FOTÓ: INTERNATIONAL CRIMINAL TRIBUNAL FOR THE FORMER YUGOSLAVIA / AFP
A horvát férfi, miután bűnösnek mondták ki, azt kiabálta: „Slobodan Praljak nem háborús bűnös. Nem fogadom el az ítéletet”. Ezután egy kis üvegcsét emelt a szájához. További öt másik boszniai szerb ügyében is ítéletet hoztak. Az 1945-ben született Praljak ügyében még 2013-ban hozták meg az elsőfokú ítéletet, akkor 20 éves börtönnel sújtották, tegnap ezt a döntést erősítette meg a bíró.
A boszniai háború (1992-1995) idején Slobodan Milosevic akkori szerb és Franjo Tudjman horvát elnök lényegében felosztották egymás között Boszniát. A horvátok 1991-ben, Mostar fővárossal, létrehozták a Herceg-Boszniai Horvát Köztársaságot.
Praljaknak sokáig semmi köze sem volt a fegyveres erőkhöz. A hetvenes-nyolcvanas években színházigazgató volt Zágrábban, Eszéken és Mostarban. Illetve ismertebb tévéjátékokat rendezett. 1991-ben aztán önkéntesként lépett be a horvát hadseregbe a délszláv válság kezdetén. 1992-ben és 1993-ban a 14 tagú horvát nemzetbiztonsági tanács tagja volt, 1993 májusát pedig Herceg-Bosznia védelmi minisztere. 1993. november 9-én lerombolták a mostari hidat, s az akcióval Praljak egységét gyanúsították. Ő azonban tagadta érintettségét.
Praljak öt másik horvát tiszttel önként jelentkezett a hágai bíróságon. Emberiség elleni bűntettekkel és a genfi konvenció megsértése miatt emeltek vádat vele szemben.
A hágai bírákat is megrendítette Praljak halála. Annál is inkább, mert ez volt a délszláv háborús bűnöket feldolgozó törvényszék utolsó ítélete. A fővádlott Jadranko Prlicet, Herceg-Bosznia akkori miniszterelnökélt 25 évig tartó börtönbüntetéssel sújtották. Az ICTY 24 év múltán fejezte be a munkát. Az első, Európában történt háborús bűnöket kivizsgáló bíróság volt 1945 óta. Az egyik „legnagyobb halat”, Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt 2016-ban népirtás vádjával ítélték 40 évig tartó börtönre. Ratko Mladic egykori boszniai szerb hadseregtábornok ellen pedig múlt héten erősítették meg az életfogytiglani börtönbüntetést.