Települések negatív spirálban

Publikálás dátuma
2017.11.28 06:02
Alsóbogát zsákfalu, a táblán is szereplő Somogygeszti ugyan nincs 3 kilométerre, aszfaltozott úton mégis 36- ot kell megtenni. F
Jelentős népességváltozást okoz a belső migráció: a gazdaságilag fejletlenebb vidékeken csökken a lakosságszám, a gazdaságilag prosperáló vidékeken pedig növekszik - derül ki a KSH legfrissebb adataiból.

Öt év alatt 1,7 százalékkal nőtt Győr-Moson-Sopron megye lakossága, Pest megyéé pedig ugyanezen időszak alatt 0,8 percenttel gyarapodott, ezzel szemben Baranyáé 6,7, Békésé és Zaláé 5,3 százalékkal csökkent. Az aprófalvas megyékben - Somogy, Zala, Vas, Baranya, Borsod, Nógrád, Heves - a természetes népességfogyás is országos átlag feletti. Emellett azonban markánsan jelentkezik a statisztikákban a külföldre vándorlás munkavállalási céllal, illetve a belső migráció. Mindez a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból olvasható ki

- Magyarországon belül a munkaerő Budapestre és környékére, valamint a Nyugat-Dunántúlra vándorol elsősorban, a nyári szezonban pedig a Balatonhoz - magyarázza Csepeli György. A szociológus, szociálpszichológus szerint az országon belül jellemzően azok költöznek egyik településről a másikra a jobb munkalehetőség reményében, akik a nyugati uniós országokban nem találnák meg a helyüket, mert nem beszélnek nyelveket vagy nincs megfelelő iskolai végzettségük. Emellett ma már az is szempont, hogy a nyugat-európai országokban egyre erősebbek az ellenérzések a közép- és kelet-európai munkavállalókkal szemben.

Az elvándorlás, akárcsak országon belül persze rengeteg negatív hatással jár, hiszen elsősorban a fiatalabbak, illetve a magasabban kvalifikáltak váltanak, s egy bizonyos szinten túl az anyatelepülés már nem is tudja pótolni az így kieső fizikai és humán erőt. A migráció miatti lakosságszám-változás egyfajta szociológiai képet fest egy adott településről, így nem véletlen, hogy az elmúlt öt esztendőben a gazdaságilag legkevésbé fejlődő Dél-Dunántúl két nagyvárosa, Pécs és Kaposvár lakossága csökkent arányaiban a leginkább. A baranyai megyeszékhely népességvesztése már-már a borsodi rozsdaövezet településeinek lakosságfogyásával vetekszik: a rendszerváltás előtti időkhöz képest Ózd lakóinak több mint harmadát, Miskolc pedig negyedét veszítette el, de Pécs is minden ötödiket.

- A kibocsátó régiók nem feltétlenül járnak rosszul a migrációval –teszi hozzá Csepeli György -, igaz, hogy a leginkább kvalifikált, legtöbb forgalmi és személyi jövedelemadót fizető emberek hagyják el a településeket, viszont a hátramaradt családtagoknak átutalják keresetük egy részét, s ezáltal az ő életszínvonalukat javítják. Persze egyúttal elindul egy negatív spirál is: minél többen költöznek el, annál kevésbé lesz fejlődőképes az adott település, s a végén már csak az öregek, betegek, és gyerekek maradnak, akik nem látnak maguk előtt más perspektívát, mint ugyancsak az elköltözést, mely egyes esetekben a deviancia, más esetekben a kizsákmányolás felé nyitja meg az utat, de mindenképpen versenyképesebb alternatíva a maradásnál.

A célterület pedig mindenkinek azonos: Budapest, az agglomeráció, illetve Nyugat-Magyarország. A főváros mellett a Budapest környéki települések lakossága is folyamatosan növekszik, ahogyan nyugaton például Sopronnak vagy Mosonmagyaróvárnak.

- Az úgynevezett Máté-effektus („Mert akinek van, annak adatik, és bővelkedik, akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amije van.”) erejét az eddigi fejlesztéspolitika nem tudta megtörni – jegyzi meg Csepeli György. - A megoldást a kiürülő régiókba irányuló betelepítési programok hozhatnák el, melynek során kreatív, fiatal, vállalkozó szellemű emberek kitalálhatnák, mit érdemes tenni annak érdekében, hogy a migrációs folyamat megforduljon. „Mágnesemberek” hiányában a fejlesztésre szánt pénzek elfolynak, értelmetlen célokra fordítódnak, amint arra számtalan példát látunk a kiürülőfélben lévő, haldokló településeken - teszi hozzá a szociológus.

Szomorú alsóbogáti számok

„Alsóbogát kis falu Somogyjádtól néhány kilométerre; kanyargós út vezet arrafelé. Az embernek bizony meresztenie kell a szemét a sötétben, hogy lássa, hol is vannak a település házai. Esti falugyűlést tartottak itt nemrég. Egyetlen napirend volt csak: az Öreglaki Állami Gazdaság alsóbogáti kerületében történt gazdasági változások. A községben pánikhangulat alakult ki – a gazdaság a legtöbb alsóbogáti ember munkaviszonyát megszüntette; 374 ember sorsáról volt (van) szó, akik a gazdaságból élnek.”

Negyedszázada jelentek meg a fenti sorok a megyei lapban a kis somogyi településről, ahol a hetvenes években, az állami gazdaság csúcsidőszakában közel félezren éltek. Ma a KSH adatai szerint kevesebb mint feleannyian - összesen 231-en - lakják az elképesztő természeti adottságokkal rendelkező zsákfalut.

- Három hullámban fogyatkozott meg a település – mondja Süle Tibor polgármester. – Elsőként a 90-es években, amikor megszűnt az állami gazdaság. A második tömegesebb költözés a kétezres évek első felében történt, amikor megjelentek külföldiek, hogy házakat vennének, s bizony jó néhányan eladták a magukét, elköltöztek egy még ennél is szegényebb faluba, s felélték a különbözetet. A harmadik pedig még most is tart: egyfelől megint jönnek a külföldiek, másrészt mindig akad, aki a munka után indul: külföldre, vagy az ország boldogabb vidékére.

Eleinte persze senki sem akar végleg elköltözni, jellemzően megpróbálnak hetelni, ám a gazdasági racionalitás hosszabb távon a költözés mellett szól.

- A lányom Kaposváron a Videotonban kapott munkát – mondja Nagy Aranka. – Hivatalosan még itt lakik, ha teheti, haza is jön, de már sokszor napokig bent marad a városban.

Ami cirka 25 kilométer ide, vagyis három műszakban már nem a legideálisabb a bejárás, még ha nyolc buszpár is akad, melyet a legtöbb, hasonló paraméterű somogyi zsákfaluban igencsak irigyelnek. De a napi 50 kilométert azért így is le kell zötyögni. Mások szerencsésebbek, csak az aszfaltos úton legközelebbi településre, a négy kilométerre fekvő Somogyjádra kell bejárniuk – Somogygeszti csak 2800 méter, de ahogy mondani szokták, tökön-babon át, pormentes úton viszont 36(!) -, ám Somogynak ezen a vidékén kevés a megfelelő munkalehetőség, így akinek szakmája van, s valamelyest keresni is akar, az Győr vagy Székesfehérvár felé veszi az irányt.

- A fiatalok elmennek, az idősek ugyan maradnak, de rohamosan elöregszik a falu – sóhajtja Süle Tibor. – A legnagyobb baj: olyan szegények az emberek, hogy nem mernek családot alapítani. Jelenleg négy óvodás és 11 iskolás korú gyerek van csak a településen.

A férfi ak a betonlap- és viacolorgyártó üzemben dolgozhatnak.

A férfi ak a betonlap- és viacolorgyártó üzemben dolgozhatnak.

Pedig a rendszerváltás évében még évente húsz felett járt a születések száma, s 1997-ig alsó tagozatos iskola is működött a faluban.

- Most Jádon van, ahogyan az óvoda is – mondja Sáfár Lászlóné. – Szerencsére bolt még van a faluban, ott kocsma is működik, a régi iskolaépületben pedig könyvtár. A fiataloknak viszont nincs igazi szórakozási lehetőségük. Igaz pénzük sincs, amit nagyon költhetnének, hisz munkájuk is alig.

- A két kastélyban úgy tucatnyian dolgozhatnak, más munkahely pedig nincs – számolja a lehetőségeket Ropos Tiborné -, leszámítva a közmunkát. Nem csoda, hogy a fiatalok elmentek/elmennek, s csak a szüleik maradnak: ötven-hatvan évesen már nem mernek nekivágni a világnak.

Pedig a foglalkoztatás jelenleg sokkal jobb, mint akár egy évtizede. A két kastélynál folyamatosan fejlesztenek, s így állandó munkát adnak, emellett a helyi közmunka sem sepregetésből, árokkaszálásból áll: a férfiak a betonlap- és viacolorgyártó üzemben, az asszonyok a település földjein dolgozhatnak, emellett utóbbiak a megtermelt növények nagy részét le is savanyítják.

- Úgy 150 munkaképes korú élhet a faluban – magyarázza a polgármester -, 17-en vannak közmunkán, s majd’ ugyanennyien Ausztriában vagy Németországban dolgoznak. Vagyis utóbbiak aránya úgy tíz százalékra tehető. De nem ez a baj, hanem, hogy többségük nem fog visszajönni…

Némi meglepetésre a faluban sétálva egyáltalán nem feltűnő, hogy fogyatkozik a lakosság. A házakat szépen rendben tartják, elhagyott épületet nem is találunk.

- Kettő azért akad – mosolyodik el végre Süle Tibor. – A többit felvásárolták a hollandok, illetve a nagyobbik kastély tulajdonosai. Turizmusban utaznak, rendezvényeket is szerveznek, így kell nekik szálláshely: ha megtudják, hogy valaki elköltözne, megveszik a házát, s afféle apartmant alakítanak ki belőle. Egyre több az idegen a faluban, nekik köszönhetően nem látszik, hogy egyre csak fogyatkozunk…

Az elszálló zöldség és gyümölcsárak gyengítik a forintot

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az infláció egyik motorja az élelmiszerek, azon belül is a zöldségek és egyes gyümölcsök árának a dinamikus emelkedése. Csökkent az export, a termőterület és a termelési kedv is a kertészeti ágazatban.
Megette a fene – legyint a Lehel téri vásárcsarnok egyik zöldségeladója: korábban még három-négy kiló burgonyát vittek a vásárlók, mostanában csak egy kilóval távoznak. Az utóbbi időszakban alaposan megugrott a krumpli ára, így néhány hónapja még 160-170 forint volt kilója, most 240-290 forint között sávban mozog a piacon. - Vevő nincs, inkább csak érdeklődő – mondják egy másik, belvárosi piacon. „Jönnek be az emberek de gyakran sarkon fordulnak az árakat látva” - mondja az eladó, aki azzal is humorizál, hogy a főnöke inkább turistalátványosságnak tartja őt.  Olyan drága a burgonya, hogy már darabra is adják az Auchan hipermarketjeiben, adták hírül nemrég fotókkal illusztrálva. Kétségtelen, egy év alatt a zöldség-gyümölcs árak -  ezen belül az egyik alapvető élelmiszeré, a burgonyáé is - átlagosan 23,3 százalékkal emelkedtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. A korábbi évektől eltérően a hazai burgonya március helyett már februárban gyakorlatilag eltűnt a boltokból. Régebben ilyenkor érkezett az import, amely kordában tartotta az árakat, csakhogy a magyar gazdáknál is súlyosabban érintette a tavalyi aszály a legjelentősebb európai termelő országokat, mint Németország, Franciaország, vagy Lengyelország, ahol a terméskiesés mértéke elérte a 30-40 százalékot. A rendszerváltás előtti évtizedekben évi 2-3 millió tonna burgonya is termett itthon, de ez mára 340-400 ezer tonnára csökkent, ami a hazai igényeket sem fedezi. Pár hete még 280 volt – tájékoztat a terézvárosi Hunyadi téri csarnok árusa, akinek pultjánál jelenleg 300 forintot kell fizetni egy kiló burgonyáért. Ez még magyar krumpli - fűzi hozzá. Nem tudni, meddig tart ki a hazai készlet, de a „főnök” már szólt, hogy rövidesen jön a külföldi burgonya, amit várhatóan 350-ért adnak majd. A (magyar) vöröshagyma kilója egyébként már most 350 forintba kerül. A hagyma jóval drágább, mint a krumpli – csodálkozik rá maga is a ritkán tapasztalható árfordulatra az árus.  Az ok ez esetben is az, hogy hagymából is kevesebb termett a vártnál. A tavalyi aszályos év nyomán a zöldség-gyümölcs export összetétele is alaposan beszűkült. Jószerivel megszűnt a vöröshagyma, fokhagyma, málna, egres, fekete, piros és fehér ribiszke, szamóca kivitele, de kisebb volt a hozam káposztából, a sárgarépából és a petrezselyemgyökérből is.  A gyümölcsösökben a csapadékhiány és a hőség nem tett akkora kárt, sőt, éppen a tavalyi márciusi fagy miatt termett kevesebb kajszi és őszibarack – említette lapunknak Apáti Ferenc, a FruitVeB a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke. A szakember hangsúlyozta, az ősz óta emelkedő zöldségárak nem egy tendenciát jeleznek, hiszen a zöldség-gyümölcs árak egyébként is hullámzóak. Mint emlékezetes a gyümölcstermés 2017-ben volt nagyon gyenge az áprilisi hideghullám miatt, s ez magasra emelte az árakat. A múlt évben viszont elmaradtak a károsító tavaszi fagyok, az átlagosnál is magasabb hozamok voltak, mert a fák „kipihenték” magukat. A komoly fagykárt szenvedett kajszit, illetve őszibarackot kivéve, a fogyasztók számára igen kedvező áron kínálták a gyümölcsöket a kereskedők, őstermelők.  A málna, szeder, a fekete ribiszke hazai termőterülete egyre zsugorodik, sőt egyes tájakon meg is szűnt, mert ezek a növények egyre nehezebben viselik a megváltozott éghajlati viszonyokat. Ám drámai változások történtek a zöldségágazatban is. Az intenzív, nagy élőmunkaigényes szabadföldi, illetve fóliás, hajtatott zöldségek termőterülete az elmúlt 15-20 évben mintegy 40 százalékkal csökkent. A fóliák, üvegházak területe 6700 hektárról nagyjából 3700 hektárra zsugorodott. A szabadföldi zöldségek területe 50 ezer hektárról 30 ezer hektárra csökkent. Csak a csemegekukorica és a zöldborsó őrizte meg korábbi pozícióját. A visszaesésben közrejátszik az is, hogy az eltűnőben lévő gyümölcsfajtákhoz hasonlóan a legtöbb szabadföldi zöldség termesztése is nagyon élőmunkaigényes, s az elmúlt 8-10 évben kritikussá vált a mezőgazdaságban is a munkaerőhiány.  Visszaveti az ültetvénytelepítési kedvet az is, hogy a zöldség-gyümölcstermesztés nagyon tőkeigényes. A szántóföldi növények termelési költsége hektáronként 200-400 ezer, míg a szabadföldi zöldség, illetve gyümölcstermesztésben ez az összeg már 1-6 millió forint közé esik, a fóliás kertészeté pedig már 15-40 millió forint is lehet, míg az üvegháziaké hektáronként akár a 40-80 millió forintot is elérheti a fajtól, fajtától függően. Nem csoda, hogy sok kertészettel foglalkozó gazda a sokkal kevésbé kockázatos, valamint jóval kisebb tőke- és munkaerő-igényű szántóföldi termelésre áll át – mondta Apáti Ferenc. Egy jól gépesített, gabonával, olajos magvakkal foglalkozó gazdaságban 100-150 hektárt egy ember megművel, a kertészetben pedig akár 10-30 emberre is szükség lenne, sőt hajtatott termesztésben egy hektárra kell 5-10 főnyi munkaerő. Az uniós területalapú támogatás hektáronként pedig mindkét ágazatban hektáronként 68-70 ezer forint, ám a költségekhez mérten óriási az aránytalanság. Ma már szabadföldi zöldséget termelni öntözés nélkül, lehetetlen, de a gyümölcsösökben is kevés kivétellel, szükség lenne a vízutánpótlásra - állítják a szakemberek. Egy korszerű öntözőrendszer kiépítése hektáronként legalább 1 millió forint. A szabadföldi zöldségek termőterületének háromnegyede, míg a gyümölcsösök csupán negyede öntözött jelenleg. A zöldségágazat az utóbbi évtizedben gyorsabban fejlődött, mint a gyümölcsszektor és ezért kisebb a lemaradása az európai élmezőnytől. A gyümölcstermelők 10-15 százaléka fejlesztett ki magas színvonalú gazdaságot, a 80 ezer hektár 30-40 százalékán. A termőterület egyharmadán küszködik a gazdák legalább fele, akik versenyképtelenek és csak a támogatások tartják életben a vállalkozásaikat. Elengedhetetlen 5-8 éves távlatban a technológiai és fajtakorszerűsítés, hogy akár egyharmaddal kisebb területen a jelenlegi mennyiséget stabilan azonos minőségben produkálhassa az ágazat. Sajnos a piaci verseny kegyetlen, nem ismeri a szociális érzékenységet, kizárólag a versenyképesség dönti el, ki maradhat a piacon – figyelmeztetett Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke.  

Darabáras burgonya

Az online élelmiszerpiacon bevett gyakorlat szerint, lehetőség van a legtöbb gyümölcs és zöldség, így minden burgonyafajta esetében is a rendelt mennyiséget darabonként megjelölni - adott magyarázatot a  Adorján Abigél, az Auchan áruházlánc kommunikációs menedzsere arra, miként születhetett a darabáras krumpliról szóló hír. A vevők általában egzotikus gyümölcsök és különleges zöldségfélék esetében veszik igénybe ezt a szolgáltatást. A vásárlás végösszegét azonban minden esetben egységesen a kilogrammban feltüntetett ár alapján határozza meg a rendelési rendszer. A darabonkénti vásárlásra az üzletekben is lehetősége van a vásárlóknak – tette hozzá.

Élesedik a verseny az élelmiszer-házhozszállításban

Elérte a nettó 425 milliárd forintos éves forgalmat a hazai online kiskereskedelem tavaly, ami 17 százalékos növekedést jelent. A webes kereskedelem így már a 4,5 százalékát adja a teljes magyar kiskereskedelmi forgalomnak – derül ki a GKI Digital adataiból. Az online vásárlók számának növekedési üteme azonban évről évre lassul: jelenleg 3,2 millió magyar rendel évente legalább egyszer webáruházból. Az online szektor növekedése így elősorban attól függ, hányszor és milyen értékben rendelnek ezek a vásárlók. A kereskedőknek érdemes a gyorsabban forgó napi fogyasztási cikkek irányába is nyitniuk. Tavaly a műszaki terület után az FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) területe bővült a legdinamikusabban az e-kereskedelemben, azon belül is az online élelmiszer szegmens. Utóbbi terén tavaly már élénk verseny folyt a Tesco és az Auchan online áruházai között. A háztartási cikkek és drogériai termékek területén is erősödik a verseny, a Rossmann után tavaly a DM is elindult saját webáruházával. A GKI Digital szerint a most még gyerekcipőben járó online FMCG-piac egyre inkább a tőkeerős multik játéktere lesz. V. A. D.

Magyar füge, kiwi, banán is terem

A magyar gyapot termesztés megbukott az ’50-es években, mert a politikai akaraton kívül semmilyen más feltétel nem volt meg a sikerhez.Egyelőre még a magyar narancsra is várni kell, mert még a kicsi, sárga és savanyú sem teremne meg a hazai gyümölcsösökben. A szakértők szerint középtávon a mediterrán gyümölcsfajták hazai elterjedésének nincs nagy valószínűsége, de választékbővítésre már ma is termelnek a hazai gazdák bizonyos déligyümölcs és egyén haszonnövény fajtákat. Megfelelő mikroklímájú területeken viszont, ahol télen sem csökken a hőmérséklet mínusz 10 Celsius fok alá, már jelenleg is termesztenek meleg- és napfény igényes növényeket. A füge például évszázadok óta a magyarországi kertek szél és fagyvédett zugainak kedvelt gyümölcse, holott igazán a mediterránum, illetve Észak-Afrika a fő termőterülete. Újabb vendég viszont a kiwi, amelyet néhány éve kezdtek termeszteni például Dél-Zalában. Ma már szabadföldön, hektárnyi méretű területeken terem ez a kedvelt délgyümölcsöt. Sőt, egyes vizsgálatok szerint a hazai kiwi vitamin és ásványisó tartalma magasabb az importénál. Ennek oka egyebek mellett, hogy frissen fogyasztható és nem csökkenti az értékes beltartalmat a szállítás, raktározás. Ma már tonnában mérik a termést és néhány éven belül a hazai piacokon akár a forgalom 3-4 százaléka is hazai termesztésű gyümölcs lehet. A füge mellett a rizs is régóta termesztett haszonnövény Magyarországon középső részén, pedig Ázsia az őshazája és ma is ott terem a világ rizskészletének túlnyomó többsége. A Dráva mentén viszont az utóbbi időszakban szóját is termesztenek, amit egyébként főleg Brazíliából importálunk. Ráadásul a magyar szója nem génkezelt, ami sok felhasználónál, állattenyésztőnél fontos szempont. Üvegházakban termesztenek citromot, narancsot, banánt is, de ezek, legalábbis még jó ideig nem érik el a kereskedelmi mennyiséget. A déligyümölcsök felbukkanása új gondokat is hozhat, hiszen ha megjelennek a kártevőik, azoknak Magyarországon egyelőre nincsenek természetes ellenségeik. 
Frissítve: 2019.03.19 07:42

Ukrajnában már nem hisznek a csodában

Publikálás dátuma
2019.03.18 11:00
Zelenszkij mögött is egy oligarcha áll
Fotó: AFP or licensors/ SERGEI SUPINSKY
Igen furcsa, nehezen megmagyarázható jelenség zajlik az ugyancsak elnökválasztásra készülő Ukrajnában. Az, hogy a komikus színész Volodimir Zelenszkij vezeti az elnökjelöltek népszerűségi rangsorát jelzi, hogy az ukrán lakosság sem bízik politikusaiban, politikai pártjaiban. A kampány „furcsasága” azonban nem is Zelenszkij vezető pozíciójában, hanem Petro Porosenko hivatalban lévő államfő hétről-hétre erősödő népszerűségében rejlik. A március 15-én nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint továbbra is a komikus vezeti az elnökjelöltek rangsorát, támogatottságát az utóbbi két hétben is növelni tudta. Zelenszkijre most a biztos szavazók 28 százaléka voksolna, viszont tovább erősödött Porosenko is, aki már 19,6 százalékon áll, Julija Timosenko pedig, aki az utóbbi két évben töretlenül vezette a politikusok népszerűségi listáját, már csak 14,8 százalékra számíthat. Február végén Porosenko és Timosenko támogatottsága még fej-fej mellett, 16,6 illetve 16,2 százalékon állt. (Az elnököt tavaly év végéig, a Kercsi-szorosban történt orosz agresszió előtt még 10 százalék alatt mérték.) Mindezek ellenére a különböző intézetek felméréseiben egybehangzóan az választói vélemény kerül többségbe, hogy az elnökválasztást végül Petro Porosenko fogja megnyerni. Az okokat csak találgatni lehet. Az ukrán többség vagy nem hisz a voksolás tisztaságában vagy azzal számol, hogy a hagyományos politikai elit a második fordulóban minden köztük lévő ellentét dacára összefog a „kibic” Zelenszkij ellen. (Az első fordulót március 31, a másodikat április 21-én rendezik.) Hogy ez mennyire valószínű? A kampányban eddig Timosenko elsődlegesen Porosenkot és nem Zelenszkijt támadta. A színész kapcsán a volt miniszterelnök úgy vélekedett, semmit nem jelent az, hogy pillanatnyilag ő vezet. Szerinte az emberek kiábrándultak a jelenlegi hatalomból, sokan a létminimum alatt tengődnek, arra voksolnak majd, hogy boldogabbak legyenek Ukrajnában. Timosenkonak vélhetően csak részben van igaza. Ezt a kiábrándultságot tükrözik éve óta a felmérések, csakhogy a teljes politikai osztályból való kiábrándultságot, hiszen alig akadt olyan párt és politikus, akinek sikerült kétszámjegyű népszerűséget elérnie. Zelenszkij szilveszterkor jelentette be hivatalosan indulását az elnökválasztáson, azóta hétről hétre erősödik. Az ő népszerűsége kétségtelenül politikán kívüliségéből adódik, Porosenko felemelkedésére azonban nincs igazán magyarázat. Miért és mitől gondolkodnak hirtelen másképpen az ukrán szavazók, akik az utóbbi években ritkán taksálták 10 százalék fölé a csokoládékirály elnököt? A minden ukrán választás esetében levegőben lógó orosz beavatkozás veszélye sem magyarázat rá, hiszen a jelöltek közül Moszkvának épp Porosenko a legrosszabb, mert egyértelműen ő az Európai Unió és az Egyesült Államok favoritja határozott európai és euroatlanti integrációs elkötelezettsége miatt. A kezdeti figyelmeztetések is arról szóltak, hogy a Kreml mindent megtesz Porosenko győzelmének megakadályozása érdekében, de úgy tűnik, e téren Putyin alulmaradt a nyugattal szemben. Timosenko mára elveszítette nyugat-európai támogatottságát ellenzékben tanúsított populista megnyilvánulásai, illetve a nemzetközi hitelek feltételének számító reformok mögüli kihátrálása miatt, az Egyesült Államok pedig attól is tart, hogy ő kiegyezne Putyinnal az Ukrajnán keresztüli gázszállítások kapcsán, ami az Északi Áramlat ez év végi megnyitásával párosulva igencsak rontaná az amerikai palagáz európai értékesítési esélyeit. Porosenko és a hatalmi gépezet viszont egyértelműen Zelenszkijre összpontosít. Rendőrségi lehallgató készülék elemei kerültek elő irodája közelében, nem engedték fellépni társulatával,  nemrég pedig azt jelezte a színész, hogy rendőrségtől származó információi szerint őt és humorszínházát pénzmosással próbálja hamisan megvádolni a regnáló hatalom. Zelenszkij azonban, bármennyire kívülálló, esetleges győzelme mégsem ugyanazt jelentené Ukrajnában, mint Zuzana Caputováé Szlovákiában. Caputova és a Progresszív Szlovákia önerőből nőtt ki, Zelenszkij mögött viszont ugyanúgy egy erős oligarcha áll, mint az ukrán politika más szereplői mögött. A humorista felemelkedéséhez kellett a maga is oligarcha Porosenko egyik ellenfele, Igor Kolomojszkij is, ami azt sugallja, bárki nyerje meg ezt a viadalt, alapvető változásra aligha lehet számítani Ukrajnában.  

Ukrán pártok népszerűsége

Ukrajnában idén ősszel rendeznek parlamenti választást. A  három legnépszerűbb elnökjelölt pártja is élen áll,  a szélsőséges és radikális nacionalista formációk meggyengültek. - a Nép Szolgája párt 21,5 százalék (Zelenszkij) - Batykivscsina 18,7  (Timosenko) - Porosenko Blokk 14,2 százalék - Oleh Ljasko Radikális párt 4 százalék - Szvoboda 3 százalék - Nemzeti Hadtest 1 százalék

Témák
Ukrajna
Frissítve: 2019.03.18 11:00