Lelakkozott idők

Publikálás dátuma
2017.11.27. 06:45

Márai Sándor unokanővére, M. Hrabovszky Júlia biográfiája nem csupán élet-, hanem korrajz is: egy lelakkozott koré, amelynek mélyén tragédiák rejlenek.

Gyerekként még hallottam a német katonadalt. Így kezdődött: „Minden elmúlik egyszer, minden véget ér.” A pesti humor megnyilvánulásaként így folytatták: „Elöl megy a Führer, utána a párt.” Ez az ének jutott eszembe – nem teljesen indokolatlanul – M. Hrabovszky Júlia önéletírását olvasva.

Van-e érdekessége a könyvnek azon túl, hogy írója Márai Sándor unokanővére, akiről az író ekként emlékezett: „Zsüli néni igazi nő volt”? Megvallom, kételkedtem, ám a kötet sajtó alá rendezőjének, Steinert Ágotának a szerzőről írt jellemzése felkeltette érdeklődésemet. Regényes életpálya volt Zsüli nénié, szinte egész Közép-Európát bejárta, volt miről írnia. Nem a dilettánsok írásainak kesernyés ízét érezzük soraiban, hanem egy nyitott, fogékony személyiség megnyilatkozásait, akit hol felemelt, hol megalázott az élet. A könyv nemcsak élet- hanem korrajz is, egy fényesre lakkozott koré, melynek mélyén ott érezni a tragédiák árnyát is. Elmúlt? – kérdezhetjük. Ami személyhez kötött, azaz az egyes ember sorsa, érdektelenné válik, hacsak nem kiemelkedő személyiség, de a korszak sok jellemzője tovább él. Ezt a tovább élő és ható üzenetet érdemes kihüvelyezni M. Hrabovszky Júlia emlékezéseiből.

Mondhatjuk: középosztálybeli asszony volt. Nem abból a rétegből, amelyet unokaöccse, az író nem szűnt meg ostorozni gerinctelensége és megalkuvása miatt, hanem annak művelt, az európai értékekre nyitott, azokat készségesen befogadó rétegéből, amely Márai meggyőződése szerint nem a fővárosban, hanem a vidéki kisvárosokban élt, alkotott, meghatározva annak szellemi arculatát, eleven szellemiségét. Ez a réteg Trianon következményeképp süllyedni kezdett, bármekkora hévvel csatázott is megmentéséért, életben tartásáért az író, a nyugati világnak – ahogy Spengler írta – bealkonyult.

Zsüli néni nem a történetfilozófia magaslatáról tekintett a világra, hanem saját sorsában élte meg a lassú változást. Érdemes figyelni könyvének azokra a részeire, amelyekben apró hétköznapi gesztusokat elevenít föl, korának azokat az elemeit, amelyekre a történelemkönyvek nem térhetnek ki, nélkülük azonban nem élhető át az adott kor. A történelem voltaképp sok-sok élet és esemény summázata. Az emlékezésekből – ha jók és hitelesek – parányi életkockák alapján szembesülünk a múlttal, amely néha nagyon hasonlít a jelenünkhöz. A ruhaviselet megváltozik, a széles karimájú női kalapok eltűnnek, a szoknyákat rövidebbre szabják, a felsőkön mélyebb a kivágás, a női lélek azonban érzékeny, szeretetre és megértésre szomjas marad, ahogyan Zsüli nénié is, bármilyen benyomások érték. Érdekes, tanulságos olvasmány.

Szerző

Veszteglő török kamionok a határon

Alig több, mint egy hónapja egy török fuvarozóvállalkozás javára ítélt a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága abban az ügyben, amelyben sérelmezte, hogy gépjárműadót kellett volna fizetnie a Magyarországon át Németországba tartó kamionja után. Tegnapi hír, hogy mintegy 400 török kamiont nem engednek be a magyar hatóságok. Ezt Fatih Sener, a Nemzetközi Áruszállító Szövetség isztambuli vezetője nyilatkozta a Daily Sabah török újságnak, melyet a 444.hu szemlézett. A veszteglés oka, hogy a törökök szerint a magyar hatóságok valamiért nem hajlandóak kiállítani a határátlépéshez szükséges dokumentumokat. A törökök szerint a 400 kamionból 80 eleve Magyarországra jönne, a maradék pedig tovább nyugatra, elsősorban Németországba.

A Magyarországot célzó kamionok már a román határon torlódnak, a maradék 320 pedig a Törökország európai részén lévő Edirne környékén, a bolgár határon várakozik arra, hogy egyáltalán az EU-ba beléphessen. A török média szerint rég húzódik egy vita a magyar adóhatóság és a török szállítócégek között arról, hogy vethet-e ki adót EU-tagállam a területén áthaladó török kamionokra. Ez lehet a fennakadás oka is, de Sener szerint Magyar Levente, a külügyminisztérium államtitkára korábban ígéretet tett arra, hogy a magyar hatóságok az év végéig mindenképpen ellátják majd a török kamionokat a belépéshez szükséges dokumentumokkal.

Az ezek szerint átmeneti "zavar" előzménye, hogy az Istanbul Lojistik nevű török fuvarozó cég pótkocsis kamionja 2015-ben belépett az országba, de a fuvarlevelére nem ragasztotta rá a hatvan ezer forint értékű gépjárműadó befizetését igazoló okmánybélyegét. Az adóhatóság emberei a határtól nem messze igazoltatták, és rögvest megbüntették 300 ezer forintra, ehhez még felszámoltak 300 ezer forintot közigazgatási bírságként és természetesen kifizettették volna az elmaradt 60 ezer forintot is. Mindezt megfellebbezte a cég a adóhatóságnál, amely helybenhagyta önmaga ítéletét.

Az ügy a Szegedi Munkaügyi és Közigazgatási Bíróságra került, ahol a kérdések feltevéséig jutottak, amit el is küldtek Luxembourgba. A kérdés többek között az volt, hogy elfogadható-e a török cég védekezése, amely szerint áthaladó járműre nem vethető ki pótdíj, mert a társulási megállapodás értelmében megszűntek az Unió és a Török Köztársaság közötti behozatali vagy kiviteli vámok és azokkal azonos hatású díjak. A bíróság e török cégnek adott igazat, elutasítva a magyar (és egy másik ügy kapcsán az olasz) védekezést, hogy ez a díj az útfenntartást szolgálja és csekély összegű. A szegedi bíróság döntése még nem ismert, de az előzmények tükrében borítékolható. Az talányosabb kérdés, hogy meddig vesztegelnek még a török kamionok.

Szerző

Veszteglő török kamionok a határon

Alig több, mint egy hónapja egy török fuvarozóvállalkozás javára ítélt a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága abban az ügyben, amelyben sérelmezte, hogy gépjárműadót kellett volna fizetnie a Magyarországon át Németországba tartó kamionja után. Tegnapi hír, hogy mintegy 400 török kamiont nem engednek be a magyar hatóságok. Ezt Fatih Sener, a Nemzetközi Áruszállító Szövetség isztambuli vezetője nyilatkozta a Daily Sabah török újságnak, melyet a 444.hu szemlézett. A veszteglés oka, hogy a törökök szerint a magyar hatóságok valamiért nem hajlandóak kiállítani a határátlépéshez szükséges dokumentumokat. A törökök szerint a 400 kamionból 80 eleve Magyarországra jönne, a maradék pedig tovább nyugatra, elsősorban Németországba.

A Magyarországot célzó kamionok már a román határon torlódnak, a maradék 320 pedig a Törökország európai részén lévő Edirne környékén, a bolgár határon várakozik arra, hogy egyáltalán az EU-ba beléphessen. A török média szerint rég húzódik egy vita a magyar adóhatóság és a török szállítócégek között arról, hogy vethet-e ki adót EU-tagállam a területén áthaladó török kamionokra. Ez lehet a fennakadás oka is, de Sener szerint Magyar Levente, a külügyminisztérium államtitkára korábban ígéretet tett arra, hogy a magyar hatóságok az év végéig mindenképpen ellátják majd a török kamionokat a belépéshez szükséges dokumentumokkal.

Az ezek szerint átmeneti "zavar" előzménye, hogy az Istanbul Lojistik nevű török fuvarozó cég pótkocsis kamionja 2015-ben belépett az országba, de a fuvarlevelére nem ragasztotta rá a hatvan ezer forint értékű gépjárműadó befizetését igazoló okmánybélyegét. Az adóhatóság emberei a határtól nem messze igazoltatták, és rögvest megbüntették 300 ezer forintra, ehhez még felszámoltak 300 ezer forintot közigazgatási bírságként és természetesen kifizettették volna az elmaradt 60 ezer forintot is. Mindezt megfellebbezte a cég a adóhatóságnál, amely helybenhagyta önmaga ítéletét.

Az ügy a Szegedi Munkaügyi és Közigazgatási Bíróságra került, ahol a kérdések feltevéséig jutottak, amit el is küldtek Luxembourgba. A kérdés többek között az volt, hogy elfogadható-e a török cég védekezése, amely szerint áthaladó járműre nem vethető ki pótdíj, mert a társulási megállapodás értelmében megszűntek az Unió és a Török Köztársaság közötti behozatali vagy kiviteli vámok és azokkal azonos hatású díjak. A bíróság e török cégnek adott igazat, elutasítva a magyar (és egy másik ügy kapcsán az olasz) védekezést, hogy ez a díj az útfenntartást szolgálja és csekély összegű. A szegedi bíróság döntése még nem ismert, de az előzmények tükrében borítékolható. Az talányosabb kérdés, hogy meddig vesztegelnek még a török kamionok.

Szerző