Elmegy a falig az MSZP

Tisztázó beszélgetésre ült össze Tóbiás József, az MSZP pártigazgatója és Horváth Imre országgyűlési képviselő. Arra keresték a választ, hogy Horváth miért lépett ki az MSZP-ből. Az újpesti-újpalotai választókerületet 2014-ben időközi választáson behúzó honatya ugyanakkor nem magyarázkodott, mondván ami elmúlt, arra nem vesztegeti az idejét. Így továbbra sem egyértelmű, múltheti távozásában szerepet játszott-e az, hogy az MSZP helyi szervezete úgy döntött: az együttműködés érdekében hajlandó átengedni a DK-nak a sikerkörzetet. Az Azonnali még aznap este úgy értesült: az LMP indítaná Horváthot a 2018-as országgyűlési választáson. A képviselő azonban az MTI-nek küldött közleményében hangsúlyozta: nem lesz semelyik másik ellenzéki párt jelöltje, baloldali embernek, baloldali politikusnak tartja magát, értékrendje nem változott, ahogy az sem, hogy továbbra is baloldali közösséghez tartozik. Azt, hogy újra elindul-e független jelöltként, egyelőre nem tudja – abban az esetben igen, ha megkapja a helyiektől a kellő támogatást. Hogy ez a kitétel mit jelent, egyelőre szintén kérdés – a politikust hiába kerestük, tegnap is elérhetetlen volt.

Horváth távozása mindenesetre szimbolikus. Ugyanis az MSZP-ben az utóbbi két évben két politikai, ideológiai áramlat birkózott. Az egyik alapvetése úgy hangzott, hogy a különböző választókerületekben az erős pártembereket kell indítani, míg a másik lényege az volt, hogy a pártot a helyben népszerű kisközösségi hangadók köré kell szervezni. Utóbbiak közé tartozott Horváth. Az, hogy melyik irányzat kerekedik felül, most különösen fontos, hiszen a balos politikai közhely szerint a választókerületekben csak akkor lehet konkurálni a Fidesz emberével, ha egyetlen ellenzéki jelölt megy vele szembe. Ám egyelőre a baloldal formációi képtelenek koordinálni a jelöltállítást. Hogy ez változzon, az MSZP elmegy a falig: a párt elnökségének hétfő esti ülésére a legtöbb résztvevő úgy érkezett, hogy el kell térni az eredeti menetrendtől, és a december 9-ei kongresszuson nem szabad listát állítani – ráér az január végén is.

Az atv.hu közben az elnökségi ülés kezdetére időzítve „a legfrissebb igazi listát” hozta ki az MSZP–DK megállapodásról. Eszerint 55-45 arányban osztják el a 106 körzetet, Budapesten már az Együtt és Párbeszéd is számíthat két körzetre. Horváth Imre helyett Újpesten a DK-s Varju László indulna, az MSZP elnöke, Molnár Gyula pedig a XXII. kerületben. Legutóbb a zoom.hu állt elő hasonló listával, akkor az MSZP és a DK is cáfolt.

Szerző

OLAF-vizsgálat kétséggel

Csalódást keltőnek nevezte az OLAF ügyvezető igazgatójának a magyarországi vizsgálatokról szóló beszámolóját az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának egyik vezető tisztségviselője. A Népszavának név nélkül nyilatkozó illetékes szerint az EU Csalás Elleni Hivatalának képviselője semmiféle új és érdemi információval nem szolgált arról, hogy Magyarországon milyen ellenőrzéseket végzett, illetve végez a szervezet. Lapunk információi szerint Nicolas Ilett – akit nemrégiben neveztek ki a korábbi vezető, Giovanni Kessler helyére – azért vallott kudarcot a zárt ülésen, mert felkészületlen volt, nem ismerte alaposan a magyar ügyeket.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője többek között azt kérdezte Ilettől, hogy az OLAF vagy a magyar ügyészség dolgozik-e rosszul, ha az európai hivatal ajánlásainak jelentős részét következmények nélkül lezárja a magyar főügyészség. A politikus az ülés után lapunknak azt mondta, hogy a felvetéseire nem kapott értékelhető választ.

Mint korábban beszámoltunk róla, a parlamenti szakbizottság tényfeltáró küldöttsége szeptember közepén tett “viharos” látogatást Magyarországon. Az erről szóló jelentés várhatóan csak jövőre készül el. A testület vezető tisztségviselője lapunknak azt mondta, hogy további meghallgatásokat terveznek, mielőtt véglegesítik a beszámolójukat. Külön vitát szentelnek majd a magyarországi közbeszerzéseknek, és a szakbizottság ki fogja kérni az Európai Bizottságtól a belvárosi Budapest Szíve projektről készült teljes könyvvizsgálói jelentést.

 

Polt Péter elégedett
Objektív és hatékony az ügyészség működése – jelentette ki a legfőbb ügyész egy tegnapi, adózással foglalkozó pécsi szakmai fórumon. Polt Péter ugyanakkor megemlítette: a tavaly ismertté vált 310 ezer bűncselekmény alig 1 százaléka, 2444 eset számított költségvetési csalásnak, de a szám évről évre nő. Az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) 2012-ben megkezdett együttműködés keretében eddig 37 ajánlás érkezett hozzájuk, ebből azonban csak 8 esetben emeltek vádat. MTI

Megosztja az orvosokat a kamarai tagdíjemelés

Publikálás dátuma
2017.11.28. 06:05
Már csaknem hétszázan írták alá az emelés elleni petíciót. FOTÓ: Vajda József

Egyre nagyobb tiltakozás bontakozik ki az ellen, hogy jelentősen emelné a tagdíj mértékét a Magyar Orvosi Kamara (MOK). A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz), valamint az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport közös közleményben buzdítja a hétvégi országos küldöttgyűlésre készülőket, hogy ne szavazzák meg a javaslatot. Közben már csaknem hétszázan írták alá azt a petíciót, amelyet egy fiatal orvos, Drajkó Zsombor fogalmazott az emelés ellen. Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, aki szeptember elején háromnapos munkalassító akcióra vette rá kollégáit, most a közösségi portálon rögtönzött szavazással próbálja mérni mekkora az orvosok hajlandósága emelt tagdíjat fizetni. A kérdésére néhány óra alatt több százan jeleztek vissza, ám egyetlen voks sem akad az emelés mellett. A kérdésben a köztestület szombati küldöttgyűlése dönt.

A Népszava számolt be először arról, hogy MOK a jelenlegi 27600-ról 48 ezer forintra növelné januártól a doktorok éves tagdíját. A hír után megélénkültek az orvosi portálok. Többen kétségbe vonták az információ hitelét, mondván, ha ez így lenne, a kamara vezetése nyilván megbeszélte volna ezt az orvosokkal is. Végül egy, a budapesti küldötteknek írott körlevél mellékletébe belekerült maga a javaslat is. Ebből kiderül, hogy a tagdíjemelés tervéről a MOK fővárosi szervezete november 29-én meghallgatja Éger István elnököt. A díjemelést pedig az előterjesztők azzal indokolták, hogy a problémamentes gazdálkodásához a most rendelkezésre álló évi mintegy 600 millió forint duplájára van szükség. A többletből fizetnék ugyanis a testület apparátusa tagjainak béremelését. Mint írták: „Augusztustól a hazai bruttó átlagkereset – a KSH adatai szerint – 292400 forint volt, amely 13,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.” Ezt a változást a meglévő összegből nem tudták kompenzálni az érintetteknek. Végül a megjegyzik: „a Magyar Orvosi Kamara kitartó érvelésének eredményeként az elmúlt egy év során elért jelentős orvosi alapbér emelés erre biztos fedezetet nyújt.”

Lapunk több küldöttet is megkérdezett, mit képvisel majd béremelés ügyben a küldöttgyűlésen. Szilvási István professzor azt mondta: ő még azt sem tudja, valóban napirendre kerül-e a kérdés. A küldöttgyűlés napirendi pontjai között, a neki postázott dokumentumokban konkrétan ez a téma nem szerepel. Hozzátette: abban bízik, hogy a budapesti kamara ülésén Éger Istvánnal sikerül tisztázni ezt a kérdést.

A tagság széleskörű véleményét biztosan nem ismerik a küldöttek – mondta lapunknak Weltner János. Ahhoz a területi kamaráknak össze kellett volna hívniuk a tagokat, de ez nem történt meg. Ezért a küldöttek csak magukra hagyatkozhatnak, amikor majd szavaznak. Így, ha lesz döntés, akkor abban biztosan lesz demokráciadeficit. Hozzátette: úgy tudja, a Csongrád-megyeiek küldtek egy levelet, amely szerint nem tartják megfelelően előkészítettnek a tagdíjemelést, ezért azt kérték, a küldöttgyűlés szombaton ne tárgyaljon arról.

Selmeczi Kamill háziorvos, Zala-megyei küldött logikusnak és szükségesnek tartja díjnövelést. Úgy véli, most is csak egy hangos kisebbség próbálja a kamara ellen hangolni az orvosokat. Miközben – szerinte – a havi négyezer forintos tagdíj könnyedén befizethető az orvosi jövedelmekből.

Szerző