Adóparadicsomba buszoztatott kvótaszázmilliók

Publikálás dátuma
2017.11.29 22:15
MTI FOTÓK: BALÁZS ATTILA
Fotó: /
Nagyon titkolták a „Volán-társaságok”, hogy a kvótakampányban egy luxemburgi cégen keresztül kaptak hirdetéseket a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Hallgattak a kedvezményről is.

Egyéves procedúra és féltucatnyi per nyomán sikerült csak kideríteni azt, hogy a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodából irányított 2016-os kvótakampányban pontosan hány plakátot, mennyiért és mekkora kedvezménnyel helyeztek el távolsági buszok oldalán. Az ügyet Harangozó Tamás vitte végig, akit közben azzal is megvádoltak, hogy visszaél a joggal – csak azért, mert adóforintok sorsáról bátorkodott érdeklődni. A cégek trükközése érthető: féláron adták a hirdetési felületet a kormányzati propagandához.

Egyetlen fillért sem költött náluk az állam a népszavazással kapcsolatos tájékoztató hirdetésekre – hárított kezdetben a hét regionális Közlekedési Központ Zrt. (köznyelven: Volán-társaság) Harangozó Tamásnak. Az MSZP-s képviselőt meglepte a válasz, mert közben a buszokon ott virított a felirat: "Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét! Szavazzunk nemmel!" Újabb közérdekű adatigénylésében már azt kérte: az összes kvótanépszavazással kapcsolatos hirdetésről adjanak számot a cégek. Ekkor derült ki, hogy a társaságok nem hazudtak, valóban nem rendelt tőlük a Miniszterelnöki Kabinetiroda – legalábbis közvetlenül nem. Merthogy Rogán Antal hivatala egy messze nem ismeretlen, luxemburgi közvetítőcéget iktatott be, az Odex Outdoor Expert Kft. szerződött.

Az Odex Kft.-t a luxemburgi Simade S.A. és az IKO Production Média Szolgáltató Kft. tulajdonolja. Utóbbi ugyan magyar illetőségűnek tűnik, ám nem az. Tulajdonosa szintén egy luxemburgi társaság – az Opticorp S.A., amelynek ugyanott van a székhelye, mint Simade S.A.-nak. A tulajdonosok jól fekszenek a hatalomnál, az IKO Production Kft. bedolgozik többek között az Andy Vajna tulajdonolta TV2-nek. Az ODEX Kft. 2016-os nettó árbevétele mintegy 5,51 milliárd forintra rúgott – amivel megduplázta tavalyelőtti eredményét. 634 millió forint volt az adózás utáni bevétele a cégnek, amelynek kormányzati megbízásairól az Átlátszó írt már.

A társaság közbeiktatásával könnyebben eltitkolható, hogy milyen kondíciókkal jutott „állami felületekhez” a kormány. A regionális buszcégek szinte egyöntetűen azzal érveltek, üzleti titok a reklámszerződések tartalma, azt senki nem ismerheti meg. Az egyik társaság még „üzleti titoknak minősítve” barkács-pecsétet is ütött a kontraktusra, olyasfélét, ami az „államtitokká minősítve” bélyegzőre hajaz. Az egyik busztársaság azonban megrepesztette a hallgatás falát, amikor ellenvetés nélkül kiadta a kért adatokat, elismerve, hogy az információszabadságról szóló törvény alapján a buszcégek kötelesek kielégíteni Harangozó Tamás kíváncsiságát. Ráadásul a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ki is mondta (lásd: keretes írásunkat), hogy az állami cégek nem bújhatnak az üzleti titok mögé.

A buszos cégek lapítása persze nem véletlen. A szerződésekből két dolog egyértelműen kitetszik. Egyrészt az Odex nem dolgozta túl magát a reklámfelületek megszerzésével: a hét regionális társaság szerződése gyakorlatilag betűre egyezett. Másrészt a cég olcsón jutott a felületekhez, ugyanis a buszvállalatok 50 százalékos kedvezményt biztosítottak számára. És itt érdemes egy percre megállni. Ugyanis a nyáron a Fidesz azért támadta Simicska Lajos plakátcégét (még a NAV is rámozdult), mert kedvezményesen adott el plakáthelyeket a Jobbiknak. Márpedig itt sem más a helyzet, sőt. A Jobbik-Simicska bizniszben egy ellenzéki párt egy magáncéggel alkudott ki kedvező tarifát – márpedig egy piaci vállalkozásnak elvileg szíve joga, hogy annyiért adja a köztéri felületeit, amennyiért akarja. Ennek ellenére a Fidesz tisztességtelen üzletet, burkolt pártfinanszírozást kiáltott. A kormánypárti logikát követve egy állami cégnek sokkal jobban kellene ügyelnie az érdekeire, mint egy piaci versenyzőnek – azaz felelősségre kellene vonni a Volán-cégeket, miért kótyavetyélték el felületeiket. Erről persze szó sincs – úgyhogy a busztársaságok árengedékenysége valóban felveti a pártfinanszírozás gyanúját. Pontosabban felvetné, ha nem a kormány lenne az érdemi megbízó. (A szerződések tanúsága szerint az értékesítési cél a Miniszterelnöki Kabinetiroda által megjelölt „Aktuális Kormányzati Információ” hirdetése.) A kabinet pedig a bevált rutin szerint pártpolitikai mondandóját kormányzati közlésként – közérdekű információnak maszkírozva – kommunikálja, így sem a pártokra vonatkozó szabályok köre, sem a költési plafon nem korlátozza.

Ahogy az összes kormányközeli hirdetés esetében, itt sem adták meg magukat könnyen „az adatbirtokosok”, hiszen egy volt csak, amely "önként" közölt információkat, hat társaságot a bíróság kényszerített az adatok kiadására. Az ítéletek alapindoklása az volt, hogy a közlekedési cégek állami tulajdont értékesítettek (hiszen állami vállalatok buszaira ragasztották a hirdetéseket), így a vállalatoknak kötelessége kiadni a plakátszámot, és az árat egyaránt, illetve nyilvánosságra hozni az egész szerződést. Amit persze a társaságok mindenáron próbáltak megakadályozni. Így nemcsak az üzleti titokra hivatkoztak, hanem egész hagymázas érvekkel is előálltak.

A legplasztikusabb – ami egyben precízen leírja a hatalom demokráciafelfogását – arra épített, hogy Harangozó Tamás (felperesként) a tamas.harangozo@mszp.hu címről kérte az adatokat. Ebből pedig a jogász arra következtetett, hogy „az adatszolgáltatás kért útvonalából alappal vélelmezhető, hogy a felperes, magánszemélyként, de egy párt tagjaként eljárva, pártpolitikai célok megvalósításához igényelte az adatokat, azokat az MSZP javára kívánta hasznosítani”. (Az érvelés egy jogállamban maga a vicc, hiszen az ellenzéki pártok feladata, hogy ellenőrizzék a kormányt, illetve nyilvánosságra hozzák a kabinethez köthető visszás ügyeket. Elvitatni a pártok „kontroll-jogát” csak diktatúrákban szokás.) Úgyhogy a jogász szerint mivel a társaság üzleti alapon ténykedik, „nem kíván politikai célok megvalósításában részt venni, politikai csatározások helyszínévé válni és akár közvetetten is belekeveredni a politikai adok-kapok küzdelmeibe”. Noha ez az érvelés is elég merész, akadt még furcsább állítása: a jogász azzal is érvelt, hogy azért nem kell a szocialista honatyának kiadni a kért információkat, mert „az adatszolgáltatás ily módon történő igénylése joggal való visszaélésnek minősül”. Ez a mondat pedig azt üzeni: az állami szereplők álláspontja szerint az, aki állami tulajdon értékesítése, illetve közpénzek sorsa felől érdeklődik, eleve tisztességtelenül jár el.

Kilóg a lóláb
Csak akkor tagadhatja meg állami cég közérdekű adatok kiadását, ha azok közzététele az üzleti tevékenység alapvető sérülésével járna. (Ráadásul a monopolhelyzetben lévő állami vállalatok erre sem hivatkozhatnak, hiszen „piaci kizárólagosságuk” védi őket, nem kell a konkurenciától tartaniuk.) Ez a kitétel pedig nem áll meg a Volánok esetében, hiszen ha bevallják, hány forintért propagálhatta a népszavazást a kormányzat, az utasok nem ülnek át tömegével vonatra, és a beszállítók sem kérnek többet a buszokért.
Ráadásul ha jóhiszeműen olvassa az ember az egyik közlekedési cég érvelést – miszerint a társaság versenyhelyzetben végzi a tevékenységét, így ha kipattan a hirdetési tarifa, akkor a konkurens vállalkozások aláígérhetnek, és ez anyagi veszteséget jelent – akkor is kilóg a lóláb. Egyrészt régiónként csak egy buszos cég szolgáltat, következésképp nehéz lenne más felületeit olcsóbban bérbe venni, másrészt az összes régiós társaság azonos áron bocsátotta a kampány rendelkezésére hirdetési felületeit, így semmilyen versenyről nem lehet beszélni.

2017.11.29 22:15

Valaki elvitte az 1,8 milliárdos főnyereményt az ötös lottón

Publikálás dátuma
2018.09.22 19:48
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A televízióban közvetített számsorsoláson az alábbi nyerőszámokat húzták ki:
Nyerőszámok:
  • 38 (harmincnyolc)
  • 43 (negyvenhárom)
  • 48 (negyvennyolc)
  • 53 (ötvenhárom)
  • 69 (hatvankilenc)
Joker: 665794
Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt, nyereménye 1 846 186 825; 4 találatos szelvényekre egyenként 2 156 195; 3 találatos szelvényekre egyenként 20 790; 2 találatos szelvényekre egyenként 1555 forintot fizetnek.
Szerző
2018.09.22 19:48
Frissítve: 2018.09.22 20:53

Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”

Publikálás dátuma
2018.09.22 17:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A szomorú, hűvös idő ellenére jókedvűen, családiasan telt Budapesten az idén hatodik alkalommal megrendezett Roma Büszkeség Napja.  Szombat délután kettőkor, a VIII. kerületi Horváth Mihály téren mintegy 150-200-an gyűltek össze romák és nem romák egyaránt, hogy megmutassák, amit az egyik molinón is olvashattunk: mind egyformán vagyunk emberek. A rendezvény idei mottója pedig az: „Te is a nemzet része vagy!” A téren felállított színpadon a roma társadalom ma már nem élő, de továbbra is köztiszteletben álló tagjainak rövid életrajzát olvasták fel, tisztelegve emlékük előtt. Közben fiatal srácok spontán, gitárral kísért éneklésbe kezdtek az egyik padon – nem csak saját maguk a közelben állók szórakoztatására, ők ezzel tisztelegtek. Az eseményen megjelent Sermer Ádám, a Liberális Párt elnökhelyettese, az MSZP-s Lendvai Ildikó, valamint olyan közéleti személyiségek, mint Gulyás Márton és Mécs Imre. – Tiszteletet kell adni a cigányoknak. Én így hívom őket, hiszen a romák a cigányságnak csak egy része. Szerintem a cigány szó egy szép szó. Legyenek erre is büszkék, ne szégyelljék – fogalmazott Mécs. 
Három óra körül elkezdett kiürülni a Horváth Mihály tér, de senki sem hazafelé vette az irányt. Megindult ugyanis a felvonulási menet a Fővám tér felé, a Lónyai utcán haladva, érintve Péli Tamás roma festőművész emléktábláját. A vidám, zenés felvonulás közben olykor egy hangos, „Hova tartozunk?” kiáltást lehetett hallani, mire válaszul többen azt harsogták: „Ide tartozunk!” – Számtalanszor megkérdezték tőlem: mire vagyunk büszkék? Ma megkaphatták a választ: azokra a hősökre, akik sokat tettek és tesznek a romákért. Emlékezzetek Choli Daróczi Józsefre, aki idén veszítettünk el, Fehér Sándor hegedűművészre, aki a saját életét áldozta, hogy gyerekeket mentsen a süllyedő Concordia hajón. Nem feledkezhetünk meg László Máriáról, az első cigány politikusról, aki az ötvenes években emelt szót a romákért, és ezért megpróbálták elhallgattatni – erről Setét Jenő, a büszkeségnapot szervező Idetartozunk Egyesület elnöke beszélt a Fővám téri színpadon. Mint mondta, a nagy hősök mellett büszkék a hétköznapi hősökre is, például arra az 50 ezer cigány közmunkásra, akik napi nyolc órában dolgoznak azért, hogy a létminimumnál is jóval kevesebbet keressenek. Emlékeztetett a rendezvény fő üzenetére, hangsúlyozva: Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha senkit nem rekesztünk ki a társadalomból származása, vagyoni helyzete, politikai nézetei miatt. A rendezvényen bejelentették azt is: az egyesület roma történeti hónapot indít.
2018.09.22 17:30
Frissítve: 2018.09.22 18:08