Túlterhelt sofőrök a BKV-nál

Publikálás dátuma
2017.11.27. 06:17

Túlterheltek a közösségi közlekedésben dolgozó sofőrök, ez pedig már a biztonságot is veszélyeztetheti. Erre figyelmeztetnek a szakemberek. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke szerint a buszvezetők az utóbbi tíz hónapban valójában 11 és felet teljesítettek, vagyis rengeteget túlóráztak. Nemes Gábor a zoom.hu-nak azt is elmondta, mivel a Budapesti Közlekedési Vállalatnál mintegy 250-300 sofőr hiányzik, óriási gondokat okoz például a metrópótlás. De ha például valamelyik vonalon a villamosokat is buszokkal kell - akár ideiglenesen - helyettesíteni, azt már alig lehet megoldani.

Nemes Gábor lapunknak megemlítette, hogy nagy elismerés jár azoknak a sofőröknek, akiknek köszönhetően eddig zökkenőmentesen tudták pótolni az M3-as felújítása miatt kieső metrójáratokat. Hosszú távon viszont további problémákat okozhat a munkaerőhiány, mert kevesen dolgoznak, ők viszont rengeteget. Ráadásul az újonnan jelentkezőknek 400 ezer forint körüli fizetéseket ígérnek, ami csak úgy jöhet ki, hogy a túlórákat is beleszámolják.

A Népszava elsőként számolt be a múlt héten arról, hogy már az irodai dolgozók között is keresik az utánpótlást. A cég nemcsak a szellemi, hanem fizikai dolgozóit is arra buzdítja, hogy iratkozzanak be buszvezetői tanfolyamra. A tandíjat pedig átvállalják tőlük. "Nálunk több szakmád is lehet! Gyere vezetni másodállásban!" - áll a felhívásban, amelyből kiderül, minden munkaterületről várják a leendő bedolgozó sofőröket.

Ez azonban nyilvánvalóan csak részmegoldás lehet. A tapasztalatlan és a fővárosi közlekedésben rutintalan pilóták gyakran csak növelhetik a gondokat. Bevetésük éppúgy biztonsági kockázatot jelenthet, mint az, ha kimerült és túldolgoztatott sofőrökkel igyekeznek betartani a menetrendet és ellátni az összes szükséges járatot - hívták fel a figyelmet közlekedési szakemberek.

Szerző

Dolgozói igények fehéren-feketén

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) sorvezetőt készített a pártok foglalkoztatási programjának kidolgozásához. A legnagyobb hazai társadalmi szervezet a negyedmilliós tagság körében végzett kutatás alapján foglalta össze, milyennek látják helyzetüket a magyar munkavállalók, és miben remélnek előrelépést. Kordás László, a szövetség elnöke korábban azt mondta, a könyv azért fehér, hogy bármelyik, választásokon induló párt beépíthesse terveibe az abban foglaltakat. Az ajánlások felhasználásának egyetlen feltétele van: az, hogy az adott politikai tömörülés értsen egyet a szövetség alapelveivel: a szolidaritással, esélyegyenlőséggel, demokráciával és hazafiassággal.

A kutatás eredménye alapján egyértelmű, hogy a dolgozók többsége fél a nyugdíjas évektől. A még nem végleges szöveg szerint nem a romló egészségi állapotuk aggasztja őket, inkább az: miből fognak megélni? Az elmúlt években a kormány átalakította a nyugdíjrendszert, és csak gazdasági, költségvetési megfontolásokon nyugvó merev szisztémát alakított ki. A Fehér könyv szerint újra kell gondolni a munka világát alapvetően szabályozó törvényeket, mindenekelőtt a Munka Törvénykönyvét. Megállapították azt is: a következő három évben a nemzetgazdaság egészében évi 11-12 százalékos bérnövekedésre van szükség ahhoz, hogy Magyarország utolérje legalább a V4-es országok bérszínvonalát. Információink szerint a konföderáció elnöksége a napokban véglegesíti a Fehér könyv anyagát.

Szerző

„Visszapattantak” Putyin-ügyben az egyetemi oktatók is

Publikálás dátuma
2017.11.27. 06:05
Forrás: Universität Debrecen

Továbbra is vonakodik a Debreceni Egyetem attól, hogy etikai eljárást indítson a rektor ellen azért, amiért Szilvássy Zoltán szerencsétlen, világtalan balfácánoknak nevezte a Putyin díszdoktori címe ellen tiltakozókat. Lente Gábor az intézmény egyik oktatója ezért saját közösségi oldalán nyilvánosságra hozta azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderül: nemcsak a hallgatókat képviselő Natív csoport kezdeményezett ilyen eljárást – erről a Népszava is beszámolt –, hanem a Debreceni Egyetem kilenc oktatója is indítványozott etikai vizsgálatot, ám október eleje óta nem történt előrelépés ebben az ügyben sem.

Hiába írtak ugyanis az etikai bizottság elnökének, ő azt válaszolta, hogy a rektorra nem vonatkozik az Etikai Kódex. Erre az oktatók az Emmi-hez fordultak, ahonnét viszont azt a választ kapták, hogy munkáltatóként semmilyen kifogást nem emelnek az etikai vizsgálat megindítása ellen. Később egy levélben az intézmény általános rektorhelyettese kijelentette, hogy a rektorra is vonatozik az Etikai Kódex, eljárás azonban továbbra sem indult. Az oktatók most arra készülnek, hogy panasszal élnek a fenntartó minisztérium felé, amiért az egyetem etikai bizottsága és vezetése semmibe veszi a hallgatók és az oktatók indítványát.

Az ügyben lapunk szerette volna megismerni a Debreceni Egyetem álláspontját, ám kérdéseinkre nem kaptunk választ.

Szerző