Várkert Bazár - Reped, ázik, pereg

Publikálás dátuma
2017.11.26. 22:00
A Mária-lift „a vár alapkőzetéből gyakori vízfolyás” miatt ázott be. FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Az emberek, az eső és a talajvíz – a Miniszterelnökség szerint ezek az okai annak, hogy a tervezettnél kétszer többért épített viszont háromszor átadott létesítmény túl gyorsan amortizálódik.

Újabb garanciális javítást kér a Várkert Bazár felújítását végző cégektől a Miniszterelnökség azok után, hogy az urbanista blogra hivatkozva lapunk is megírta: a 20 milliárd forintnyi uniós forrásból felújított, 2014-ben többször átadott épületegyüttes és az oda vezető út állapota alig három év alatt alaposan leromlott. Talajvíztől foltosak a lábazatok, a falak, a kovácsolt díszkerítés elemei szétestek, berozsdáltak, a lift melletti betonfalon csorog a talajvíz az illesztéseknél. Megadta magát a Várkert Bazárhoz vezető térköves kerékpárút is, több tucat helyen széttöredezett.

Bár az Ybl Miklós által tervezett műemléki épület felújítása alaposan elhúzódott, ráadásul a költségek az eredetileg tervezetthez képest megduplázódtak, 20 milliárd forintra nőttek, úgy tűnik ennyi idő és pénz sem volt elég ahhoz, hogy kellően ellenálló legyen a létesítmény. Pedig a jelek szerint semmi olyan nem történt, amivel ne lehetett volna előre számolni. A műemléki épületegyüttes üzemeltetéséért felelős céget ellenőrző Miniszterelnökség szerint ugyanis mindenekelőtt azzal magyarázhatók a hibák, hogy nagy a forgalom a létesítményben és környékén. Mint írták, a Várkert Bazárt évente több százezer ember látogatja, ráadásul ezt az igénybevételt még megtöbbszörözi a Várba vezető utak forgalma, ezért az épületkomplexum a „normál üteműhöz” képest gyorsabban amortizálódik. A fal pedig – magyarázták – azért foltos és azért pereg néhol a festék, mert az épületegyüttes falai a felújítás előtt évtizedekig áztak. A Mária-lift beázása viszont „a vár alapkőzetéből gyakori vízfolyás” miatt fordul elő.

A kancellária közleménye rendkívül visszafogottan érinti a felújítást végző kormányközelinek tartott Swietelsky és a West Hungária Bau szerepét, a nevüket pedig nem említi. Így a Mária-liftbeli beázás kapcsán jelezték, hogy bár a falat már korábban is injektálással szigetelték, most újabb garanciális kötelezettséget jelentettek be. Ugyanakkor leszögezték: az átadás óta eltelt három évben bejelentett garanciális igények 90 százalékának a kivitelező – elismerve saját felelősségét – eleget tett. Az ezen kívüli esetekben a Várgondnokság saját hatáskörben végezte el a karbantartási munkálatokat. Korábban megírtuk: a DK az Európai Csaláselleni Hivatalhoz (OLAF) fordult az uniós pénzből, szerintük hanyagul felújított Várkert Bazár miatt.

Gyakoriak a zaklatások a BKV-nál dolgozó nők szerint

Publikálás dátuma
2017.11.26. 21:19
Idegenek és a kollégáik miatt is félhetnek a BKV női és férfi alkalmazottai. FOTÓ: Szalmás Péter
A megkérdezett buszvezetőnők közel 40 százaléka volt már kitéve valamilyen zaklatásnak a munkahelyén – derült ki a cégnél készült, és lapunk birtokába került felmérésből.

A BKV mind a 10 ezer dolgozója bevonásával végzett pszichoszociális kockázatfelmérést. A több mint 50 feltett kérdés között arra is kíváncsiak voltak, munkahelyükön szenvedtek-e el szexuális vagy fizikai erőszakot, bármilyen zaklatást. A választ beküldők névtelensége garantált volt a felmérés során, csupán a nemüket kellett megjelölni és azt a területet, ahol dolgoznak.

A BKV nem volt hajlandó a felmérés tapasztalatait megosztani, lapunknak mégis sikerült információkat szerezni.

A műszaki területeken például 689 dolgozó válaszolt a kérdésekre, 27 jelölte magát női munkavállalónak. Közülük ketten számoltak be arról, hogy valamelyik munkatársuktól szexuális vagy fizikai erőszakot szenvedtek el. Egy fő „nem tudommal” válaszolt. A munkatársaik által okozott, de nem minősített zaklatást sokkal többen éltek át: 27 nőből öten, ami már közel 20 százalékos érintettséget jelent. A női válaszadók fele, tizenhárman emlékeztek úgy, hogy munkahelyükön ki voltak téve munkatársaik heccelődésének. Ez az adat kiegészül még további 6 nem tudom szavazattal.

A járművezetők között súlyosabb a nők helyzete, sokkal több a visszaélés. A BKV-felmérés egyik területi, járművezetőkre vonatkozó csoportjában a beérkezett 1480 válaszból 59 női munkavállalóból 17-en számoltak be arról, hogy fizikai, szexuális bántalmazás áldozatai voltak. Négyen a bizonytalan „nem tudom” választ jelölték meg. Ennél is többen, 21-en jelezték, hogy munkahelyükön valamilyen, nem minősített zaklatásnak voltak kitéve, ami közelíti a 40 százalékot, míg ketten „nem tudommal” válaszoltak. A heccelésnek való kitettség szinte általános tapasztalat a női járművezetők körében: 59-ből 41-en számoltak be erről, ami 70 százalékos arány. A BKV rákérdezett a külső személyek által elkövetett szexuális és fizikai zaklatásokra is. Ez kimagasló arányt mutat, a női járművezetők e csoportjának majdnem fele élt át ilyet, 59-ből 25-en.

A felmérés szerint szexuális vagy fizikai bántalmazást nem csak nők szenvedtek el: a műszaki területen 54 férfi vallott erről. Ez a nőkhöz hasonló arányt mutat, szintén megközelíti a 10 százalékos érintettséget. Abban is hasonlóságot mutatnak a nőkkel, hogy a nem minősített munkahelyi zaklatásnak nagyjából 20 százalékuk, összesen százan voltak szenvedő alanyai.

Külsős személytől 39 műszaki területen dolgozó férfi szenvedett szexuális vagy fizikai bántalmazást, további 20 bizonytalan volt ennek megítélésben, de nem zárta ki, hogy megtörtént. Ez szintén 10 százalékos arányt jelent. A járművezetők felmért csoportjának 30 százaléka, 425 férfi számolt be munkahelyi zaklatásról, szexuális és fizikai erőszak elszenvedéséről mindössze 5 százalékuk, külsős személy által elkövetettről 8 százalékuk tett említést.

A BKV-t megkérdeztük arról, milyen tendenciát lehet kimutatni a zaklatások terén a felméréseikből, de nem kaptunk választ. Csupán arra kaptunk egymondatos reakciót, hogy mit tesz a cég dolgozóiért, hogy ne váljanak szexuális zaklatások áldozataivá. Azt közölték, hogy ilyen intézkedésre nem volt szükség, mivel: „nem érkezett egyetlen intézkedésre okot adó visszajelzés sem.”

Szerző
Témák
BKV nők zaklatás

Gyakoriak a zaklatások a BKV-nál dolgozó nők szerint

Publikálás dátuma
2017.11.26. 21:19
Idegenek és a kollégáik miatt is félhetnek a BKV női és férfi alkalmazottai. FOTÓ: Szalmás Péter
A megkérdezett buszvezetőnők közel 40 százaléka volt már kitéve valamilyen zaklatásnak a munkahelyén – derült ki a cégnél készült, és lapunk birtokába került felmérésből.

A BKV mind a 10 ezer dolgozója bevonásával végzett pszichoszociális kockázatfelmérést. A több mint 50 feltett kérdés között arra is kíváncsiak voltak, munkahelyükön szenvedtek-e el szexuális vagy fizikai erőszakot, bármilyen zaklatást. A választ beküldők névtelensége garantált volt a felmérés során, csupán a nemüket kellett megjelölni és azt a területet, ahol dolgoznak.

A BKV nem volt hajlandó a felmérés tapasztalatait megosztani, lapunknak mégis sikerült információkat szerezni.

A műszaki területeken például 689 dolgozó válaszolt a kérdésekre, 27 jelölte magát női munkavállalónak. Közülük ketten számoltak be arról, hogy valamelyik munkatársuktól szexuális vagy fizikai erőszakot szenvedtek el. Egy fő „nem tudommal” válaszolt. A munkatársaik által okozott, de nem minősített zaklatást sokkal többen éltek át: 27 nőből öten, ami már közel 20 százalékos érintettséget jelent. A női válaszadók fele, tizenhárman emlékeztek úgy, hogy munkahelyükön ki voltak téve munkatársaik heccelődésének. Ez az adat kiegészül még további 6 nem tudom szavazattal.

A járművezetők között súlyosabb a nők helyzete, sokkal több a visszaélés. A BKV-felmérés egyik területi, járművezetőkre vonatkozó csoportjában a beérkezett 1480 válaszból 59 női munkavállalóból 17-en számoltak be arról, hogy fizikai, szexuális bántalmazás áldozatai voltak. Négyen a bizonytalan „nem tudom” választ jelölték meg. Ennél is többen, 21-en jelezték, hogy munkahelyükön valamilyen, nem minősített zaklatásnak voltak kitéve, ami közelíti a 40 százalékot, míg ketten „nem tudommal” válaszoltak. A heccelésnek való kitettség szinte általános tapasztalat a női járművezetők körében: 59-ből 41-en számoltak be erről, ami 70 százalékos arány. A BKV rákérdezett a külső személyek által elkövetett szexuális és fizikai zaklatásokra is. Ez kimagasló arányt mutat, a női járművezetők e csoportjának majdnem fele élt át ilyet, 59-ből 25-en.

A felmérés szerint szexuális vagy fizikai bántalmazást nem csak nők szenvedtek el: a műszaki területen 54 férfi vallott erről. Ez a nőkhöz hasonló arányt mutat, szintén megközelíti a 10 százalékos érintettséget. Abban is hasonlóságot mutatnak a nőkkel, hogy a nem minősített munkahelyi zaklatásnak nagyjából 20 százalékuk, összesen százan voltak szenvedő alanyai.

Külsős személytől 39 műszaki területen dolgozó férfi szenvedett szexuális vagy fizikai bántalmazást, további 20 bizonytalan volt ennek megítélésben, de nem zárta ki, hogy megtörtént. Ez szintén 10 százalékos arányt jelent. A járművezetők felmért csoportjának 30 százaléka, 425 férfi számolt be munkahelyi zaklatásról, szexuális és fizikai erőszak elszenvedéséről mindössze 5 százalékuk, külsős személy által elkövetettről 8 százalékuk tett említést.

A BKV-t megkérdeztük arról, milyen tendenciát lehet kimutatni a zaklatások terén a felméréseikből, de nem kaptunk választ. Csupán arra kaptunk egymondatos reakciót, hogy mit tesz a cég dolgozóiért, hogy ne váljanak szexuális zaklatások áldozataivá. Azt közölték, hogy ilyen intézkedésre nem volt szükség, mivel: „nem érkezett egyetlen intézkedésre okot adó visszajelzés sem.”

Szerző
Témák
BKV nők zaklatás