Tényleg mérget ivott a horvát mészáros

Publikálás dátuma
2017.11.30. 16:38
FOTÓ: AFP
Halálos vegyi anyagot tartalmazott az üveg, amelyet Slobodan Praljak volt boszniai horvát tábornok kiivott a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) előző napi ülésén - közölték a holland hatóságok csütörtökön.

A törvényszéknek szerdán félbe kellett szakítania az ítélethirdetést hat volt boszniai horvát vezető ügyében, miután Praljak a rá kiszabott ítélet felolvasása után azt kiáltotta, hogy "nem vagyok háborús bűnös", s kiivott egy, ismeretlen folyadékot tartalmazó üveget. A nyugalmazott tábornokot kórházba szállították, de már nem sikerült megmenteni.

Az NT csütörtökön bejelentette, hogy a hatóságok tájékoztatása szerint az üvegben halálos vegyi anyag volt, további részleteket azonban nem árultak el, mindössze annyit közöltek, hogy a boncolás és a toxikológiai vizsgálatok után többet lehet majd tudni.

Az illetékes holland szervek nyomozást indítottak az ügyben, amelynek középpontjában az a kérdés áll, hogy miként juthatott hozzá Praljak a méreghez.

Sajtóhírek szerint a 72 éves férfi szabadon fogadhatta a látogatóit és az ügyvédjeit, akiknek azonban a repülőterekhez hasonló biztonsági ellenőrzésen kellett átmenniük. Bennfentes források szerint ugyanakkor kis mennyiségű folyadékot könnyedén be lehetett csempészni.

Erik Kok jogász értetlenségének adott hangot a holland RTL adásában azzal kapcsolatosan, hogy Praljak miért éppen most lett öngyilkos. Hangsúlyozta: bár a volt tábornokot 20 év börtönre ítélték, legtöbben a büntetésük kétharmadának letöltése után szabadulhatnak, és miután a férfi már 13 éve börtönben van, így a közeljövőben nagy valószínűséggel kiengedték volna.

Ez volt az utolsó ítélethirdetés az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló bíróságon, amely 1993-ban jött létre, és fennállása alatt 161 ember ellen emelt vádat és 84-et elítélt. Az NT megbízatása decemberben jár le, a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) veszi át.

Szerző

Brexit - Elvesztette vonzerejét Nagy-Brittania

Publikálás dátuma
2017.11.30. 16:27
Fotó: Shutterstock
Jelentősen csökkent a júniussal zárult egy évben a nagy-britanniai bevándorlás, nem kis részben a közép-európai EU-országokból érkezők számának visszaesése miatt.

A brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön ismertetett becslése szerint a vizsgált tizenkét hónapban nettó 230 ezer volt a tartós letelepülési szándékkal Nagy-Britanniába érkezők száma, 106 ezerrel kevesebb, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban. Ez a bevándorlási folyamatok rendszeres mérésének kezdete óta a legnagyobb éves visszaesés.

A csütörtöki adatsor egyben az ONS első olyan becslése, amelyben szerepel a brit EU-tagságról tartott népszavazás utáni teljes év. A tavaly júniusi referendumon a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az EU-ból.

A statisztikai hivatal csütörtöki ismertetése szerint az Európai Unióba 2004-ben felvett nyolc közép- és kelet-európai tagállamból az egy évvel korábbinál 24 ezerrel kevesebben, 49 ezren érkeztek, és 9 ezerrel többen, 40 ezren távoztak, vagyis a nettó bevándorlás ebből az EU-térségből mindössze 9 ezer fő volt a júniussal zárult teljes évben.

Az ONS szerint az érkezők és a távozók teljes körére számolt nettó bevándorlás 106 ezer fős éves visszaesésének több mint a háromnegyede köthető az EU-társállamokból Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás csökkenéséhez. A külföldi uniós országokból nettó 107 ezren érkeztek a vizsgált tizenkét hónapban, 82 ezerrel kevesebben, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban.

Nicola White, a brit statisztikai hivatal nemzetközi migrációs statisztikai kimutatásokért felelős igazgatója a csütörtöki adatismertetéshez fűzött kommentárjában közölte: az ONS mérése szerint a júniussal zárult egy évben 43 százalékkal zuhant az olyan külföldi állampolgárok száma, akik munkakeresés végett érkeztek Nagy-Britanniába, és a munkavállalói érdeklődés e meredek visszaesése is elsősorban a külföldi EU-állampolgárokra jellemző.

Nicola White szerint e változások dinamikája arra vall, hogy a brit EU-tagság megszűnési folyamata is valószínűleg szerepet játszott a nagy-britanniai bevándorlási, illetve elvándorlási döntésekben. A szakértő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a migrációs döntések okai mindig összetettek, és egyéb tényezők is befolyásolják a számokat.

Brit üzleti és szakmai szervezetek egymás után figyelmeztetik a brit kormányt a külföldi EU-munkaerő bevándorlásának visszaeséséből eredő kockázatokra, különös tekintettel arra, hogy London a brit EU-tagság megszűnése után szigorítani is kívánja az uniós állampolgárok letelepedési szabályait.

A brit építőipar legnagyobb szakmai és érdekképviseleti szervezetei épp e héten közölték a brit kormányhoz intézett közös felhívásukban, hogy az ágazat máris súlyos munkaerőhiánnyal küszködik, és a brit EU-tagság megszűnése után is szüksége lesz az uniós országokból, köztük a közép- és kelet-európai tagországokból érkező szakképzett munkavállalókra.
A felhívás hangsúlyozta, hogy a brit építőipar munkavállalóinak 12,6 százaléka Nagy-Britannián kívül született, 5,7 százalékuk pedig a közép- és kelet-európai EU-országokból érkezett.

A nyílt levél szerint ráadásul ez csak az országos átlag, Londonban például 50 százalékhoz közeli a külföldi EU-munkavállalók aránya az építőiparban.

Szerző

Éger szerint minden rendben van

Publikálás dátuma
2017.11.30. 15:56
Fotó: Tóth Gergő
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) munkája szabályosan folyik, a köztestületnek mintegy 48 ezer tagja van, költségvetése idén megközelítőleg 900 millió forint - jelentette ki a MOK elnöke csütörtökön Budapesten.

Éger István közölte, azért tart sajtótájékoztatót, hogy az elmúlt időszakban "tényeknek beállított hazugságokra" reagáljon. Mint mondta, az elmúlt hetekben "elárasztották a médiát" valótlanságokkal.

Az egyik ilyen valótlan állításként azt jelölte meg, hogy 1,5 milliárd forintos költségvetése van a MOK-nak. Közölte: akkor lenne esetleg ekkora, ha megvalósulna a tagdíjemelés.

Utalt arra, egyesek arról beszélnek, hogy a kamarai döntéshozó szervek egy "törpeminoritás" által választattak, és ezért "ez az (...) egész hiteltelen". Hangsúlyozta: 2011 után a legszigorúbb kamarai törvény és választási szabályrendszer lépett életbe, és ennek következtében "a kamara fennállása óta soha nem látott mértékűen több szavazattal jöttek létre" a kamarai testületek 2015-ben, mint korábban.

Éger István kijelentette: a fenti módon megkérdőjelezni a szabályosan és törvényesen megválasztott testületek felelős munkáját sértő, és ezért a "tisztességes többség nevében" vissza kell utasítania.

A kamarai tájékoztatás kapcsán megjelent közlésekről szólva elmondta, a kamara költségvetéséért felelős testület a kamara területi szervezeteinek tanácsa, amelynek tavaszi ülésén részletesen ismertették a MOK gazdasági helyzetét. Ennek folytán - az újabb kamarai célok elérése érdekében - már felmerült, hogyan lehetne ehhez forrást teremteni. Tehát ezt akkor már a területi vezetők felvetették - mutatott rá.

Éger István közölte, ezt követően októberben a tanács ülésén ellenszavazat nélkül döntöttek arról, hogy tagdíjemelési indítványt kell napirendre tűzni a következő országos küldöttgyűlésen. Minden területi szervezetnek az volt a feladata, hogy tájékoztassa a küldöttjeit - tette hozzá.

A sajtótájékoztatón, amikor az újságírók kérdezhették volna a kamara elnökét, Kunetz Zsombor kamarai tag szólalt fel a tagdíjbevétel ügyében, erre Éger István közölte, hogy máshol válaszol az újságírók kérdéseire, majd elhagyta a termet.
A MOK elnöke ezt követően az újságíróknak elmondta: szeretnének még több tagszolgáltatást nyújtani, és szombaton várhatóan döntenek a tagdíjról, amelyet 1700 forinttal, 4000 forintra emelnének.

Lásd még: Szétrobbanthatja az orvosi kamarát a tagdíjbotrány

Szólt arról is, "egy nagyon durva rágalmazás folyik folyamatosan az utóbbi hónapokban", miszerint a MOK nem tesz semmit a hálapénz felszámolásáért, nem ítéli el. A MOK kezdetektől fogva hálapénzellenes, mind a mai napig - jelentette ki Éger István, hozzátéve, a kamara egy megfelelő bérkorrekció esetén készen áll arra, hogy a hálapénz adása és elfogadása egyaránt büntethető legyen. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a MOK nem döntéshozó, hanem csak véleményező szerv.

Szerző
Témák
Éger István MOK