Leekens: csakis a rengeteg munka vezethet eredményre

Publikálás dátuma
2017.11.28. 06:51
Fotók: Tóth Gergő
A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, Georges Leekens hétfőn meghallgathatta Puskás Ferenc kedvenc dalát és az Aranycsapat nagyjai előtt is fejet hajtott.

A belga szakember az Aranycsapat Alapítvány meghívásának tett eleget tegnap, a Népszavának nyilatkozva pedig elmondta: hisz abban, hogy a kitűzött célok elérhetők a nemzeti együttessel, amely ideális esetben hamarosan tízezreket vonz majd a stadionba.

- Hogy érzi magát Budapesten?

- Csupán két-három hete vagyok itt, így még arra sem jutott idő igazán, hogy felfedezzem a várost. Nagyon jól érzem magam Magyarországon. Legutóbb 15 éve jártam Budapesten, az akkori élményhez képest jelentős változásokat tapasztalok, sokat fejlődött a város.

- Hétfőn a turisták által is gyakran felkeresett Szent István Bazilikában az Aranycsapat nagyjainak sírhelyénél róhatta le tiszteletét.

- Óriási megtiszteltetés volt számomra, hogy korábbi csapattársam, Kű Lajos meghívására a legendás magyar Aranycsapat emléke előtt tiszteleghettem. Puskás Ferencék öröksége minden mai magyar labdarúgót a jobbra kell, hogy ösztönözzön.

Leekens Kű Lajossal tisztelgett az Aranycsapat legendái előtt

Leekens Kű Lajossal tisztelgett az Aranycsapat legendái előtt

- Amikor hivatalossá vált, hogy ön lesz a válogatott következő szövetségi kapitánya, volt csapattársai, pályatársai beszéltek önről a hazai sajtóban. Ön miként emlékszik a magyarokra?

- Egy időben nagyon sok magyar játékos játszott a belga bajnokságban, nem is értem, hogy jelenleg ez miért nincs így. Jó szívvel emlékszem vissza Bálint Lászlóra, Kű Lajosra, Disztl Lászlóra és a többiekre is, azt pedig általánosságban elmondhatom, hogy a magyar játékosokkal mindig jól megértettük egymást.

- A válogatott mai keretében olyan játékosok a meghatározó emberek, akik bizony egy-egy kivételtől eltekintve nem a legnívósabb nemzetközi ligákban edződnek. Ön szerint mi kell ahhoz, hogy a leendő labdarúgói nyugat-európai klubokban futballozhassanak?

- Még nem ismerem igazán a játékosokat, egy-két hónapnak biztosan el kell telnie ahhoz, hogy erről a témáról beszélgethessünk. Azzal természetesen tisztában vagyok, hogy nemrég még Gera Zoltán Angliában, Király Gábor Németországban, Juhász Roland pedig a belga Anderlechtben volt elismert csapattag, ám utóbbi két játékosra már nem számíthatok, nekem most a fiatal futballistákból kell új csapatot építenem. A magyar válogatott 2017-es éve gyengén sikerült, én ugyanakkor hiszek benne, hogy a jövőben elérhetjük mindazt, amit szeretnénk.

- Éspedig?

- Mindenféleképpen jobb focit szeretnék látni, egy olyan csapatot, amelyre büszkék lehetnek a szurkolók. Persze, ehhez rengeteg munkára lesz szükségünk, de ha nem bíznék benne, hogy Magyarország visszatérhet az őt megillető helyre a nemzetközi futballporondon, nem lennék itt.

- Mik az első benyomásai a hazai élvonalról?

- Erről még korai beszélni, először szeretném megvizsgálni az egész történetet, akár egy doktor: az első diagnózis nagyon fontos, szeretnék mindent tudni a témában. Az infrastruktúrával kapcsolatos tapasztalataim egyébként pozitívak. Remek tréning-központban készülhet a válogatott és azt is észlelem, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ – a szerk.) elnöke, Csányi Sándor és a miniszterelnök, Orbán Viktor is rengeteget tesz a magyar labdarúgásért. Adott is a feladatunk: vissza kell adnunk azt a rengeteg jót, amiben a magyar futball az utóbbi években részesült.

- Az MLSZ elvárása ismert, ki kell jutni a 2020-as Európa-bajnokságra. Milyen célokkal lát munkához?

- Nagyon szeretném, ha a 2019-re elkészülő új nemzeti stadiont meg tudnánk tölteni (ez nagyjából 67 ezer embert jelentene – a szerk.). Tudom, ehhez eszméletlenül sokat kell dolgozni a csapattal, ám muszáj megérteni, hogy csakis a rengeteg munka vezethet eredményre. Hozzátenném: fontos, hogy ne csak a válogatott mérkőzésein teljenek meg a lelátók, hanem a klubok bajnoki mérkőzésein is. Jelenleg azt látom, hogy remek stadionban játszik például a Ferencváros és az MTK is, mégis nagyon kevés ember jár ki a találkozókra.

- Hogyan telnek a magyarországi mindennapjai?

- Hosszú napjaim vannak, igyekszem minél több mérkőzésen jelen lenni. A helyszínen néztem meg például a Ferencváros és a Debrecen párharcát, de láttam nemrég a Honvédot a Puskás Akadémia ellen, megnéztem a korosztályos válogatottakat is, legutóbb pedig a Vasas–Debrecen meccsen voltam.

- És hogy tetszett a 100 Tagú Cigányzenekar előadása?

- Ó, kérem, ha úgy tudnánk futballozni, ahogy ők játszanak...

Szerző

Németországra várnak

Publikálás dátuma
2017.11.28. 06:31
Egyelőre Juncker és Tusk is a Merkel-kormányfelállását várja Fotó: AFP/John Macdougall
Jelentősen lelassíthatja az Európai Unió remélt reformját a berlini belpolitikai válság. Pedig több döntés várat magára, így nagyon szorít az idő.

Németországban még hetek, ha nem hónapok telhetnek el, amíg feláll az új kormány. Már ha egyáltalán lesz kabinet és nem előrehozott választásokat kell kiírni. A késlekedést, a berlini bizonytalankodást különösen nagy aggodalommal figyelik Brüsszelben. Az Európai Unióban most kellene felvázolni a közös Európa működésére vonatkozó elképzeléseket, jövő év májusáig meg kellene állapodni a Magyarország számára kulcsfontosságú, 2027-ig szóló uniós költségvetésről, s akkor még nem is szóltunk a Londonnal folyatott tárgyalásokról, amelyen arról kellene dönteni, milyen feltételekkel távozzanak a britek az EU-ból.

A német parlamenti választások után is még arról szólt a vita, mi valósuljon meg Emmanuel Macronnak az Unió átalakítására vonatkozó reformterveiből. Ezek a kérdések egyelőre teljesen háttérbe szorulnak, amint az is, lesz-e kétsebességes Európa, vagy sem. Addig minden ilyen felvetés csak másodlagos, amíg nem tudni, milyen végkifejlete lesz a jelenlegi német válságnak. Macron felvetéseit mindenesetre korábban támogatta a német SPD, ettől függetlenül azt még korai lenne kijelenteni, hogy a szociáldemokraták esetleges kormányzati szerepvállalása nyomán felgyorsulna a francia elnök terveinek megvalósítása. Martin Schulz pártja ugyanis, miután eldöntötte, tárgyal az uniópártokkal a jövőbeni együttműködésükről, feltételként nem beszéltek az Európa-politikát érintő kérdésekről. Igaz, ennek oka lehet az is, hogy e tekintetben nincsenek nagyobb különbségek a CDU/CSU és az SPD álláspontjában. Az EU reformjáról 2019 elejéig kellene közös nevezőre jutniuk az állam- és kormányfőknek.

Addig is lenne teendő bőven. Jelenleg a következő hétéves költségvetésről szóló megállapodás lenne a legégetőbb feladat. El kellene például dőlnie annak, hogy az Európai Unió alapértékeit semmibe vevő országok – Magyarországról és Lengyelországról van szó – támogatását a jogállamisághoz kössék-e. Günther Oettinger pénzügyi tervezésért felelős uniós biztosnak kulcsszerepe van a büdzsé feltételeinek kidolgozásában, ám a saját bőrén tapasztalja, hogy a német koalíciós bizonytalanság mennyire megnehezíti a megbeszéléseket. „A hosszú kormányalakítás rontja Németország pozícióit” – hangoztatta. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a fontosabb témákban nincsenek is jelentősebb német kezdeményezések – írta a Spiegel. Berlin tekintélyének apadását jelezheti, hogy az európai bankfelügyelet központja nem Frankfurtban, hanem Párizsban lesz. Michael Roth külügyi államminiszter azt közölte, a szomszédos államokban nagy az aggodalom. „Macron megválasztásával megnyílt a kapu a változások előtt az EU-ban, de most senki sem akar átmenni rajta” – fogalmazott.

Az Európai Unióban aligha számított bárki is a CDU/CSU, az FDP és a Zöldek közötti koalíciós tárgyalások kudarcára. Brüsszelt ezért felkészületlenül érte a kialakult helyzet. Ha belátható időn belül nem oldódik meg a helyzet, s előrehozott választást kell kiírni, az riasztó jövőképet jelent Európa számára, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt az űrt a szélsőségesek töltik be. Ugyanakkor az SPD is komoly dilemma előtt áll. Ha folytatja az együttműködést az uniópártokkal, beleértve azt, hogy kormányon kívülről támogassa Merkel kabinetjét, félő, hogy még inkább megerősödik a jobboldali populista Alternatíva (AfD). Ez pedig Európa más országaira is kihat és akár nőhet a közép-európai populisták befolyása.

Az Európai Tanács soros elnökét, Észtországot is érzékenyen érinti a német válság. A Spiegel értesülései szerint Kaja Tael, Észtország állandó EU-s képviselője, amikor német diplomatákkal találkozott, azt közölte velük: „A teljes észt soros elnökséget tönkrevágják”.

Az idő szorít, a következő, december közepén esedékes uniós csúcson Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke meg akarja tárgyalni a gazdasági és monetáris uniót érintő legfontosabb kérdéseket. Ebből azonban aligha lesz bármi is, ha Angela Merkel nem tud konkrét elképzeléseket letenni az asztalra, márpedig erre addig aligha lesz módja, hiszen az SPD-vel a kormányprogram kidolgozása csak jövőre kezdődhet el.

Brüsszelben mindenesetre sokan egyetértenek abban: az EU szempontjából az lenne a leggyümölcsözőbb, ha további négy évig maradna a német nagykoalíció.

Németországra várnak

Publikálás dátuma
2017.11.28. 06:31
Egyelőre Juncker és Tusk is a Merkel-kormányfelállását várja Fotó: AFP/John Macdougall
Jelentősen lelassíthatja az Európai Unió remélt reformját a berlini belpolitikai válság. Pedig több döntés várat magára, így nagyon szorít az idő.

Németországban még hetek, ha nem hónapok telhetnek el, amíg feláll az új kormány. Már ha egyáltalán lesz kabinet és nem előrehozott választásokat kell kiírni. A késlekedést, a berlini bizonytalankodást különösen nagy aggodalommal figyelik Brüsszelben. Az Európai Unióban most kellene felvázolni a közös Európa működésére vonatkozó elképzeléseket, jövő év májusáig meg kellene állapodni a Magyarország számára kulcsfontosságú, 2027-ig szóló uniós költségvetésről, s akkor még nem is szóltunk a Londonnal folyatott tárgyalásokról, amelyen arról kellene dönteni, milyen feltételekkel távozzanak a britek az EU-ból.

A német parlamenti választások után is még arról szólt a vita, mi valósuljon meg Emmanuel Macronnak az Unió átalakítására vonatkozó reformterveiből. Ezek a kérdések egyelőre teljesen háttérbe szorulnak, amint az is, lesz-e kétsebességes Európa, vagy sem. Addig minden ilyen felvetés csak másodlagos, amíg nem tudni, milyen végkifejlete lesz a jelenlegi német válságnak. Macron felvetéseit mindenesetre korábban támogatta a német SPD, ettől függetlenül azt még korai lenne kijelenteni, hogy a szociáldemokraták esetleges kormányzati szerepvállalása nyomán felgyorsulna a francia elnök terveinek megvalósítása. Martin Schulz pártja ugyanis, miután eldöntötte, tárgyal az uniópártokkal a jövőbeni együttműködésükről, feltételként nem beszéltek az Európa-politikát érintő kérdésekről. Igaz, ennek oka lehet az is, hogy e tekintetben nincsenek nagyobb különbségek a CDU/CSU és az SPD álláspontjában. Az EU reformjáról 2019 elejéig kellene közös nevezőre jutniuk az állam- és kormányfőknek.

Addig is lenne teendő bőven. Jelenleg a következő hétéves költségvetésről szóló megállapodás lenne a legégetőbb feladat. El kellene például dőlnie annak, hogy az Európai Unió alapértékeit semmibe vevő országok – Magyarországról és Lengyelországról van szó – támogatását a jogállamisághoz kössék-e. Günther Oettinger pénzügyi tervezésért felelős uniós biztosnak kulcsszerepe van a büdzsé feltételeinek kidolgozásában, ám a saját bőrén tapasztalja, hogy a német koalíciós bizonytalanság mennyire megnehezíti a megbeszéléseket. „A hosszú kormányalakítás rontja Németország pozícióit” – hangoztatta. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a fontosabb témákban nincsenek is jelentősebb német kezdeményezések – írta a Spiegel. Berlin tekintélyének apadását jelezheti, hogy az európai bankfelügyelet központja nem Frankfurtban, hanem Párizsban lesz. Michael Roth külügyi államminiszter azt közölte, a szomszédos államokban nagy az aggodalom. „Macron megválasztásával megnyílt a kapu a változások előtt az EU-ban, de most senki sem akar átmenni rajta” – fogalmazott.

Az Európai Unióban aligha számított bárki is a CDU/CSU, az FDP és a Zöldek közötti koalíciós tárgyalások kudarcára. Brüsszelt ezért felkészületlenül érte a kialakult helyzet. Ha belátható időn belül nem oldódik meg a helyzet, s előrehozott választást kell kiírni, az riasztó jövőképet jelent Európa számára, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt az űrt a szélsőségesek töltik be. Ugyanakkor az SPD is komoly dilemma előtt áll. Ha folytatja az együttműködést az uniópártokkal, beleértve azt, hogy kormányon kívülről támogassa Merkel kabinetjét, félő, hogy még inkább megerősödik a jobboldali populista Alternatíva (AfD). Ez pedig Európa más országaira is kihat és akár nőhet a közép-európai populisták befolyása.

Az Európai Tanács soros elnökét, Észtországot is érzékenyen érinti a német válság. A Spiegel értesülései szerint Kaja Tael, Észtország állandó EU-s képviselője, amikor német diplomatákkal találkozott, azt közölte velük: „A teljes észt soros elnökséget tönkrevágják”.

Az idő szorít, a következő, december közepén esedékes uniós csúcson Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke meg akarja tárgyalni a gazdasági és monetáris uniót érintő legfontosabb kérdéseket. Ebből azonban aligha lesz bármi is, ha Angela Merkel nem tud konkrét elképzeléseket letenni az asztalra, márpedig erre addig aligha lesz módja, hiszen az SPD-vel a kormányprogram kidolgozása csak jövőre kezdődhet el.

Brüsszelben mindenesetre sokan egyetértenek abban: az EU szempontjából az lenne a leggyümölcsözőbb, ha további négy évig maradna a német nagykoalíció.