Medvegyev: visszataszító az orosz-amerikai kapcsolatok légköre

Nagyon rossznak, sőt visszataszítónak minősítette Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatainak légkörét Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök Moszkvában egy csütörtöki, öt televízió által élőben közvetített, évösszegző stúdióbeszélgetésen.

Medvegyev kitért rá, hogy november 12-én, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) manilai csúcstalálkozóján alkalma nyílt arra, hogy szót váltson Donald Trump amerikai elnökkel, akit "jóindulatú politikusként" jellemzett. Mint mondta, Trump a kétoldalú kapcsolatok helyreállítására törekszik, de "a probléma nem a személyes kapcsolatokban rejlik", amelyeket a kormányfő beszámolója szerint Vlagyimir Putyin elnök is úgy ítél meg, hogy "rendben vannak". Rámutatott, hogy a viszonyt a döntések határozzák meg és az a légkör, amelyben meghozták őket.

"Az (a légkör) pedig az Egyesült Államok és Oroszország viszonyában nagyon rossz, úgy mondanám, hogy visszataszító. A legrosszabb azon időszak alatt, amelyre visszaemlékszem, márpedig én még emlékszem Leonyid Brezsnyevnek (egykori szovjet kommunista pártfőtitkárnak) az amerikai elnökökkel folytatott találkozóira. Ez pedig, természetesen, nagyon rossz" - mondta.

Úgy vélekedett, hogy a kétoldalú viszony jelenlegi hanyatlása senkinek sem áll érdekében, így az amerikai befektetőkében sem. Meglátása szerint a Washingtonban kiépült politikai rendszer irányvonala miatt maga Trump is szenved. Medvegyev hangoztatta, hogy egyes washingtoni politikusok a saját személyes érdekeiket próbálják meg érvényre juttatni az oroszellenes retorika hangoztatásával, amelynek hangvételét az 50-es évek mccarthyzmusához hasonlította.

"De akkor nem arról volt szó, hogy rendezzék a számlát a saját elnökükkel" - tette hozzá.

Nézete szerint van esély a kétoldalú kapcsolatok javítására, a legfőbb feladat az, hogy meg kell kezdeni az együttműködést a legfontosabb témákban.

Megismételte Moszkva álláspontját, amely szerint az Oroszország ellen legutóbb életbe léptetett szankciócsomag célja, hogy korlátozza az Európába irányuló orosz gázszállítást és hogy megnyissa az utat az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) európai importja előtt. A doppingbotrányokat is a Moszkvára való politikai nyomásgyakorlás eszközének nevezte.
Azzal a váddal kapcsolatban, hogy a Kreml hackereket támogat a más országok belügyeibe való beavatkozás céljából, Medvegyev kijelentette: ezen a területen "külön világpiac" alakult ki.

"Ne legyenek kételyeik, mindenki bemászik mindenkihez. Mindenki igyekszik megfigyelni a másikat. Ezért nevetséges egyedül a mi országunkat elmarasztalni, ezzel mindenki tökéletesen tisztában van, de néhány állam számára ez egyszerűen a belpolitikai problémák megoldásának eszköze, a belső leszámolás módja" - fogalmazott.

Az orosz miniszterelnök sürgette a kiberfenyegetések elleni nemzetközi összefogást. Mint mondta, a számítógépes biztonság terén a nemzetközi szabályozási rendszer a 70-es és 80-as évek szintjén áll.

Medvegyev kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nem kívánja jelöltetni magát a jövő márciusi elnökválasztásra. Mint mondta, az általa irányított kormánypárt, az Egységes Oroszország minden kétséget kizáróan és egyértelműen támogatja majd Putyint, ha ő az indulás mellett döntene.

Sajtóértesülések szerint nem kizárt, hogy Putyin, akinek társadalmi támogatottsága az elmúlt évek közvélemény-kutatásai szerint legkevesebb kétharmados, a nagyobb legitimitás érdekében nem az Egységes Oroszország színeiben, hanem függetlenként áll majd rajthoz. A március 28-án megtartandó elnökválasztás kampánya a várakozások szerint - a parlamenti felsőház döntésétől függően - december 7. és 17. között veszi majd kezdetét.

Medvegyev az 1 óra 40 percig tartó beszélgetés során kijelentette, hogy nem áll szándékában beperelni az őt korrupcióval vádoló Alekszej Navalnij ellenzéki politikust, mert nem kíván neki ezzel nagyobb publicitást teremteni.

Medvegyev, aki immár 10. alkalommal tartott televíziós évértékelést, egyebek között azt is kijelentette, hogy az orosz gazdaság a növekedés fázisába lépett. Az általa felsorolt adatok szerint az orosz GDP mintegy 2 százalékkal, a reálbérek 3 százalékkal, az alaptőke-beruházások pedig több mint 4 százalékkal nőttek 2017-ben. Az infláció szintje valószínűleg 3 százalék alatt marad. A kormányfő a szegénységet nevezte Oroszország egyik legfontosabb problémájának, amely szerinte a gazdaság nem kellő fejlettségének következménye.

Putyin a tervek szerint december 14-én tartja majd meg évzáró, a televízió által szintén élőben közvetítendő sajtókonferenciáját.

Szerző
2017.11.30 17:23

Elküldtek egy főorvost, megszűnhet egy korszerű eljárás a kardiológiai intézetben

Publikálás dátuma
2018.09.19 16:37
A kép illusztráció, nem cikkünk szereplőjét ábrázolja
Fotó: / Kállai Márton
Elbocsátották a ritka beavatkozást végző főorvost, mert fél éve kicserélt egy mellimplantátumot. Egy kollégája is felmondott, a többiek petíciót fogalmaztak mellette.
Információink szerint megszűnhetnek az országos kardiológiai intézetben az úgynevezett minimál invazív technikával végzett műtétek, miután a főigazgató ma reggel azonnali hatállyal felmondott a Székely László sebész főorvosnak (cikkünk megjelenése előtt nem sokkal ugyanerről írt a 24.hu). Úgy tudjuk: azt az ajánlatot kapta, hogy vagy aláírja a közös megegyezésről szóló megállapodást, vagy rendkívüli felmondással kell távoznia.   Az ok: egy félévvel korábban végzett beavatkozás, amikor a szívműtét alatt a beteg sérült mellimplantátumát is kicserélték a betegnek. Úgy tudjuk: az orvos humánumból végezte egy másik, plasztikai sebésszel a két beavatkozást egy altatással. Úgy tudjuk: az esetről a műtét előtt maga tájékoztatta az intézményt, mondván, ha megoldható, hogy benn maradjon a beteg mellkasában a sérült implantátum, nem nyúl hozzá, de ha szükséges az eltávolítása, hívja a plasztikai sebészt is.  A műtét közben végül is el kellett távolítani a beültetett eszközt, és hogy a betegnek ne kelljen fél évig várnia aszimetrikus mellkassal egy újabb műtétig, pótolták a sérült implantátumot. A minimál invazív eljárás azt jelenti, hogy a főorvos öt-hat centiméteres bordaközi metszéssel cserélte ki a szívbillentyűt, ültetett be műszívet. Ezzel a technikával a beteg gyorsabban és kevesebb szövődménnyel gyógyul, mint a hagyományos eljárással, amikor a szegycsont átvágásával nyitják meg a beteg mellkasát. Ezt az eljárás az intézetben egyedül Székely László, a ma elbocsátott sebész végezte. Azt, hogy pontosan miért mondtak fel a főorvosnak Andréka Péter, az intézet megbízott főigazgatója nem akarta lapunkkal megosztani, és egyebekben sem akarta kommentálni a kialakult helyzetet. Más forrásból úgy tudjuk: fél éve kicserélt implantátum-ügy mellett közrejátszhatott az is, hogy az orvos korábban indult a főigazgatói posztért, és a vezetői pályázatot hamarosan kiírják. Úgy tudjuk: a felmondás után egyenként lehívták a főigazgatóságra Székely László munkatársait, közülük egy, aki elfogadhatatlanak tartotta az eljárást, szóban felmondott. A többiek petíciót fogalmaznak a főorvos mellett, amit a napokban át is adnak a megbízott főigazgatónak. 
Szerző
2018.09.19 16:37
Frissítve: 2018.09.19 17:52

Magyarországot bírálta a spanyol külügyminiszter, bekérették a nagykövetet

Publikálás dátuma
2018.09.19 15:36
Josep Borell
Fotó: AFP/ MARCEL ANTONISSE / ANP
A KKM közölte, hogy Josep Borell egy nyilvános fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot.
Bekérette Spanyolország budapesti nagykövetét szerdán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a spanyol külügyminiszter Magyarországot bíráló nyilatkozata miatt – írja az MTI. Magyar Levente, a KKM parlamenti államtitkára újságíróknak elmondta, hogy kedden Josep Borell, a „szélsőbaloldali spanyol kormány külügyminisztere sértő és durva kirohanást” intézett Magyarország ellen egy nyilvános fórumon. Megjegyezte: lehetnek a két ország között nézeteltérések, és ebben „a turbulens európai politikai helyzetben” megfogalmazódnak kritikák az egyes országokkal szemben, azonban ezek hangneme nem lépheti túl a tisztesség és korrekt együttműködés kereteit, ráadásul úgy – tette hozzá –, hogy erre a magyar fél érdemben nem tud reagálni. Az államtitkár elmondása szerint a spanyol külügyminiszter ezen a fórumon xenofóbiával vádolta meg Magyarországot, valamint azzal, hogy a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, továbbá pszeudodemokráciának nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is. Magyar Levente leszögezte: Magyarország visszautasítja a spanyol külügyminiszter állításait, hiszen mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők. Érthető – tette hozzá –, hogy az Orbán–Salvini-találkozó és a Sargentini-jelentés után Magyarország kiemelt helyen szerepel az európai politikai közbeszédben, és szinte minden kormány valamilyen módon reflektál a magyar politikára, de „ha valaki olyan tónusban teszi ezt, mint Josep Borell, azt a magyar kormány nem tudja elfogadni”. Az államtitkár jelezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, október végén várják a spanyol külügyminisztert Budapestre.
2018.09.19 15:36
Frissítve: 2018.09.19 15:36