A Noran Libro Kiadó a Progress Alapítvány támogatásával új sorozatot indított Progress könyvek címmel. Az első kötetek (Andor László: Jóléti modellek, európai válságok, Ágh Attila: A politika világa a nyugat-európai demokráciában, Balázs Péter: Hogyan tovább, Európa?, Radó Péter: Az iskola jövője) bemutatóját a napokban tartották a Politikatörténeti Intézetben.
Fleck Zoltán egyetemi tanár, a Progress Alapítvány kuratóriumának tagja, a vállalkozás ötletadója bevezetőjében kiemelte, hogy az új sorozat mintáját a Magvető Kiadó legendás Gyorsuló idő sorozata alkotja. A cél tehát az, hogy kiadványaik röviden, olvasmányos formában, de szakszerűen foglalják össze valamely közérdekű terület, kérdéskör legújabb fejleményeit. Ennek megfelelően követelmény az is, hogy a tipográfia és a küllem egyaránt „fogyasztóbarát” legyen. A szerkesztők a legjobb szakemberek bevonását tervezik. A megcélzott olvasóközönség igen tág, a diákoktól a nyugdíjasokig terjed. Nyomatékos szándékuk, hogy a sorozat segítse a baloldal nívós tájékozódását, gazdagítsa szellemi vértezettségét. Ezen belül is újabb és újabb generációkat szeretnének megnyerni a baloldali eszméknek, értékrendnek. Vagyis a sorozat gondozóit határozott felvilágosító szándék, az állampolgári nevelés igénye vezérli. A most bemutatott köteteket hamarosan újabbak követik (például az ifjúság, a külpolitika, a média, a közhatalom stb. témakörében).
A jelenlévő szerzők közül Andor László, az Európai Bizottság egykori biztosa a könyvéről szólva többek között kiemelte, hogy a szociális érzékenységű országok, melyek sokat áldoznak például az oktatásra, egészségügyre, gazdaságilag is igen sikeresek, ráadásul a demokráciájuk minősége is magasabb.
Balázs Péter egyetemi tanár, volt külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az olyan félperiférián lévő országnak, mint Magyarország, két útja létezik: a fokozatos felzárkózás a centrumhoz vagy a visszacsúszás a perifériába. A rendszerváltás idején nagy lehetőség volt a kiemelkedésre: nemzetközi támogatás és a társadalmi egyetértés egyaránt segítette ezt a törekvést. Most viszont csúszunk vissza, a periféria felé.
Ágh Attila egyetemi tanár azt a súlyos kérdést vetette fel, hogy az elmúlt években hogyan omolhatott össze a magyar demokrácia ilyen könnyen. Szerinte azért, mert nem hoztunk létre stabil, kellően strukturált intézményrendszert, ráadásul hiányoztak a támogató tömegmozgalmak is. – Végül hangsúlyozta: e sorozat minden kötete roppant kritikus lesz a fennállóval szemben. Mindegyiknek vita- és vádirattá kell válnia.
