A Fidesz megint a „Soros-terven” lovagol

Publikálás dátuma
2017.11.27. 06:03
Feljelentik az adatkérő LMP-s vezetőt. Halász János FOTÓ: Tóth Gergő

A Fidesz hétfőn kezdeményezi, hogy a parlament vegye napirendre és tárgyalja meg azt az európai parlamenti állásfoglalást, amely a kormánypárt szerint a „Soros-terv több pontjának végrehajtását” vetíti előre. Halász János fideszes frakciószóvivő közölte, hogy egy minden eddiginél veszélyesebb „migránspárti” határozat született nemrég, amiben a „gazdasági migráció legalizálása” is szerepel. Halász úgy vélte, „Brüsszel és Soros szövetségesei már nyíltan is felvállalták, hogy migránsokkal akarják betelepíteni Európát.”

Az LMP-s Hadházy Ákos arra a következtetésre jutott, hogy a kormány valótlan („kamu”) adatokat közöl a visszaküldött nemzeti konzultációs kérdőívek számáról. A Kormányzati Tájékoztatási Központ állítja, hogy Hadházy szándékosan összekeveri a beérkezett, valamint a feldolgozott és kiértékelt kérdőívek számát, ezért „jogi lépéseket tesz” az LMP-s politikussal szemben. A kormány hétfőn nyilvánosságra hozza a postai összesítéseket.

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung a „politikai mozgósítás eszközének” minősítette a nemzeti konzultációt. A törvény nem rendelkezik róla, így jogi következményei sincsenek, millió eurós nagyságrendű költségét pedig a magyar adófizetők állják – hangsúlyozta a német konzervatív lap.

Szerző

Orbán már a repülőtéren fogadta a kínai vezetőt, ami a diplomáciában szokatlan

Publikálás dátuma
2017.11.27. 06:00
A kínai küldöttség az Oktogonon. FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Orbán Viktor a reptérre is kiment a kínai miniszterelnök fogadására, de a gesztus ellenére szakértők szerint a magyar kormány alaposan elmérte kínai gazdasági kapcsolataink lehetőségeit.

A rendkívüli tisztelet jeleként - a diplomáciában merőben szokatlan módon - vasárnap délután Orbán Viktor fogadta a kínai kormányfőt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Li Ko-csiang az öt éve alapított Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttműködési keretének (16+1) mai csúcstalálkozójára érkezett Budapestre, de a tervek szerint kedden Orbán Viktor és Li Ko-csiang kétoldalú, hivatalos államközi tárgyalást is folytat egymással, majd a térség több kormányfőjével külön bilaterális egyeztetésekre is készülnek.

A delegációk fogadása előtt a repülőtéren tartott tegnapi sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter úgy fogalmazott, Magyarországnak reális célja, hogy Közép-Európában Kína legfőbb exportpartnere legyen, és a Közép-Európába irányuló kínai befektetések terén is vezető helyen szerepeljen. A külgazdasági és külügyminiszter a várható program ismertetésekor kiemelte, hogy hétfőn 23 kétoldalú megállapodást írnak alá Kína és a közép-európai országok között. Ehhez kapcsolódva szintén ma írják ki a Budapestet a szerb fővárossal, Belgráddal összekötő vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárást.

A 16+1 együttműködés fellendítését tekinti a budapesti találkozó legfontosabb feladatának a Kínai Népköztársaság Államtanácsának miniszterelnöke. Ezt a Magyar Időkben megjelent írásában rögzítette Li Ko-csiang, hozzátéve, hogy az együttműködés keretében Kína már stratégiai partnerségi megállapodást kötött Szerbiával, Lengyelországgal és Magyarországgal, s ezt a magas szintű kapcsolatot kiépítette a Cseh Köztársasággal is, 20 területen pedig olyan mechanizmusokat értek el, amelyek az együttműködés további elmélyülését és fejlődését hozták.

Az együttműködési találkozó és a kétoldalú tárgyalások előtt a Kína-KKE Befektetési Alap (SINO-CEEF Fund) kerekasztal-beszélgetést szervezett vasárnap Budapesten, amelyen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy miközben Magyarország fő kereskedelmi partnere természetesen az Európai Unió, a keleti nyitás politikájának köszönhetően a magyar exportban már a keleti országok képviselik a legnagyobb arányt. Kína és hazánk kereskedelmi forgalma 2015 és 2016 között több mint 8 százalékkal nőtt – hangsúlyozta Varga Mihály.

A sikerszámok kormányzati bemutatása ellenére világgazdasági folyamatokkal foglalkozó, mérvadó közgazdászok közül többen látják úgy, hogy inkább keleti bukásról beszélhetünk, nem pedig sikerekről. A keleti nyitás stratégiájának értékelésekor minden valószínűség szerint közelebb járunk az igazsághoz, ha nem általános értelmében vett kudarcról beszélünk, sokkal inkább arról, hogy a magyar kormány alaposan elmérte a lehetőségeket a két ország külgazdasági forgalmának növekedési ütemét illetően. Az elemzők szerint ugyanis a nyitás kezdete óta stagnál a magyar kivitel, s ezen a Kínában a legmagasabb szintűnek tekintett átfogó stratégiai partnerségi megállapodás sem javított sokat. Rossz nyelvek szerint a keleti nyitás csupán arra ad lehetőséget, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter évente akár többször is körbejárja a térséget, Kína mellett a gazdasági szempontból elhanyagolható közép-ázsiai diktatúrákat, valamint Vietnamot és Mongóliát is felkeresve. (A nálunk valóban jelentős beruházásokkal bíró Japán és Dél-Korea valamiért kimarad a keleti nyitásról szóló propaganda szólamokból. Azt azonban nem nehéz megjósolni, hogy a sport felülírja majd ezt a megállapítást, hiszen a legközelebbi téli olimpiát Dél-Koreában, Pjongcsangban rendezik. Ez pedig a rövid távú, férfi gyorskorcsolyázók várható sikerei miatt felkeltheti Orbán Viktor érdeklődését.)

MTI Fotó Illyés Tibor

MTI Fotó Illyés Tibor

Azt, hogy a magyar kormány minden hangzatos szólam ellenére alaposan elmérte a keleti nyitásban rejlő lehetőségeket, jól illusztrálja Szijjártó Péternek a Magyar Külgazdasági Társaság közgyűlésén a napokban elmondott helyzetértékelése: "A globalizáció régiós modellje – amelyet a nyugatról kelet felé áramló tőke jellemzett – kifulladt, az új modellben a gazdasági lendületet biztosító húzóerő keleten van. A befektethető pénz jó része Ázsiában halmozódott fel, a távol-keleti erős vállalatok egyre nagyobb piaci részesedésre tesznek szert a világban." Ugyanakkor ennek hatása Magyarországon még alig érezhető, a tárcavezető által említett magyarországi kínai befektetések alig-alig csordogálnak. Úgy tartják, hogy ami mégis megvalósult: a BorsodChem privatizációja, a Huawei vagy a ZTE megtelepedése elsősorban Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori eredményes tárgyalásainak, nem pedig az Orbán-kormány igyekezetének köszönhető.

"Most a Kelet csillaga áll magasan"

Európa legversenyképesebb befektetési környezete jött létre Kelet-Közép-Európában - az MTI tudósítása szerint ezt jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, Kína, valamint 16 kelet-közép-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján. A kormányfő azt is mondta, hogy az együttműködésben részt vevő 16 ország Európának az a térsége, amely már most is a kontinens gazdasági növekedésének motorja, és amely további dinamikus növekedés előtt áll. Szerinte a világgazdaságban ugyanakkor most a Kelet csillaga áll magasan, Ázsia és benne Kína felemelkedésének korszakát éljük, most az az időszak következik, amikor Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technikai és pénzügyi részvételére.

Orbán korábban többször elmondott gondolatait ismételve Szijjártó kifejtette, hogy a keleti nyitás politikájának alapelve az úgynevezett patrióta gazdaság hangoztatása, ami azon a hibás vélekedésen alapul, hogy az új globalizációs modellben a nemzeti érdekek érvényesítésével lehet eredményeket elérni. Ez az értékelés megmutatja, milyen fenntartásokkal kezeli Magyarország az Európai Unió integrációs törekvéseit, ugyanakkor egy végig nem gondolt üzenet is az Európán kívül országok közül az Egyesült Államoknak, amely - Németország után - a második legjelentősebb befektető Magyarországon.

Kár lenne tagadni: Kínában valóban óriásiak a piacra jutás lehetőségei, de ezek többnyire meghaladják hazánk gazdasági erejét. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter például joggal jelenthette ki, hogy "térségünk államai közül Magyarország rendelkezik a legtöbb termékre szóló akkreditációval a kínai piacra. Kína a világ egyik legnagyobb élelmiszer vásárlója, sokan állnak sorba, hogy Kínába szállíthassanak." A külkereskedelmi adatok mégis azt mutatják, hogy a magyar agrárexport alig egy százaléka irányul Kínába, ennek jelentős része sertéshús, annak ellenére, hogy csaknem megdupláztuk a kivitelünket.

Némi megfontoltságra intheti a keleti nyitás szárnyalásában gondolkodókat, hogy az idén a Moody's Investor Service leminősítette a kínai államadósságot. A világ második legnagyobb gazdaságával 1989 óta ilyesmi nem történt. A döntést az ázsiai nagyhatalom pénzügyi erejének várható romlásával, a gazdaság eladósodottságának megjósolható növekedésével indokolták. A hitelminősítő intézet szerint ahhoz, hogy sikerüljön fenntartani a kínai növekedés ütemét, egyre több állami ösztönzőre lesz szükség. A magyar vezetőket azonban ez a vélemény nem zavarja, a kormányfő és a külügyminiszter úgy látja, a Keleten felhalmozott pénz elindult visszafelé, Nyugatra.

Tiltakoznak az üldöztetés ellen
Kérjük, segítsen megállítani a népirtást! – magyar, angol és kínai nyelvű transzparensekkel tiltakozott a kínai nagykövetségnél a Fálun Gong (más néven: Fálun Dáfá) magyarországi egyesületének hét tagja. A Városligeti fasorban tartott demonstráción Baranyai Márton az egyesület képviseletében elmondta lapunknak, hogy értelmezése szerint a Fálun Gong nem szekta, hanem egy olyan „vallási elemekkel kevert életmód”, amely toleranciát hirdet, és nem adott okot az üldöztetésre. Amikor a kilencvenes évek végén Kínában betiltották, a mozgalom követőinek száma – a kínai kormány becslése szerint – 70 és 100 millió között mozgott. Az egyesület hétfőn a Vigadó téren is tüntetni szeretne, de erre a lezárások miatt valószínűleg csak a Vörösmarty téren lesz lehetősége.

Szerző
Frissítve: 2017.11.27. 10:52

Orbán már a repülőtéren fogadta a kínai vezetőt, ami a diplomáciában szokatlan

Publikálás dátuma
2017.11.27. 06:00
A kínai küldöttség az Oktogonon. FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Orbán Viktor a reptérre is kiment a kínai miniszterelnök fogadására, de a gesztus ellenére szakértők szerint a magyar kormány alaposan elmérte kínai gazdasági kapcsolataink lehetőségeit.

A rendkívüli tisztelet jeleként - a diplomáciában merőben szokatlan módon - vasárnap délután Orbán Viktor fogadta a kínai kormányfőt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Li Ko-csiang az öt éve alapított Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttműködési keretének (16+1) mai csúcstalálkozójára érkezett Budapestre, de a tervek szerint kedden Orbán Viktor és Li Ko-csiang kétoldalú, hivatalos államközi tárgyalást is folytat egymással, majd a térség több kormányfőjével külön bilaterális egyeztetésekre is készülnek.

A delegációk fogadása előtt a repülőtéren tartott tegnapi sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter úgy fogalmazott, Magyarországnak reális célja, hogy Közép-Európában Kína legfőbb exportpartnere legyen, és a Közép-Európába irányuló kínai befektetések terén is vezető helyen szerepeljen. A külgazdasági és külügyminiszter a várható program ismertetésekor kiemelte, hogy hétfőn 23 kétoldalú megállapodást írnak alá Kína és a közép-európai országok között. Ehhez kapcsolódva szintén ma írják ki a Budapestet a szerb fővárossal, Belgráddal összekötő vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárást.

A 16+1 együttműködés fellendítését tekinti a budapesti találkozó legfontosabb feladatának a Kínai Népköztársaság Államtanácsának miniszterelnöke. Ezt a Magyar Időkben megjelent írásában rögzítette Li Ko-csiang, hozzátéve, hogy az együttműködés keretében Kína már stratégiai partnerségi megállapodást kötött Szerbiával, Lengyelországgal és Magyarországgal, s ezt a magas szintű kapcsolatot kiépítette a Cseh Köztársasággal is, 20 területen pedig olyan mechanizmusokat értek el, amelyek az együttműködés további elmélyülését és fejlődését hozták.

Az együttműködési találkozó és a kétoldalú tárgyalások előtt a Kína-KKE Befektetési Alap (SINO-CEEF Fund) kerekasztal-beszélgetést szervezett vasárnap Budapesten, amelyen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy miközben Magyarország fő kereskedelmi partnere természetesen az Európai Unió, a keleti nyitás politikájának köszönhetően a magyar exportban már a keleti országok képviselik a legnagyobb arányt. Kína és hazánk kereskedelmi forgalma 2015 és 2016 között több mint 8 százalékkal nőtt – hangsúlyozta Varga Mihály.

A sikerszámok kormányzati bemutatása ellenére világgazdasági folyamatokkal foglalkozó, mérvadó közgazdászok közül többen látják úgy, hogy inkább keleti bukásról beszélhetünk, nem pedig sikerekről. A keleti nyitás stratégiájának értékelésekor minden valószínűség szerint közelebb járunk az igazsághoz, ha nem általános értelmében vett kudarcról beszélünk, sokkal inkább arról, hogy a magyar kormány alaposan elmérte a lehetőségeket a két ország külgazdasági forgalmának növekedési ütemét illetően. Az elemzők szerint ugyanis a nyitás kezdete óta stagnál a magyar kivitel, s ezen a Kínában a legmagasabb szintűnek tekintett átfogó stratégiai partnerségi megállapodás sem javított sokat. Rossz nyelvek szerint a keleti nyitás csupán arra ad lehetőséget, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter évente akár többször is körbejárja a térséget, Kína mellett a gazdasági szempontból elhanyagolható közép-ázsiai diktatúrákat, valamint Vietnamot és Mongóliát is felkeresve. (A nálunk valóban jelentős beruházásokkal bíró Japán és Dél-Korea valamiért kimarad a keleti nyitásról szóló propaganda szólamokból. Azt azonban nem nehéz megjósolni, hogy a sport felülírja majd ezt a megállapítást, hiszen a legközelebbi téli olimpiát Dél-Koreában, Pjongcsangban rendezik. Ez pedig a rövid távú, férfi gyorskorcsolyázók várható sikerei miatt felkeltheti Orbán Viktor érdeklődését.)

MTI Fotó Illyés Tibor

MTI Fotó Illyés Tibor

Azt, hogy a magyar kormány minden hangzatos szólam ellenére alaposan elmérte a keleti nyitásban rejlő lehetőségeket, jól illusztrálja Szijjártó Péternek a Magyar Külgazdasági Társaság közgyűlésén a napokban elmondott helyzetértékelése: "A globalizáció régiós modellje – amelyet a nyugatról kelet felé áramló tőke jellemzett – kifulladt, az új modellben a gazdasági lendületet biztosító húzóerő keleten van. A befektethető pénz jó része Ázsiában halmozódott fel, a távol-keleti erős vállalatok egyre nagyobb piaci részesedésre tesznek szert a világban." Ugyanakkor ennek hatása Magyarországon még alig érezhető, a tárcavezető által említett magyarországi kínai befektetések alig-alig csordogálnak. Úgy tartják, hogy ami mégis megvalósult: a BorsodChem privatizációja, a Huawei vagy a ZTE megtelepedése elsősorban Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori eredményes tárgyalásainak, nem pedig az Orbán-kormány igyekezetének köszönhető.

"Most a Kelet csillaga áll magasan"

Európa legversenyképesebb befektetési környezete jött létre Kelet-Közép-Európában - az MTI tudósítása szerint ezt jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, Kína, valamint 16 kelet-közép-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján. A kormányfő azt is mondta, hogy az együttműködésben részt vevő 16 ország Európának az a térsége, amely már most is a kontinens gazdasági növekedésének motorja, és amely további dinamikus növekedés előtt áll. Szerinte a világgazdaságban ugyanakkor most a Kelet csillaga áll magasan, Ázsia és benne Kína felemelkedésének korszakát éljük, most az az időszak következik, amikor Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technikai és pénzügyi részvételére.

Orbán korábban többször elmondott gondolatait ismételve Szijjártó kifejtette, hogy a keleti nyitás politikájának alapelve az úgynevezett patrióta gazdaság hangoztatása, ami azon a hibás vélekedésen alapul, hogy az új globalizációs modellben a nemzeti érdekek érvényesítésével lehet eredményeket elérni. Ez az értékelés megmutatja, milyen fenntartásokkal kezeli Magyarország az Európai Unió integrációs törekvéseit, ugyanakkor egy végig nem gondolt üzenet is az Európán kívül országok közül az Egyesült Államoknak, amely - Németország után - a második legjelentősebb befektető Magyarországon.

Kár lenne tagadni: Kínában valóban óriásiak a piacra jutás lehetőségei, de ezek többnyire meghaladják hazánk gazdasági erejét. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter például joggal jelenthette ki, hogy "térségünk államai közül Magyarország rendelkezik a legtöbb termékre szóló akkreditációval a kínai piacra. Kína a világ egyik legnagyobb élelmiszer vásárlója, sokan állnak sorba, hogy Kínába szállíthassanak." A külkereskedelmi adatok mégis azt mutatják, hogy a magyar agrárexport alig egy százaléka irányul Kínába, ennek jelentős része sertéshús, annak ellenére, hogy csaknem megdupláztuk a kivitelünket.

Némi megfontoltságra intheti a keleti nyitás szárnyalásában gondolkodókat, hogy az idén a Moody's Investor Service leminősítette a kínai államadósságot. A világ második legnagyobb gazdaságával 1989 óta ilyesmi nem történt. A döntést az ázsiai nagyhatalom pénzügyi erejének várható romlásával, a gazdaság eladósodottságának megjósolható növekedésével indokolták. A hitelminősítő intézet szerint ahhoz, hogy sikerüljön fenntartani a kínai növekedés ütemét, egyre több állami ösztönzőre lesz szükség. A magyar vezetőket azonban ez a vélemény nem zavarja, a kormányfő és a külügyminiszter úgy látja, a Keleten felhalmozott pénz elindult visszafelé, Nyugatra.

Tiltakoznak az üldöztetés ellen
Kérjük, segítsen megállítani a népirtást! – magyar, angol és kínai nyelvű transzparensekkel tiltakozott a kínai nagykövetségnél a Fálun Gong (más néven: Fálun Dáfá) magyarországi egyesületének hét tagja. A Városligeti fasorban tartott demonstráción Baranyai Márton az egyesület képviseletében elmondta lapunknak, hogy értelmezése szerint a Fálun Gong nem szekta, hanem egy olyan „vallási elemekkel kevert életmód”, amely toleranciát hirdet, és nem adott okot az üldöztetésre. Amikor a kilencvenes évek végén Kínában betiltották, a mozgalom követőinek száma – a kínai kormány becslése szerint – 70 és 100 millió között mozgott. Az egyesület hétfőn a Vigadó téren is tüntetni szeretne, de erre a lezárások miatt valószínűleg csak a Vörösmarty téren lesz lehetősége.

Szerző
Frissítve: 2017.11.27. 10:52