szentmise a Szovjetunióba elhurcoltakért

Publikálás dátuma
2017.11.26. 15:26
MTI Fotó: Mohai Balázs
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentmisét mutatott be a Szovjetunióba elhurcoltakért vasárnap, az emléknap alkalmából Budapesten, a Magyarok Nagyasszonya-templomban. 

Erdő Péter kiemelte: a Gulágra elhurcoltak szenvedéseiről "még a személyes beszámolók alapján is alig tudunk képet alkotni", Jézus azonban mindent tud az emberről, és együtt szenvedett azokkal, akik fogságba kerültek, akiket igazságtalanul elítéltek, és akiket ártatlanul elhurcoltak.

A bíboros azért imádkozott, hogy Isten fogadja be országába azokat, akik életüket vesztették, és adjon megbékélést a még élő hozzátartozóknak. Végül a Mindenható segítségét kérte, hogy "tanuljunk a történelem tragédiáiból, és időben felismerjük a gonosz hazugságait és uszítását, amely ezekhez a szörnyűségekhez vezet".

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a szentmise után tartott megemlékezésen elmondta: a Kárpát-medencéből közel 800 ezer magyar embert hurcoltak el a Szovjetunióba, és az, hogy nem pusztultak valamennyien ott, annak is köszönhető, hogy megtartotta őket a hitük, a családjuk és a hazájuk iránt érzett szeretetük.

Az államtitkár felidézte: a II. világháború végén az emberek azt hitték, hogy végre vége lesz a pusztításnak, "az ember felébred, a nagyhatalmak észreveszik, mekkora bajt, mennyi szörnyűséget és szenvedést zúdítottak az emberekre". Mégsem ez történt, hiába tagadták sokáig, "jól tudjuk, mit éltek át a magyar emberek" - mondta. Hozzátette: az emléknapon nem csak az áldozatokra emlékezünk, hiszen szenvedtek azok is, akik végül hazatértek, és azok is, akik évekig várták haza szeretteiket semmit sem tudva róluk.

Az ünnepség végén a résztvevők elhelyezték a megemlékezés koszorúit, mécseseit a templom falán lévő Gulág-emléktáblánál.

Magyarországról 1944 őszétől csaknem 800 ezer embert hurcoltak el hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára a Szovjetunióba. A túlélők első csoportja csaknem egy évtizeddel később, 1953. november 25-én térhetett haza a táborokból.

Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává.

Szerző

LMP: fel kell bontani az Orbán-Putyin paktumot

Az LMP szerint fel kell bontani az Orbán-Putyin paktumot, mert az elmúlt héten háromszor bebizonyosodott, hogy nem a magyar emberek, hanem a két politikus érdekeit szolgálja - hangsúlyozta Ungár Péter, az LMP országos elnökségi tagja.

Szavai szerint az erőműbővítésnek "nincs olyan részlete, nincs olyan része, amelyik ne hazugságon vagy korrupción alapulna". Példaként említette, hogy kiderült: Mészáros Lőrinc megnyerte a beruházással kapcsolatos első tendert. így a jelek szerint megvalósult, amivel korábban viccelődtek, hogy a vállalkozó tölti majd ki a projekt negyven százalékos magyar beszállítói arányt - mondta az ellenzéki politikus.

Ez nem csak a korrupció miatt szörnyű dolog, de felelőtlen is - mutatott rá Ungár Péter, mondván, Mészáros Lőrinc semmilyen tapasztalattal nem rendelkezik ilyen nukleáris beruházásokhoz.

A politikus szerint ugyanerre utal az a hír, hogy "teljesen szakmaiatlan, csupán politikai és korrupciós módon fogadta el az Európai Bizottság a paksi bővítést, az engedélyeztetési eljárás korrupció és pénzmosás keverékén keresztül jött létre".

Egyben kifogásolta, hogy a kormányzat máig nem adta ki az ügyben eljáró Klaus Mangold német lobbistával kötött szerződést. A mai napig nem tudatjuk, hogy egy lobbista, akit a magyar kormány azért fizetett, hogy átmenjen az Európai Bizottságon az engedélyeztetési eljárás, miért tekinthetett bele olyan nemzetbiztonsági információkba, amelyekbe magyar képviselők sem tekinthetnek be - fogalmazott Ungár Péter.

Kitért arra is, hogy a paksi atomerőműbővítés fővállalkozója, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern folyamatosan tagadta, hogy létesítményeiből került a levegőbe "nukleáris felhő", Süli János paksi bővítésért felelős miniszter pedig mindeddig nem tájékoztatott a jelenség esetleges hatásairól, "azt mutatja, hogy a magyar emberek biztonsága sem érdekli őket".

Szerző

KGBéla-ügy - Vádemelés előtt

Publikálás dátuma
2017.11.26. 12:01
Kovács Béla az ügyészség előtt. FOTÓ: Vajda József
Vádemelési javaslattal fejezte be a nyomozást az ügyészség Kovács Béla jobbikos EP-képviselő kémkedési ügyében – értesült az Átlátszó. A gyanú szerint a politikus Oroszországgal tartott fenn megengedhetetlen kapcsolatot, az Európai Unió érdekei ellenében kémkedett Oroszországnak.

Kovács Béla a Jobbik politikai szakértője és anyagi támogatója volt évek óta. A politikai közegben nem volt titok erős orosz kapcsolatrendszere, még a párton belül is Kágébélának nevezték az orosz (szovjet) hírszerzés korábbi elnevezése, a KGB alapján.

A több mint három éve folyó nyomozásnak a lap tudomása szerint nemrégiben lett vége, a nyomozó ügyészek vádemelést javasolnak a feletteseiknek. Ha a felettes ügyész vádat emel, az erről szóló hírek, sőt, adott esetben az első bírósági tárgyalási napok a 2018-as országgyűlési választási kampány főidényére eshetnek.

Szerző