Várkert Bazár - Reped, ázik, pereg

Publikálás dátuma
2017.11.26 22:00
A Mária-lift „a vár alapkőzetéből gyakori vízfolyás” miatt ázott be. FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Az emberek, az eső és a talajvíz – a Miniszterelnökség szerint ezek az okai annak, hogy a tervezettnél kétszer többért épített viszont háromszor átadott létesítmény túl gyorsan amortizálódik.

Újabb garanciális javítást kér a Várkert Bazár felújítását végző cégektől a Miniszterelnökség azok után, hogy az urbanista blogra hivatkozva lapunk is megírta: a 20 milliárd forintnyi uniós forrásból felújított, 2014-ben többször átadott épületegyüttes és az oda vezető út állapota alig három év alatt alaposan leromlott. Talajvíztől foltosak a lábazatok, a falak, a kovácsolt díszkerítés elemei szétestek, berozsdáltak, a lift melletti betonfalon csorog a talajvíz az illesztéseknél. Megadta magát a Várkert Bazárhoz vezető térköves kerékpárút is, több tucat helyen széttöredezett.

Bár az Ybl Miklós által tervezett műemléki épület felújítása alaposan elhúzódott, ráadásul a költségek az eredetileg tervezetthez képest megduplázódtak, 20 milliárd forintra nőttek, úgy tűnik ennyi idő és pénz sem volt elég ahhoz, hogy kellően ellenálló legyen a létesítmény. Pedig a jelek szerint semmi olyan nem történt, amivel ne lehetett volna előre számolni. A műemléki épületegyüttes üzemeltetéséért felelős céget ellenőrző Miniszterelnökség szerint ugyanis mindenekelőtt azzal magyarázhatók a hibák, hogy nagy a forgalom a létesítményben és környékén. Mint írták, a Várkert Bazárt évente több százezer ember látogatja, ráadásul ezt az igénybevételt még megtöbbszörözi a Várba vezető utak forgalma, ezért az épületkomplexum a „normál üteműhöz” képest gyorsabban amortizálódik. A fal pedig – magyarázták – azért foltos és azért pereg néhol a festék, mert az épületegyüttes falai a felújítás előtt évtizedekig áztak. A Mária-lift beázása viszont „a vár alapkőzetéből gyakori vízfolyás” miatt fordul elő.

A kancellária közleménye rendkívül visszafogottan érinti a felújítást végző kormányközelinek tartott Swietelsky és a West Hungária Bau szerepét, a nevüket pedig nem említi. Így a Mária-liftbeli beázás kapcsán jelezték, hogy bár a falat már korábban is injektálással szigetelték, most újabb garanciális kötelezettséget jelentettek be. Ugyanakkor leszögezték: az átadás óta eltelt három évben bejelentett garanciális igények 90 százalékának a kivitelező – elismerve saját felelősségét – eleget tett. Az ezen kívüli esetekben a Várgondnokság saját hatáskörben végezte el a karbantartási munkálatokat. Korábban megírtuk: a DK az Európai Csaláselleni Hivatalhoz (OLAF) fordult az uniós pénzből, szerintük hanyagul felújított Várkert Bazár miatt.

2017.11.26 22:00

Tóth Bertalan: Tiltakozunk a történelemhamisítás ellen

Publikálás dátuma
2018.10.22 20:59

Fotó: MSZP/
AZ MSZP elnöke szerint a hazaszeretet nem lehet kirekesztő és önző. A szocialisták nem engednék, hogy Nagy Imre szobrát elvigyék a Kossuth térről.
Ha eljön az idő, készen kell állni arra, hogy a jövő országát építsük, amely a jövőbe és nem a múltba mutat, a Nyugathoz akar tartozni, nem a Kelethez – mondta Tóth Bertalan, az MSZP elnöke hétfőn Kaposváron, a szocialisták hagyományos, Nagy Imre néhai miniszterelnök szülővárosában tartott megemlékezésén. Tóth arról beszélt: a hazát sokféleképpen lehet szeretni és szolgálni, de egy biztos, tilos úgy szeretni, hogy az saját céljaira használjuk; hogy a haza helyett önmagunkat helyezzük a középpontba; hogy a hazaszeretetet kirekesztésre és gyűlöletkeltésre használjuk. A jelenlegi hatalom pedig erre használja, kisajátítja a hazaszeretetet magának. 
Nálunk a hazaszeretet mindig összekapcsolódik a szabadságvággyal hol külső ellenséggel szemben, hol belső elnyomás ellen. Tiltakozunk az ellen, hogy a kisajátító, kirekesztő hatalom meghamisítsa a történelmet, hogy Nagy Imre szobrát a Kossuth térről eltávolítsa – jelentette ki Tóth, aki szerint amikor közös értékekről beszélünk, nem gyűlöletről, ellenségeskedésről kell beszélnünk, hanem arról, ami összeköt: a szeretetről, ennek a hazának a szeretetéről, amelyre az MSZP a politikáját építi. „Azt keressük, ami összetart minket, nem azt, ami szétválaszt” – mondta az MSZP elnöke, aki hazaszeretet mellett azt az értéket, ami arról szól, hogy minden magyar embernek jár a jogok és lehetőségek szabadsága, minden magyarnak joga van tanulni, meggyógyulni, joga van a jövőhöz, ezt kell megvédeni, mert ezt akarják elvenni tőlünk – fogalmazott Tóth, aki szerint nagyon sokan számítanak a szocialistákra.
2018.10.22 20:59

Hamarosan itthon is beindulhat a mindent látó Nagy Testvér

Publikálás dátuma
2018.10.22 19:42
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor már benyújtotta a törvényjavaslatot, amely alapján egy központi tárhelyen gyűjtenék össze a térfigyelő kamerák felvételeit. Ezek segítségével aztán a bliccelőktől a terroristákig mindenféle embert elő lehetne keríteni.
Bármerre járunk, mindenütt kamerák figyelnek bennünket: az úton, az utcán, a villamoson vagy a bankban, mindenütt felvételek készülnek rólunk. Ezek a kamerák azonban ma még nem alkotnak egységes hálózatot: sok helyen nem figyeli élő ember a monitorokat, és a legtöbb esetben három munkanap után a felvételeket is törlik. Ennek viszont hamarosan vége,  hiszen Pintér Sándor belügyminiszter múlt pénteken benyújtotta a semmitmondó, „egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot. Ha ezt a rendívül hosszú salátatörvényt elfogadják – teljesen biztos, hogy el fogják hamarosan – a mindenfelé működő kamerák egyetlen rendszerré állnak össze, első körben legalábbis Budapesten, később országosan. A gyakorlatban persze ez után sem lesz egyetlen hatalmas biztonsági terem, ahol mindent rendőrök figyelnek. Ehelyett a létrejön egy nagy, közös, központi tárhely – a kormány jelöli ki majd rendeletben, ki vagy mi szolgáltassa ezt –, ahová fel kell tölteni a következő kamerák képeit:  
  • a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
  • a BKK járműveinek kamerái;
  • a BKK, mint közútkezelő kamerái;
  • a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
  • a Magyar Közút kamerái;
  • a bankok biztonsági kamerái.
Ezek a felvételek aztán legalább 30 napig a központi tárhelyen maradnak, és a törvény által megszabott rendben le lehet kérni. Ezek közt olyan pontok is vannak, mint a „terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából” vagy „nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából”, ami elég széles kört ölel fel. Ennél konkrétabb például a „körözött személy azonosítása” vagy az a helyzet, ha maga a felvételen szereplő személy kéri ki, például mert pert indít egy baleset miatt. 

Jajj a bliccelőknek!

A tömegközlekedés esetében a rendszer fordítva is működik, több rendelkezés arról szól, hogy adatokat lehet lekérni a központi nyilvántartásból. A törvénymódosítás felhatalmazza például a közlekedésszervezőt (Budapesten ez a BKK-t jelenti), hogy „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából” személyes adatokat, címet, igazolványszámot igényeljen a nyilvántartásból. Ehhez nyilván szükség lesz arcfelismerő rendszerre is, de még a bliccelőket is azonosíthatják a kamerafelvételek alapján, így hiába futnak el, a büntetés utoléri őket.

Kötelező biztosítás nélkül sehová!

Még egy nagyon konkrét, a mindennapokban alkalmazott eljárás szerepel a javaslatban, mégpedig a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő járművek kiszűrésére. Jelenleg is létezik egy rendszer, amely az aszfaltba épített érzékelők segítségével szűri ki a túlsúlyos teherautókat, ennek a neve Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM). Ezt hamarosan a biztosítatlan autók kiszűrésére is használja majd a hatóság. A TSM kamerái összevetik a jármű rendszámát a nyilvántartásban szereplő biztosítási kötvényekkel, és ha szabályszegést észlelnek, jelzést küldenek a közúti ellenőrnek, aki megállíthatja a járművet. Ha ez valamiért elmarad, a rendszer a 15 nap múlva ismét ellenőrzi a biztosítást, és ha nincs, automatikusan eljárást indít: ennek a végén a hatóság pedig kivonja a forgalomból a kötelező biztosítás nélkül közlekedő járművet. 
Szerző
2018.10.22 19:42