Adóparadicsomba buszoztatott kvótaszázmilliók

Publikálás dátuma
2017.11.29 22:15
MTI FOTÓK: BALÁZS ATTILA
Fotó: /
Nagyon titkolták a „Volán-társaságok”, hogy a kvótakampányban egy luxemburgi cégen keresztül kaptak hirdetéseket a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Hallgattak a kedvezményről is.

Egyéves procedúra és féltucatnyi per nyomán sikerült csak kideríteni azt, hogy a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodából irányított 2016-os kvótakampányban pontosan hány plakátot, mennyiért és mekkora kedvezménnyel helyeztek el távolsági buszok oldalán. Az ügyet Harangozó Tamás vitte végig, akit közben azzal is megvádoltak, hogy visszaél a joggal – csak azért, mert adóforintok sorsáról bátorkodott érdeklődni. A cégek trükközése érthető: féláron adták a hirdetési felületet a kormányzati propagandához.

Egyetlen fillért sem költött náluk az állam a népszavazással kapcsolatos tájékoztató hirdetésekre – hárított kezdetben a hét regionális Közlekedési Központ Zrt. (köznyelven: Volán-társaság) Harangozó Tamásnak. Az MSZP-s képviselőt meglepte a válasz, mert közben a buszokon ott virított a felirat: "Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét! Szavazzunk nemmel!" Újabb közérdekű adatigénylésében már azt kérte: az összes kvótanépszavazással kapcsolatos hirdetésről adjanak számot a cégek. Ekkor derült ki, hogy a társaságok nem hazudtak, valóban nem rendelt tőlük a Miniszterelnöki Kabinetiroda – legalábbis közvetlenül nem. Merthogy Rogán Antal hivatala egy messze nem ismeretlen, luxemburgi közvetítőcéget iktatott be, az Odex Outdoor Expert Kft. szerződött.

Az Odex Kft.-t a luxemburgi Simade S.A. és az IKO Production Média Szolgáltató Kft. tulajdonolja. Utóbbi ugyan magyar illetőségűnek tűnik, ám nem az. Tulajdonosa szintén egy luxemburgi társaság – az Opticorp S.A., amelynek ugyanott van a székhelye, mint Simade S.A.-nak. A tulajdonosok jól fekszenek a hatalomnál, az IKO Production Kft. bedolgozik többek között az Andy Vajna tulajdonolta TV2-nek. Az ODEX Kft. 2016-os nettó árbevétele mintegy 5,51 milliárd forintra rúgott – amivel megduplázta tavalyelőtti eredményét. 634 millió forint volt az adózás utáni bevétele a cégnek, amelynek kormányzati megbízásairól az Átlátszó írt már.

A társaság közbeiktatásával könnyebben eltitkolható, hogy milyen kondíciókkal jutott „állami felületekhez” a kormány. A regionális buszcégek szinte egyöntetűen azzal érveltek, üzleti titok a reklámszerződések tartalma, azt senki nem ismerheti meg. Az egyik társaság még „üzleti titoknak minősítve” barkács-pecsétet is ütött a kontraktusra, olyasfélét, ami az „államtitokká minősítve” bélyegzőre hajaz. Az egyik busztársaság azonban megrepesztette a hallgatás falát, amikor ellenvetés nélkül kiadta a kért adatokat, elismerve, hogy az információszabadságról szóló törvény alapján a buszcégek kötelesek kielégíteni Harangozó Tamás kíváncsiságát. Ráadásul a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ki is mondta (lásd: keretes írásunkat), hogy az állami cégek nem bújhatnak az üzleti titok mögé.

A buszos cégek lapítása persze nem véletlen. A szerződésekből két dolog egyértelműen kitetszik. Egyrészt az Odex nem dolgozta túl magát a reklámfelületek megszerzésével: a hét regionális társaság szerződése gyakorlatilag betűre egyezett. Másrészt a cég olcsón jutott a felületekhez, ugyanis a buszvállalatok 50 százalékos kedvezményt biztosítottak számára. És itt érdemes egy percre megállni. Ugyanis a nyáron a Fidesz azért támadta Simicska Lajos plakátcégét (még a NAV is rámozdult), mert kedvezményesen adott el plakáthelyeket a Jobbiknak. Márpedig itt sem más a helyzet, sőt. A Jobbik-Simicska bizniszben egy ellenzéki párt egy magáncéggel alkudott ki kedvező tarifát – márpedig egy piaci vállalkozásnak elvileg szíve joga, hogy annyiért adja a köztéri felületeit, amennyiért akarja. Ennek ellenére a Fidesz tisztességtelen üzletet, burkolt pártfinanszírozást kiáltott. A kormánypárti logikát követve egy állami cégnek sokkal jobban kellene ügyelnie az érdekeire, mint egy piaci versenyzőnek – azaz felelősségre kellene vonni a Volán-cégeket, miért kótyavetyélték el felületeiket. Erről persze szó sincs – úgyhogy a busztársaságok árengedékenysége valóban felveti a pártfinanszírozás gyanúját. Pontosabban felvetné, ha nem a kormány lenne az érdemi megbízó. (A szerződések tanúsága szerint az értékesítési cél a Miniszterelnöki Kabinetiroda által megjelölt „Aktuális Kormányzati Információ” hirdetése.) A kabinet pedig a bevált rutin szerint pártpolitikai mondandóját kormányzati közlésként – közérdekű információnak maszkírozva – kommunikálja, így sem a pártokra vonatkozó szabályok köre, sem a költési plafon nem korlátozza.

Ahogy az összes kormányközeli hirdetés esetében, itt sem adták meg magukat könnyen „az adatbirtokosok”, hiszen egy volt csak, amely "önként" közölt információkat, hat társaságot a bíróság kényszerített az adatok kiadására. Az ítéletek alapindoklása az volt, hogy a közlekedési cégek állami tulajdont értékesítettek (hiszen állami vállalatok buszaira ragasztották a hirdetéseket), így a vállalatoknak kötelessége kiadni a plakátszámot, és az árat egyaránt, illetve nyilvánosságra hozni az egész szerződést. Amit persze a társaságok mindenáron próbáltak megakadályozni. Így nemcsak az üzleti titokra hivatkoztak, hanem egész hagymázas érvekkel is előálltak.

A legplasztikusabb – ami egyben precízen leírja a hatalom demokráciafelfogását – arra épített, hogy Harangozó Tamás (felperesként) a tamas.harangozo@mszp.hu címről kérte az adatokat. Ebből pedig a jogász arra következtetett, hogy „az adatszolgáltatás kért útvonalából alappal vélelmezhető, hogy a felperes, magánszemélyként, de egy párt tagjaként eljárva, pártpolitikai célok megvalósításához igényelte az adatokat, azokat az MSZP javára kívánta hasznosítani”. (Az érvelés egy jogállamban maga a vicc, hiszen az ellenzéki pártok feladata, hogy ellenőrizzék a kormányt, illetve nyilvánosságra hozzák a kabinethez köthető visszás ügyeket. Elvitatni a pártok „kontroll-jogát” csak diktatúrákban szokás.) Úgyhogy a jogász szerint mivel a társaság üzleti alapon ténykedik, „nem kíván politikai célok megvalósításában részt venni, politikai csatározások helyszínévé válni és akár közvetetten is belekeveredni a politikai adok-kapok küzdelmeibe”. Noha ez az érvelés is elég merész, akadt még furcsább állítása: a jogász azzal is érvelt, hogy azért nem kell a szocialista honatyának kiadni a kért információkat, mert „az adatszolgáltatás ily módon történő igénylése joggal való visszaélésnek minősül”. Ez a mondat pedig azt üzeni: az állami szereplők álláspontja szerint az, aki állami tulajdon értékesítése, illetve közpénzek sorsa felől érdeklődik, eleve tisztességtelenül jár el.

Kilóg a lóláb
Csak akkor tagadhatja meg állami cég közérdekű adatok kiadását, ha azok közzététele az üzleti tevékenység alapvető sérülésével járna. (Ráadásul a monopolhelyzetben lévő állami vállalatok erre sem hivatkozhatnak, hiszen „piaci kizárólagosságuk” védi őket, nem kell a konkurenciától tartaniuk.) Ez a kitétel pedig nem áll meg a Volánok esetében, hiszen ha bevallják, hány forintért propagálhatta a népszavazást a kormányzat, az utasok nem ülnek át tömegével vonatra, és a beszállítók sem kérnek többet a buszokért.
Ráadásul ha jóhiszeműen olvassa az ember az egyik közlekedési cég érvelést – miszerint a társaság versenyhelyzetben végzi a tevékenységét, így ha kipattan a hirdetési tarifa, akkor a konkurens vállalkozások aláígérhetnek, és ez anyagi veszteséget jelent – akkor is kilóg a lóláb. Egyrészt régiónként csak egy buszos cég szolgáltat, következésképp nehéz lenne más felületeit olcsóbban bérbe venni, másrészt az összes régiós társaság azonos áron bocsátotta a kampány rendelkezésére hirdetési felületeit, így semmilyen versenyről nem lehet beszélni.

2017.11.29 22:15

A közmédia problémáira figyelmeztetett a MÚOSZ, az MTI nem volt hajlandó kiadni a közleményét

Publikálás dátuma
2018.12.17 15:03

Fotó: / Draskovics Ádám
Az újságírószövetség azt kérte a vezetőktől, hogy foglalkozzanak végre a közszolgálattal, vagyis a demokratikus médianyilvánosság biztosításával. Az MTI a szabályzatra hivatkozott.
A MÚOSZ a közmédia működési zavarairól” címmel juttatott el egy közleményt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) az MTI OS-hez, ám arról tájékoztatták a szövetséget: a közleményt nem áll módjukban kiadni, mert
az OS Szabályzatának 14.2. pontjába ütközik.
Egyúttal felhívták a figyelmüket arra, hogy az MTI jogosult egyes közlemények közzétételét megtagadni, és ezért semmilyen felelősséggel nem tartozik. A hivatkozott pont szerint egyébként a közlemény
„nem sértheti a közmédia szervezeteinek jó hírét és üzleti érdekeit, nem irányulhat a közmédia bármely szervezete vagy annak munkavállalója ellen.”
A MÚOSZ az említett közleményben arról írt, hogy a közmédia működését nem az ellenzéki képviselők jelenléte veszélyezteti: mint írták, „a kormánykritikus társadalmi kezdeményezéseket elhallgató, azokról a nyilvánosságot nem tájékoztató köztévé maga a működési rendellenesség”. Felidézték, hogy az MTVA szákházánál dulakodásig fajuló konfliktus alakult ki, miután ellenzéki parlamenti képviselők eredménytelenül próbálták rávenni az intézmény vezetőit a napok óta zajló demonstrációk követeléseinek beolvasására. Hozzátették: az incidens – szégyenszemre csupán a Facebookon közvetített – képei élő egyenes adásban világítottak rá a közmédia működésének súlyos torzulásaira. Hangsúlyozták, hogy
„Magyarországon működik – GDP-arányosan – Európa legdrágább állami médiája, amely évente százmilliárdos összeget költ magára, egypárti (fideszes) irányítással, társadalmi és közpolitikai kontroll nélkül. A jelenlegi médiarendszer kiépítésekor, amikor 2015-ben az M1-et hírcsatornává alakították, az állami adó tízmilliárdos összegért vásárolt az élő közvetítéseket lehetővé tevő korszerű felszerelést. Ennek fényében nincs rá elfogadható szakmai magyarázat, hogy a napok óta zajló kormányellenes demonstrációkról a csatorna – tájékoztatási kötelezettségét súlyosan megsértve – képtelen volt az esemény hírértékének megfelelő, élő tartalmat sugározni, miközben a párizsi sárgamellényes tüntetéseknek lényegesen nagyobb figyelmet és műsoridőt szentelt, mint a budapesti és vidéki kormánykritikus megmozdulásoknak.”
A MÚOSZ arra hívta fel a közmédia vezetői, illetve az őket irányító kormánypolitikusok figyelmét, hogy az MTVA törvényben rögzített feladata a pártatlan és sokszínű, az állampolgárok politikai véleményalkotását elfogulatlanul segítő tájékoztatás. Tisztességes, demokratikus országokban az ellenzéki parlamenti képviselőket a közmédia nem eltakarítandó akadálynak, hanem rendszeresen megszólaltatott műsorvendégnek tekinti – hiszen közszolgálati feladatához az ellenzéki politikai álláspontok tárgyilagos bemutatása is hozzátartozik.
„A MÚOSZ felszólítja a közmédia vezetőit, hogy haladéktalanul térjenek vissza a törvényes működés keretei közé, és foglalkozzanak végre a közszolgálattal, vagyis a demokratikus médianyilvánosság biztosításával”
– tették hozzá a közleményben.

Még a köztévé tett feljelentést

Mint megírtuk, hétfő hajnalban a köztévé épületéből biztonsági őrök tuszkolták ki Hadházy Ákost, majd a kijáratnál a földre lökték a képviselőt, továbbá erővel szorították ki az épületből Szél Bernadettet is. Pedig az országgyűlési képviselőkről szóló 1990-es törvény 9 paragrafusa egyértelműen fogalmaz: „A képviselői igazolvány az államigazgatás valamennyi szervéhez, továbbá a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít. A képviselő – a hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon – jogosult a fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és a rendészeti szervek működésére szolgáló területre is belépni.” A törvény azt is kimondja: „az állami szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni.” Mármost Hadházy Ákos a közmédia vezetőivel próbál hetek óta kapcsolatba kerülni – eddig tökéletesen sikertelenül.  Hadházy és Szél egyébként rendőrt hívott azért, mert személyes tárgyaik – ruháik, táskáik – a tévészékház épületében maradtak, és kérésükre sem adták vissza a komplexum őrei. A kihívott békásmegyeri rendőrök megpróbáltak bejutni, de hosszas egyeztetés után nem engedték be őket az épületbe. Mint kiderült, az MTVA az épületben tartózkodó ellenzéki képviselőkre birtokvédelmi eljárást kért, és a rendőrséghez fordult a történtek miatt. Szerintük ugyanis a közérdekű üzem megzavarásának számít, ha egy ellenzéki képviselő több ezer tüntető követeléseit szeretné élő adásban beolvasni. Hétfőn egyébként rendkívüli számot adott ki a Nyomtass te is!: ebben az ellenzék követeléseit közlik, „Le a rabszolgatörvénnyel, le a propagandával” címmel. 
Témák
MÚOSZMTVA
2018.12.17 15:03
Frissítve: 2018.12.17 15:16

SZEF: Vonják felelősségre az állami média vezetőit!

Publikálás dátuma
2018.12.17 15:00

Fotó: / Vajda József
Tiltakozó nyilatkozatot adott ki a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) az országgyűlési képviselőkkel szemben az MTVA székházában alkalmazott, szerintük törvénysértő módszerek miatt.
A Földiák András elnök által aláírt kiáltványban így részletezik a közszféra legnagyobb érdekvédelmi tömörülésének kifogásait:
„Tiltakozunk, hogy a magyar nép által választott országgyűlési képviselőket a képviselői munkájuk végzése közben a MTVA épületében akadályozták; Tiltakozunk, hogy a képviselőket erőszakkal távolították el az épületből, ennek során az MTVA biztonsági őrei törvénysértést, bűncselekményt követtek el és megsértették a képviselők személyes szabadságát; Tiltakozunk, hogy az MTVA dolgozóinak épületből való kijutását az épület lezárásával megakadályozzák.”
A közszféra szakszervezeteinek kiáltványa ezután jogszabályok felvonultatásával igazolja, hogy milyen pontokon sértettek törvényt azok, akik nem adtak megfelelő felvilágosítást a közmédia székházába tegnap este belépett ellenzéki képviselők munkájához, akik korlátozták őket az épületen belül szabad mozgásukban, akik kényszerítették őket egyes területek elhagyására vagy épp bezárták őket egy terembe. A SZEF vezetői úgy látják, azok a biztonságiak, akik bántalmaztak képviselőket, akár öt évi szabadságvesztéssel is sújthatók. A konföderáció felhívja a kormány figyelmét, hogy ne csak a tiltakozó emberektől, képviselőktől várja el a törvények betartását, hanem a közpénzből működő állami közszolgálati televízió vezetőitől és biztonsági őreitől is – olvasható a közszféra 13 szakszervezetét összefogó tömörülés hétfőn kora délután kiadott közleményében.
Témák
SZEFMTVA
2018.12.17 15:00