Úszunk az importsörben

Publikálás dátuma
2017.12.01. 06:24
A kép illusztráció. FOTÓ: Molnár Ádám

A hazai sörgyártók egyre többféle licencterméket gyártanak; magas a behozatal, de egyre több kézműves főzde is színesíti a kínálatot – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató. A hazai termelés a rendszerváltástól 2013-ig, kisebb hullámzásokkal bár, de fokozatosan mérséklődött – idézik a KSH-t. A visszaesés 2014-15-re leállt. A sörgyárak adatai alapján 2016-ben 6 millió hektoliter sört főztek a nagyüzemekben. Ez 2,5 százalékos emelkedés az előző évhez képest. Az ok a 40 százalékkal megugró kivitel, amit ugyanakkor a behozatal még mindig nagyságrendekkel túlnő. A rendszerváltás után a külkereskedelem üteme mérséklődött, a két mutató közötti olló tágult. Bár a magyar sör egyre népszerűbb külföldön, a behozatal még erőteljesebben bővül.

Az ezredforduló óta az import a sörfogyasztás csökkenése mellett nőtt, értelemszerűen a hazai márkák kárára. Ez többek között az olcsó diszkontsöröknek tudható be. Bár a prémiumok behozatala is bővül, részarányuk továbbra is csekély. A nagyobb nemzetközi, nálunk is gyártó vállalatok - például hosszútávú, kizárólagosságot kikötő szerződések révén - erős értékesítési hálózatokat alakítottak ki. Új szereplőként nehéz belépni, amit az erős árverseny is nehezít. Egyesek ízesített vagy kisszériás sörökkel próbálkoznak. A kézműves termékek előtt határt szab a fogyasztók fizetőképessége, árérzékenysége és a méretgazdaságosság. A hazai piac bővülését akadályozza az egészséges életmód terjedése is – fogalmaz a gazdasági kutatóintézet. Az elmúlt hónapok során nagy sajtóvisszhangot keltett a Heineken és a Csíki Sör közötti „harc”, de a kedélyek szerintük lenyugodtak.

Szerző

Magyarországi kilátások - Stagnálásra ítélt ország

Publikálás dátuma
2017.12.01. 06:22

Magyarország a World Economic Forum versenyképességi listáján, amely 130 ország teljesítményét rangsorolta, 2001-ben még az elismerésre méltó 29. helyet foglalta el, viszont belátható időn belül a jelenlegi 60. körüli hely nem fog megváltozni. Az időnkénti javulásnak éppúgy nem érdemes nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mint a visszaesésnek, hiszen mind ez egy szűk sávon belül történik, s az elmozdulásokat csak különböző, véletlenszerű tényezők befolyásolják - erről beszélt Chikán Attila akadémikus, az első Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere a Világgazdaság csütörtöki konferenciáján. A Corvinus Egyetem Versenyképességi Központjának igazgatója szerint a kedvező makrogazdasági mutatókat csak akkor lehet helyesen értékelni, ha azokat nemzetközi mezőnyben vizsgáljuk. A versenyképesség lényege éppen az, hogy egy ország teljesítményét a többiekéhez hasonlítjuk, és ebben a tekintetben bizony rosszul állunk. Megelőz bennünket például Vietnam, s közvetlen mögöttünk található a Dél-Afrikai Köztársaság, Oman és Botswana. A lista ezen szereplőinek gazdasági lehetőségei ugyanakkor azt is jelzik, hogy hazánk a jelenlegi helyéről nagyot esni már nem fog, de a kitörésre sincs kilátás. Valódi versenytársaink a szomszédaink lehetnének - fűzte hozzá Chikán Attila, ám nem tölthet el bennünket túlzott optimizmussal, hogy ezekkel az országokkal összehasonlítva tavaly a rangsorban az utolsók voltunk, idén azonban feltehetően Romániát meg fogjuk előzni.

Ha a kedvező nemzetközi gazdasági környezetnek és az uniós támogatásoknak köszönhetően kedvezőek a makrogazdasági számaink, akkor miért maradunk le rendre a versenyben, mi az ami visszahúzza az országot - tette fel a kérdést a szakember. A miniszter a gazdasági élet szereplőiből álló hallgatósághoz szólva kijelentette: "A magyar gazdaság nem teljesít jól, ne tessenek a kormánynak elhinni!" Az első számú visszahúzó erő az intézményrendszer hatékonytalanságában rejlik. Hiányzik az iránta való közbizalom, kapcsolatait a paternalizmus jellemzi, virágzik a korrupció, amelynek visszaszorításáért semmi sem történt, és a jog érvényesítése sem kielégítő. Emellett az üzleti felkészültség is hiányos. Hiába javulnak a foglalkoztatottsági mutatók, amelybe a közmunkásokat és a külföldön dolgozó magyarokat is beszámolják, a munkaerőpiac hatékonysága nem javult. Technológiai felkészültsége gyenge, és ez a kkv-szektorban különösen tetten érhető.

Chikán Attila felsorolta azokat a tényezőket is, amelyekkel versenyképességünk megjavítható. Az első helyre az uniós források elosztásának reformját sürgette, és megemlítette, hogy általában a kormányintézkedéseknek közelebb kellene kerülnie az üzletemberek tapasztalataihoz. Ennek hiányát jól tükrözi, hogy az uniós pénzek kifizetésének csúszásakor a beruházások drasztikusan visszaesnek. A szakember mélyen nem értett egyet a konferencián is felszólaló Pana Petra külgazdasági és külügyi helyettes államtitkárral, aki még mindig a munkaalapú társadalom kiépítését sürgette. Chikán Attila emlékeztetett rá, hogy a világ már hosszabb ideje inkább a tudásalapú társadalmat tartja eredményesnek. A központosítás csökkentése éppúgy a versenyképességünk növelése irányába hatna, mint a nemzetközi értéklánchoz való minél erőteljesebb kötődés, a nemzeti képességek túlhangsúlyozása helyett. Emellett - bár ez kevésbé látványos -, a menedzsment szaktudása sem megfelelő. Egy a Chikán Attila által irányított felmérés során, amely 300 cégre terjedt ki, alig-alig adódott olyan vállalkozás, ahol költöttek volna a képzésre. A kkv-k tulajdonlásának napjainkban észlelhető generációváltása sem megoldott.

Lényegében Chikán Attila kutatásait támasztotta alá a konferencián Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóság vezetője is, aki a legfrissebb adataik alapján elmondta: a sikeres gazdasági felzárkózás feltételei közül a mennyiségiek jelentősen javultak, a minőségiekben azonban további javulásra van szükség. Az igazgató szerint 2013-óta Magyarország ismét lépést tart a V4-ekkel, de fokozatváltás kell a régióvezető pozícióhoz és az uniós felzárkózáshoz.

A munkaerőpiaci aktivitásban meglévő versenyhátrányát ledolgozta Magyarország, de a munkatermelékenység nem nőtt, hanem stagnált, ami a foglakoztatási fordulat következménye - mondta. Nem az alacsony foglalkoztatás, hanem a munkaerőhiány jelenti a kihívást a régióban. A foglalkoztatás növekedéséhez a bérszint emelkedése mellett a termelékenység javítása is kell, a bérekben azonban nagyobb az elmaradás mint a termelékenységben.

Iparosítana a kormány
A kormány rendületlenül iparosítana. Ez derült ki abból, amit Varga Mihály gazdasági miniszter mondott ugyancsak tegnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Eszerint azt kell elérnünk, hogy Magyarország megállja a helyét a legfejlettebb ipari országok között, legyen szó akár az ipari termelésben alkalmazott technológiáról, akár a támogató üzleti környezetről, vagy a megfelelően képzett munkavállalókról – mondta Varga Mihály. Ennek érdekében a kormány kidolgozta az új iparfejlesztési stratégiáját, amelynek célja, hogy megteremtse a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének hajtóerejét.



Szerző

Magyarországi kilátások - Stagnálásra ítélt ország

Publikálás dátuma
2017.12.01. 06:22

Magyarország a World Economic Forum versenyképességi listáján, amely 130 ország teljesítményét rangsorolta, 2001-ben még az elismerésre méltó 29. helyet foglalta el, viszont belátható időn belül a jelenlegi 60. körüli hely nem fog megváltozni. Az időnkénti javulásnak éppúgy nem érdemes nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mint a visszaesésnek, hiszen mind ez egy szűk sávon belül történik, s az elmozdulásokat csak különböző, véletlenszerű tényezők befolyásolják - erről beszélt Chikán Attila akadémikus, az első Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere a Világgazdaság csütörtöki konferenciáján. A Corvinus Egyetem Versenyképességi Központjának igazgatója szerint a kedvező makrogazdasági mutatókat csak akkor lehet helyesen értékelni, ha azokat nemzetközi mezőnyben vizsgáljuk. A versenyképesség lényege éppen az, hogy egy ország teljesítményét a többiekéhez hasonlítjuk, és ebben a tekintetben bizony rosszul állunk. Megelőz bennünket például Vietnam, s közvetlen mögöttünk található a Dél-Afrikai Köztársaság, Oman és Botswana. A lista ezen szereplőinek gazdasági lehetőségei ugyanakkor azt is jelzik, hogy hazánk a jelenlegi helyéről nagyot esni már nem fog, de a kitörésre sincs kilátás. Valódi versenytársaink a szomszédaink lehetnének - fűzte hozzá Chikán Attila, ám nem tölthet el bennünket túlzott optimizmussal, hogy ezekkel az országokkal összehasonlítva tavaly a rangsorban az utolsók voltunk, idén azonban feltehetően Romániát meg fogjuk előzni.

Ha a kedvező nemzetközi gazdasági környezetnek és az uniós támogatásoknak köszönhetően kedvezőek a makrogazdasági számaink, akkor miért maradunk le rendre a versenyben, mi az ami visszahúzza az országot - tette fel a kérdést a szakember. A miniszter a gazdasági élet szereplőiből álló hallgatósághoz szólva kijelentette: "A magyar gazdaság nem teljesít jól, ne tessenek a kormánynak elhinni!" Az első számú visszahúzó erő az intézményrendszer hatékonytalanságában rejlik. Hiányzik az iránta való közbizalom, kapcsolatait a paternalizmus jellemzi, virágzik a korrupció, amelynek visszaszorításáért semmi sem történt, és a jog érvényesítése sem kielégítő. Emellett az üzleti felkészültség is hiányos. Hiába javulnak a foglalkoztatottsági mutatók, amelybe a közmunkásokat és a külföldön dolgozó magyarokat is beszámolják, a munkaerőpiac hatékonysága nem javult. Technológiai felkészültsége gyenge, és ez a kkv-szektorban különösen tetten érhető.

Chikán Attila felsorolta azokat a tényezőket is, amelyekkel versenyképességünk megjavítható. Az első helyre az uniós források elosztásának reformját sürgette, és megemlítette, hogy általában a kormányintézkedéseknek közelebb kellene kerülnie az üzletemberek tapasztalataihoz. Ennek hiányát jól tükrözi, hogy az uniós pénzek kifizetésének csúszásakor a beruházások drasztikusan visszaesnek. A szakember mélyen nem értett egyet a konferencián is felszólaló Pana Petra külgazdasági és külügyi helyettes államtitkárral, aki még mindig a munkaalapú társadalom kiépítését sürgette. Chikán Attila emlékeztetett rá, hogy a világ már hosszabb ideje inkább a tudásalapú társadalmat tartja eredményesnek. A központosítás csökkentése éppúgy a versenyképességünk növelése irányába hatna, mint a nemzetközi értéklánchoz való minél erőteljesebb kötődés, a nemzeti képességek túlhangsúlyozása helyett. Emellett - bár ez kevésbé látványos -, a menedzsment szaktudása sem megfelelő. Egy a Chikán Attila által irányított felmérés során, amely 300 cégre terjedt ki, alig-alig adódott olyan vállalkozás, ahol költöttek volna a képzésre. A kkv-k tulajdonlásának napjainkban észlelhető generációváltása sem megoldott.

Lényegében Chikán Attila kutatásait támasztotta alá a konferencián Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóság vezetője is, aki a legfrissebb adataik alapján elmondta: a sikeres gazdasági felzárkózás feltételei közül a mennyiségiek jelentősen javultak, a minőségiekben azonban további javulásra van szükség. Az igazgató szerint 2013-óta Magyarország ismét lépést tart a V4-ekkel, de fokozatváltás kell a régióvezető pozícióhoz és az uniós felzárkózáshoz.

A munkaerőpiaci aktivitásban meglévő versenyhátrányát ledolgozta Magyarország, de a munkatermelékenység nem nőtt, hanem stagnált, ami a foglakoztatási fordulat következménye - mondta. Nem az alacsony foglalkoztatás, hanem a munkaerőhiány jelenti a kihívást a régióban. A foglalkoztatás növekedéséhez a bérszint emelkedése mellett a termelékenység javítása is kell, a bérekben azonban nagyobb az elmaradás mint a termelékenységben.

Iparosítana a kormány
A kormány rendületlenül iparosítana. Ez derült ki abból, amit Varga Mihály gazdasági miniszter mondott ugyancsak tegnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Eszerint azt kell elérnünk, hogy Magyarország megállja a helyét a legfejlettebb ipari országok között, legyen szó akár az ipari termelésben alkalmazott technológiáról, akár a támogató üzleti környezetről, vagy a megfelelően képzett munkavállalókról – mondta Varga Mihály. Ennek érdekében a kormány kidolgozta az új iparfejlesztési stratégiáját, amelynek célja, hogy megteremtse a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének hajtóerejét.



Szerző