Új szabályok kártyás fizetésre

Publikálás dátuma
2017.11.28. 06:28
FOTÓ: AFP/LLUIS GENE

Az Európai Bizottság új szabályokat fogadott el a bankkártyával és az online végrehajtott elektronikus fizetések biztonságosabbá tételére. Az új szabályok szerint az elektronikus fizetést megelőző hitelesítést legalább két, egymástól független elem használatával kell végezni, például egy fizikai tárgy - kártya vagy mobiltelefon - és egy jelszó vagy biometrikus azonosító (például ujjlenyomat) kombinációjával. Pusztán egy jelszó vagy a hitelkártyán feltüntetett adatok megadása ezentúl az esetek zömében már nem lesz elegendő a fizetés végrehajtásához. A szabályok szintén rögzítik a bankok, valamint az innovatív fizetési megoldásokat és számlainformációs eszközöket kínáló szolgáltatók (fintech cégek) kötelezettségeit is. Az ez utóbbiakra vonatkozó magyar szabályok január közepén lépnek hatályba. 

Szerző

Kéntartalmú füsttől fuldoklik a fél ország

A hazai települések 78 százaléka esetében az ott élők többségének gond a fűtésszámla kifizetése – derül ki a WWF Magyarország A Föld órája című nemzetközi kezdeményezés keretében készült, 701 hazai helyhatóság válaszaiból összeállított, tegnap közzétett felméréséből. Az energiaszegénységben leginkább az alacsony jövedelmű nagycsaládosok és az időskorúak, illetve Kelet- és Dél-Magyarország érintett. A rászorulóknak csak a helyhatóságok 60 százaléka segít, ami szociálistűzifa-pályázatban és a lakhatá­si támogatásban merül ki. Sok település fát is ültet, illetve dolgoz fel e cél jegyében.

A fűtés okozta légszennyezés a válaszadó települések 95 százalékánál gond. Több mint felüknél a helyzet közepes vagy súlyos – hangsúlyozta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlatváltozási- és energiaprogram-vezetője. Ehhez képest csak a helyhatóságok negyede érzi úgy, hogy rendelkezik az ez elleni küzdelemhez kellő eszközökkel. Ezek közé tartozhat a tűzgyújtá­si rendelet, a zöldhulladék begyűjtése, a tájékoztatás, a fűtőanyag-támogatás, a faültetés vagy a pályázat. A légszennyező fűtőanyagok közül a WWF leginkább a lignitet kárhoztatja, ami nagy nedvességtartalma és alacsony fűtőértéke miatt a legrosszabb hatásfokú, ráadásul kéntartalma miatt füstje erősen marja, roncsolja a nyálkahártyát, a tüdőt és a légutakat. Ehhez képest a helyhatóságok tizede az egyszerűség kedvéért a rászorulóknak fa helyett szenet vagy lignitet oszt.

A vizsgált középületek harmadán egyáltalán nincs szigetelés és 70 százalékuk állaga rosszabb a közepesnél. A fűtési rendszer tizede nagyon rossz állapotú. A korszerűsítések kétharmadát pályázati forrásokból állják, bár a hivatalok hatvan százaléka hiába próbálkozott. Az önkormányzati épületek 95 százalékát gázzal fűtik, de egyre többen váltanak fára. Csaknem száz önkormányzat pályázna távhőrendszer-kiépítésre.

Szerző

Egyenlő munkáért...

A konvergenciáért felelős uniós biztosi poszt létrehozását javasolta Róna Péter egyetemi tanár a bérunió kezdeményezésről hétfőn, Brüsszelben, az Eururópai Parlament épületében tartott konferencián. Álláspontja szerint ugyanis, amíg az árakban már a feltörekvő uniós országok legtöbbje utolérte a régi tagokat, addig a béreknél alig csökkent a leszakadás. Ennek oka nem más, minthogy a nagy tőketulajdonosok a munkavállalók számára kisebb hányadot juttatnak vissza a haszonból, mint nyugati társaik. Pedig egy, a győri Audiban dolgozó munkás semmivel sem termel kevésbé értékeset, mint a németországi társa - mondta. Úgy vélte, hogy ma már a multinacionális cégeknek nem kellene adó- és egyéb támogatást nyújtani ahhoz, hogy Magyarországon befektessenek. Számításai szerint az elmúlt tíz esztendőben kiderült, hogy az állami támogatások ezeknél a cégeknél két és fél esztendei bérkiáramlásnak feleltek meg. Manapság a kormány által is gyakran hangoztatott alacsony munkabérre hivatkozás azért hamis, mert ez is önmagában lenyomja a béreket.

A tanácskozáson felszólalt portugál szakszervezeti vezető szavaiból kiderült, hogy a bérprobléma nem csak kelet-nyugati viszonylatban létezik, van észak-déli változata is. A mediterrán ország értelmiségének java részét éppen ezért veszti el. Az Európai Bizottság esélyegyenlőségi szakértője ehhez hozzáfűzte, hogy a nők alacsonyabb javadalmazása viszont elsősorban régiónkban általános, beleértve azt is, hogy a vezetői pozícióban sokkal kisebb arányban kerülnek nők, mint kontinensünk nyugati felén. Ezért javasolni fogják az Európai Bizottságnak, hogy kezdeményezze: a cégek igazgatóságaiban legalább 40 százalékos legyen a nők aránya.

A jelentős béraránytalanságokra egyébként felhívta a figyelmet a Göteborgban nemrégiben elfogadott, a szociális jogok európai pillérét létrehozó nyilatkozat is, ám azt szinte minden résztvevő megerősítette, hogy ez még csak a deklaráció szintjén él. De már az is jelentős előrelépés, hogy az Unió is úgy véli, hogy érvényes a régi szakszervezeti jelszó: Egyenlő munkáért, egyenlő bért!