Megbecsülést érdemelne a reformáció hazai úttörője

Keveset tudunk a reformációról, de hazai úttörőjéről, Dévai Bíró Mátyásról, akiről ismeretterjesztő film készült, még kevesebbet.

Nem hinné, hogy a magyarok sokat tudnának a reformációról, sajnos még az emlékévben sem, mondta lapunknak Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész a Dévai Bíró Mátyás élete című közösségi finanszírozású film bemutatóján, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. „Dévai Bíró Mátyás a reformáció kezdetén dolgozott, és az utókor inkább azokról beszél, akik a XVI. század közepén, akkor tevékenykedtek, amikor a protestantizmus már szétvált különböző irányokba. Emiatt kevésbé ismert, valamint részben azért, mert művei közül nem mindegyik maradt fenn” – ismertette a régi magyar irodalom kutatója.

Az első hazai reformátor teológiai munkái latin nyelvűek. De van például egy ábécés könyve, amelyben különleges helyesírási javaslatot tett: azt szorgalmazta, ha „a” hang a névelő, akkor a beszélő mondja utána a következő szó első hangját.

Emellett ének is szólt róla az adott korban (Magyar nyelven Mátyás vala a prédikátor), csonka életrajzát mégis az utókor állította össze. Talán emiatt alakult úgy, hogy neve csupán szakmai, elsősorban a reformáció terjedésével foglalkozó körökben ismert.

A hitújító történetét Letenyei László dokumentumfilmes munkájában is csupán ilyen mélységekben lehet megismerni, a konkrét tények gyorsan összefoglalhatóak.

Dévait és életét, munkásságát az Óbudai Evangélikus Egyházközség fedezte fel újra. Az egykor a boldogkői vár káplánjaként dolgozó Dévai alakja költségvetés nélkül, jórészt baráti segítségekből, felajánlásokból elevenedik meg a huszonöt perces filmben. A dévai, a sárvári és a budai vár háromdimenziós animáció segítségével változott vissza középkori állapotába, a komoly technikai munkát viszont a készítők díjmentesen bocsátották felhasználásra. Kedves gesztus az is, hogy osztott képernyőn láthatóak azok a felvételek, amelyeket a hívők készítettek Luther városában, Wittenbergben.

„A lutheri tanok kezdetben a német szabad királyi városokban, az erdélyi és felvidéki szászok körében terjedtek, de ezzel párhuzamosan a magyar területeken is meghonosodtak. Dévai első, 1529-es wittenbergi tartózkodása után már Budán, az új hit reformátori szellemében kezdett tanítani, egyébként a lelkészképzés megalapítása is a nevéhez fűződik” – mondta lapunknak Blázy Árpád lelkész, egyháztörténész. A Dévai Bíró Mátyás élete című filmből kiderül: a római katolikus egyház által a „bűn emberének, a kárhozat fiának” tartott hittérítő nem csak teológiával foglalkozott. Ebből a szempontból viszont nem pusztán az egyháztörténetben, hanem az irodalomkutatásban is megbecsültebb helyet érdemelne. Talán a film segít megteremteni hiányzó renoméját.