Ellenszélben - Hajdúdorog csak "kicsit" álmodhat

Publikálás dátuma
2017.11.30. 06:06
FOTÓK: VAJDA JÓZSEF
Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak községek és városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk közvetkező állomása Hajdúdorog.

Virtigli hajdúváros, Bocskai István erdélyi fejedelem örökségével, az 1605-ben nemessé tett, s idetelepített hajdúkkal, akik - a jászokhoz és a kunokhoz hasonlóan - saját önrendelkezési jogokat, s egyfajta többlet-szabadságot kaptak az akkor fennálló rendszerben. Mintha nem repült volna el több, mint négyszáz év, Hajdúdorog ma is egyfajta sziget a körülötte lévő, zömmel fideszes irányítású települések gyűrűjében. A görögkatolikus egyház érseki központja, több ezer, a vallását gyakorló, mélyen hívő görögkatolikussal, akik immáron tizenegyedik éve egy meggyőződéses baloldali polgármesterre, az MSZP Baloldali Önkormányzati Közösség alelnökére, Csige Tamásra bízzák településük irányítását. Ugyanakkor a kormánypártok az elmúlt több, mint egy évtizedben rendre "rákontráztak" a választáson a baloldali polgármesterre, akinek így jobboldali többségű önkormányzattal kellett átlavíroznia a várost minden ciklusban. Előfordult, hogy az ellentétek miatt nem tudtak alpolgármestert sem választani.

Hajdúdorog első embere szocialista, a város költségvetése azonban "full-konzervatív" - fogalmaz Csige Tamás. Elődjétől, a tizenhárom évig regnáló független-konzervatív polgármestertől hétszázmilliós hitelállományt örökölt 2006-ban, ezt tornázta le minden évben 100-100 millió forinttal, amíg eljutottak a nullszaldóig. Mindezt úgy érték el, hogy a városházáról és a közintézményekből nem kellett senkit elbocsátani és adót sem emeltek. Ma nincs egy fillérnyi adósságuk sem, fejlesztésre és működésre sem vesznek fel hitelt, 1,3 milliárd forintos költségvetésüket évről-évre egyensúlyban tartják. - Semmire nem költünk, ami pusztán látványosság, de nem hoz hasznot a városnak. Nálunk nincs "giga" futballcsarnok vagy rendezvényközpont, ehelyett az intézményrendszert fejlesztettük, utakat építettünk és a vízelvezetést oldottuk meg - teszi hozzá.

Hajdúdorog igazi mezőváros: ha valaki ma Magyarországon koktélparadicsomot vagy meggyet vesz, azt legalább hetven százalékos eséllyel itt termesztették. Hajdú-Bihar megye tizedik legnagyobb városának tízezer hektárnyi külterülete van, ahol intenzív mezőgazdasági termelés folyik. Gond azonban, hogy hiányzik a feldolgozóipar, ami az itt megtermelt zöldségféléket és gyümölcsöket magasabb piaci kategóriába emelné.

Nincs ilyen probléma a sertéshússal: a dorogi húsüzem majdnem dobogós helyen áll az országban az egy nap alatt levágott állatok számát tekintve, s közel kétszáz kelet-magyarországi családnak ad munkát. Egy olyan magánvállalkozó a tulajdonosa, aki húsz évvel ezelőtt egy piros biciklivel, néhány jó késsel, s egy húsos ládával járta a könyéket, magánházaknál vállalt disznóvágást, s ma sem gond neki odaállni a hentesek közé. Az olyan patinás és büszke városokban, mint Hajdúdorog, fontos, hogy ismerjék a helyiek azokat, akikre akár alkalmazottként, akár a település polgáraiként rábízzák magukat. Csige Tamás is a város szülötte, s édesanyja révén maga is görögkatolikus. Azt mondja, a vallásgyakorlásért itt a kádári időkben sem hurcoltak meg senkit, nehéz is lett volna egy olyan településen, ahol akkoriban a tanácselnök, a párttitkár és a vb-titkár is ott volt a húsvéti pászka-szenteléseken, templomban tartotta az esküvőjét és a gyerekei keresztelőjét. Hajdan akár ötezren is elmentek egy-egy görögkatolikus szertartásra, s noha ma már kevesebben vannak az ilyen rendezvényeken, a hitélet még mindig erős a kilencezer fős érseki székhelyen.

Nincsenek különleges látványosságaik, de amijük van, azzal jól sáfárkodnak. Fejlesztették a strandfürdőt, ahová Nyíregyházáról is átjárnak a családok, mert egy ottani belépő árából itt egy négyfős família is bejuthat a létesítménybe. Minden évben rendeznek fogathajtó versenyt és motorostalálkozót - ez utóbbit egy vérbeli jobbikos aktivista hozza össze évről-évre, s mivel fellendíti a város idegenforgalmát, a rendezvénynek ingyenesen adnak helyet a strand területén. - Csak annyit kértünk, hogy a politikát ne keverjék össze a szórakoztatással, s nem is keverik: a jobbikos sátrat még a fürdőn kívül sem állítják fel - mondja a polgármester.

Ez a fajta "élni és élni hagyni" szemlélet azonban megbicsaklik, amikor a város különféle pályázatokon indul el mostanság. Tízből ugyan nagyjából négy projektjük nyert az elmúlt pár évben, de arra már-már kínosan ügyeltek a döntéshozók, hogy a győztes pályázatok értéke ne haladja meg a száz-százmillió forintot. - Ha ellenzéki városról van szó, mi legfeljebb "kicsit álmodhatunk" - fogalmaz meglehetős iróniával a polgármester. Így meszelték el a csapadékvíz elvezető-rendszer fejlesztésére beadott háromszázmilliós, és a szociális foglalkoztatást elősegítő innovációs park és tudásközpont építésére beadott négyszázmilliós pályázatukat. Nem kaptak pénzt a "Zöld-város" projektjükre sem, így saját erőből parkosítanak ott, ahol épp tudnak. Ilyen körülmények között - mivel nem esik az ölükbe semmi - minden egyes lépést a saját erejükből kénytelenek megtenni, s a munkahelyteremtés is rájuk marad. A nagyobb teherbírású közmunkásokat eddig is igyekeztek "visszaterelni" az igazi munka világába: a város ennek érdekében szociális szövetkezetet hozott létre, s inkább itt, magasabb bérért foglalkoztatja az embereket. Így működtetnek egy varrodát, egy papírbrikett-gyártó üzemet s egy elektronikai bontót.

Errefelé sokan képtelenek dolgozni
Sokan nem tudják, de ebből a térségből indult el a szociális közfoglalkoztatás ötlete: a hajdúdorogi és a hajdúnánási polgármester 2009-ben közösen kezdeményezte az akkori miniszterelnöknél, Gyurcsány Ferencnél, hogy dolgozzanak ki egy olyan programot, ami megkönnyíti az addig segélyeken élők visszavezetését a munka világába. Ez lett az "Út a munkába" program, ami mára nem kevés vadhajtással közmunkává lényegült át.
A polgármester szerint azonban ezt is lehet jól és rosszul csinálni: náluk a köz-foglalkoztatottak jó része a külterületeken, a mezőgazdaságban dolgozik, értéket termel, s nem a járdát söprögeti napestig. A munkanélküliek aránya a városban nagyjából hét százalékos, zömük azonban mentális állapota vagy egészségének leromlása miatt már könnyebb közmunkára sem alkalmas.

Szociális lakhatási programjuk is van. Hajdúdorogon épül fel hamarosan Kelet-Magyarország legnagyobb naperőmű parkja, öt és fél hektáron. Az erre a célra eladott telek árából két házat megvettek, felújítottak, s olyan, több gyermekes családoknak adták bérbe, amelyek önerőből képtelenek lennének saját otthont teremteni. A családok havi tízezer forintos díjat fizetnek a városnak, s e mellé öt évig kötelezően takarékoskodniuk kell: az így összegyűlt jelentősebb összeg egy lakástakarékkal kombinálva később már elegendő lehet ahhoz, hogy megvásárolják az önkormányzattól otthonukat.

A polgármester szerint a politikusok többsége elszakadt a valóságtól, s nem látja, hogy mára nemcsak a putriban élők csúsznak mind lejjebb, hanem az úgynevezett középréteg is. - Beleszakad a szívem, amikor azt látom, hogyan küzd a mindennapokkal például egy tanár-házaspár. Elég, ha csak egyikük lebetegszik, már léthatárra sodródnak. Ezt egy parlamenti kupolából nehéz észrevenni, ahhoz kerékpárral vagy gyalog kell járni a településeken, megállva, elbeszélgetve az emberekkel - mondja Csige Tamás. Majd hozzáteszi: neki nem kell, hogy bejelentsék, merre kátyús az út vagy hol tömítődött el a vízelvezető árok, mert sohasem egy autó ablakából nézi a város. A közösség vezetőjeként fontosnak tartotta azt is, hogy olyan szakvizsgát tegyen, amellyel önállóan eskethet: szerinte ez is része annak a szolgálatnak, amit polgármesterként az ember magára vállal.

Ráadásul ez a "munka" legalább felhőtlenül örömteli.

Szerző

Kancellár nélkül még izzócsere sincs

Publikálás dátuma
2017.11.30. 06:04
Fotó: Népszava
Megnőtt az adminisztráció, a legkisebb eszköz pótlása is hetekbe kerül az egyetemeken a kancellári rendszer, vagyis a kettős vezetés bevezetése óta.

Megtört az egyetemi tanszékeken az ügyintézés gördülékenysége, amióta a humántárca által delegált kancellárok vették át az intézmények gazdálkodásával összefüggő feladatokat. A kormány valóságos gazdasági csodaként értékeli az új rendszert, de arról már kevesebb szó esik, hogy a dolgozók (beleértve az oktatókat is) mindennapi munkája, a tanszéki ügyintézés mennyire lelassult. A Pannon Egyetem egyik professzora, Padisák Judit a SZEF-ÉSZT Akadémia legutóbbi vitaülésén egy hétköznapi, ám rendkívül szemléletes példán mutatta be, miként alakult az egyetemi bürokrácia 2014, vagyis a kancellárok megjelenése óta.

- A tanszék gépkocsijának nemrég kiégett az egyik izzólámpája. Korábban a dolgozó, aki épp használta a kocsit, rögtön elvitte a szervizbe, ahol megjavították, a számlát elvitte a tanszéknek, onnan továbbították a pénzügyi osztályra, majd a bankba, ahonnan utalták a pénzt a szerviznek. A kancellári érában a dolgozó nem mehet rögtön a szerelőhöz, először a tanszékhez kell fordulnia, ahol a titkárnő, a témavezető és a tanszékvezető is foglalkozik a problémával. Majd a titkárnő ír egy kérvénylevelet, amit felküld a dékáni hivatalba. Miután a dékán jóváhagyta, azután megy a kancellári hivatalba, ahol a kancellár elgondolkodik, jogos-e a kérés.

Ha a kancellár is rábólint, a levél a beszerzési irodához kerül, mert csak ők küldhetik tovább a pénzügyi osztályra. Ha ott megerősítik, hogy van elég pénz a javításra, a kérvény visszakerül a beszerzési irodához, ahol ezt nyugtázzák. Az érintett tanszék ezután veheti fel a kapcsolatot a szervizzel. Miután kicserélték az izzót, a számlát vissza kell vinni a tanszékre, ahol kiállítanak egy teljesítésigazolást és egy utalványlapot. Ezeket felküldik a dékáni hivatalba, majd a pénzügyre, és így érünk el a bankhoz, ami utal.

Vagyis míg egy legfeljebb kétezer forintos izzó cseréjét korábban négy lépésben, két-három nap alatt meg lehetett oldani, ma ehhez legalább 12 hivatali forduló és három hét szükségeltetik.

De adminisztratív túlterheltséget okoz az uniós pályázatok kezelése is. - Nemrég kaptam egy 18 oldalas dokumentumot a dékáni hivataltól az EFOP-GINOP projektek eltérő szabályozásairól. Képtelen voltam fél oldalnál tovább olvasni, inkább odaadtam a tanszéki ügyintézőnek - mondta Padisák Judit. Hozzátette: az uniós támogatások egyébként sem eredményeznek minőségi javulást, sokszor burkolt bérfinanszírozásra fordítja őket a gazdasági vezetés.

- Amiről Padisák professzor asszony beszélt, az sajnos minden intézmény sajátjává vált - mondta lapunknak Tőrös Szilárd. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke szerint a kancellári rendszer bevezetésével nemcsak a dolgozók adminisztratív terhei növekedtek indokolatlanul, hanem az egyetemi autonómia is kárát látta. - A jelenlegi jogi helyzetben a kancellárnak nagyobb hatalma van, mint a rektornak. Lényegében kettős vezetés alakult ki, ami nem egészséges, az egyetem életét jelentősen meghatározza a kancellár és a rektor személyes viszonya.

Tőrös Szilárd hangsúlyozta: a kancellári rendszer önmagában nem ördögtől való, számos nemzetközi példája van, és jól működnek. Ám szerinte Magyarországon egyértelműen a felsőoktatási intézmények kézi vezérlését akarták megteremteni a kancellárokkal, amit sikeresen véghez is vittek. Hozzátette: tagadhatatlan, pénzügyileg jobb helyzetbe került néhány intézmény, ám az egyetemek összességében túl nagy árat fizettek ezért.

Szerző

Kancellár nélkül még izzócsere sincs

Publikálás dátuma
2017.11.30. 06:04
Fotó: Népszava
Megnőtt az adminisztráció, a legkisebb eszköz pótlása is hetekbe kerül az egyetemeken a kancellári rendszer, vagyis a kettős vezetés bevezetése óta.

Megtört az egyetemi tanszékeken az ügyintézés gördülékenysége, amióta a humántárca által delegált kancellárok vették át az intézmények gazdálkodásával összefüggő feladatokat. A kormány valóságos gazdasági csodaként értékeli az új rendszert, de arról már kevesebb szó esik, hogy a dolgozók (beleértve az oktatókat is) mindennapi munkája, a tanszéki ügyintézés mennyire lelassult. A Pannon Egyetem egyik professzora, Padisák Judit a SZEF-ÉSZT Akadémia legutóbbi vitaülésén egy hétköznapi, ám rendkívül szemléletes példán mutatta be, miként alakult az egyetemi bürokrácia 2014, vagyis a kancellárok megjelenése óta.

- A tanszék gépkocsijának nemrég kiégett az egyik izzólámpája. Korábban a dolgozó, aki épp használta a kocsit, rögtön elvitte a szervizbe, ahol megjavították, a számlát elvitte a tanszéknek, onnan továbbították a pénzügyi osztályra, majd a bankba, ahonnan utalták a pénzt a szerviznek. A kancellári érában a dolgozó nem mehet rögtön a szerelőhöz, először a tanszékhez kell fordulnia, ahol a titkárnő, a témavezető és a tanszékvezető is foglalkozik a problémával. Majd a titkárnő ír egy kérvénylevelet, amit felküld a dékáni hivatalba. Miután a dékán jóváhagyta, azután megy a kancellári hivatalba, ahol a kancellár elgondolkodik, jogos-e a kérés.

Ha a kancellár is rábólint, a levél a beszerzési irodához kerül, mert csak ők küldhetik tovább a pénzügyi osztályra. Ha ott megerősítik, hogy van elég pénz a javításra, a kérvény visszakerül a beszerzési irodához, ahol ezt nyugtázzák. Az érintett tanszék ezután veheti fel a kapcsolatot a szervizzel. Miután kicserélték az izzót, a számlát vissza kell vinni a tanszékre, ahol kiállítanak egy teljesítésigazolást és egy utalványlapot. Ezeket felküldik a dékáni hivatalba, majd a pénzügyre, és így érünk el a bankhoz, ami utal.

Vagyis míg egy legfeljebb kétezer forintos izzó cseréjét korábban négy lépésben, két-három nap alatt meg lehetett oldani, ma ehhez legalább 12 hivatali forduló és három hét szükségeltetik.

De adminisztratív túlterheltséget okoz az uniós pályázatok kezelése is. - Nemrég kaptam egy 18 oldalas dokumentumot a dékáni hivataltól az EFOP-GINOP projektek eltérő szabályozásairól. Képtelen voltam fél oldalnál tovább olvasni, inkább odaadtam a tanszéki ügyintézőnek - mondta Padisák Judit. Hozzátette: az uniós támogatások egyébként sem eredményeznek minőségi javulást, sokszor burkolt bérfinanszírozásra fordítja őket a gazdasági vezetés.

- Amiről Padisák professzor asszony beszélt, az sajnos minden intézmény sajátjává vált - mondta lapunknak Tőrös Szilárd. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke szerint a kancellári rendszer bevezetésével nemcsak a dolgozók adminisztratív terhei növekedtek indokolatlanul, hanem az egyetemi autonómia is kárát látta. - A jelenlegi jogi helyzetben a kancellárnak nagyobb hatalma van, mint a rektornak. Lényegében kettős vezetés alakult ki, ami nem egészséges, az egyetem életét jelentősen meghatározza a kancellár és a rektor személyes viszonya.

Tőrös Szilárd hangsúlyozta: a kancellári rendszer önmagában nem ördögtől való, számos nemzetközi példája van, és jól működnek. Ám szerinte Magyarországon egyértelműen a felsőoktatási intézmények kézi vezérlését akarták megteremteni a kancellárokkal, amit sikeresen véghez is vittek. Hozzátette: tagadhatatlan, pénzügyileg jobb helyzetbe került néhány intézmény, ám az egyetemek összességében túl nagy árat fizettek ezért.

Szerző