Nem lehet másra figyelni

Publikálás dátuma
2017.12.02. 06:45
FOTÓ: MARKOSZOV SZERGEJ
Néha érces, néha bársonyosan simogat, de egy biztos: Hideg Istvánné Annus néni hangját ezer közül is felismerni. Új lemezének bemutató koncertjén jártunk.

A 81 esztendős Annus néni – azaz Hideg Istvánné született Lakatos Anna – a kárpát-medencei hagyományos népzenei kultúra egyedülálló személyisége. Nem túlzunk, ha éneklésének gazdagságát, drámaiságát, szuggesztivitását a világutazó operasztárokéhoz hasonlítjuk. Különösen mély – néha érces, néha bársonyosan simogató – altja annyira egyedi, hogy már néhány hangból könnyen felismerhető. Bár nem ez a természetes közege, színpadi jelenléte is roppant erős. Nem lehet másra figyelni.

Első lemeze – szűk válogatás több mint 500 (!) dalt tartalmazó repertoárjából – éppen húsz évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon, a Pikó és bandája hangszeres együttes kíséretével. Azóta, túlnyomórészt az Utolsó Óra programnak köszönhetően, Annus nénivel még sok felvétel készült, most pedig megjelent az Ördöngölő című duplalemeze.

A cím nem szorul különösebb magyarázatra, ha tudjuk, hogy Hideg Anna Ördöngösfüzesen született, s itt élte le egész életét. A Kolozs megyében, a Mezőség északi részén fekvő, Árpád-kori település nevének első részét a közelben található veszedelmes mocsarakról, a másodikat gyönyörű fűzfáiról kapta. Az 1970-es évek vége óta Ördöngösfüzes valóságos zarándokhely a táncházmozgalom városi népzenészei számára, mert a régi és új stílusú magyar népzene is csodálatos gazdaságban maradt meg. A falu ugyanakkor román többségű, így – a „Dunának, Oltnak egy a hangja” szellemében – román népzenét is kiválóan lehet itt gyűjteni. A nagy létszámú cigány kisebbség körében pedig megfigyelhető a két tradicionális zenekultúra keveredése: az ő zenészeiknek magyar, román és vegyes lakodalmon, temetésen is helyt kell állni, ismerni kell a dalokat. Ennek ismeretében talán nem olyan meglepő (bár mindenképp szokatlan), hogy Hideg Anna repertoárjának egytizede is román nyelvű: párnatáncot és doinát épp olyan magától értetődő természetességgel énekel, mint magyar keservest vagy friss csárdást.

A lemezbemutató koncertet első világháborús katonanóta indította a Fonóban: három fiáért aggódó asszony fájdalma, Annus néni nagymamájának átköltésében. A Ha felmegyek Kolozsvárra kezdetű „börtönballadát” olyan sokan feldolgozták már, hogy a közönség együtt énekelte a muzsikusokkal. A menyasszonykísérő nóták tüzesen, a keservesek szívszaggatóan, a füzesi férfitánc-összeállítások szilaj lendülettel szólaltak meg. Megemlékeztek Annus néni férjéről, a tavaly elhunyt István bácsiról is, aki vőfélyként több száz lakodalmat vezényelt le, s ugyancsak a fejében volt a teljes magyar és román repertoár. Stílusosnak és mértéktartónak éreztem, hogy a fiatal leányok szerepkörét már nem Annus nénire, hanem a budapesti – de az autentikus énekstílust tökéletesen elsajátító – Havay Viktóriára osztották. Mindvégig fontos – nemcsak kísérő, hanem szólisztikus – szerep jutott a Hideg Annával régóta együttműködő Horsa Bandának, amelyben a zenekarvezető prímás, Horsa István mellett Vörös Máté brácsázott és Joó Bence bőgőzött. A mezőségi népzenére igen jellemző vonóstrióhoz ezúttal még egy prímás csatlakozott: a fiatal Lipták Dániel, aki 2015-ben elnyerte a Hagyományok Háza által alapított Halmos Béla hegedűje vándordíjat. Az egész koncert a táncházmozgalom egyik alapító atyja, Halmos előtt is tisztelgett, aki négy évtizede, Sebő Ferenccel együtt az elsők között hívta fel a figyelmet a mezőségi népzene még élő és virágzó (vagy azóta sajnos már szinte teljesen kiveszett) értékeire.

Annus néni daloskönyve
A lemezbemutató koncert zenekarvezető prímása, a komáromi Ördöngös Népzenetanoda alapítója, Horsa István szerkesztésében és kiadásában, a közelmúltban jelent meg az Annus néni daloskönyve című monográfia és DVD-ROM.
Gondos, tudományos igényességű, mégis olvasmányos kötet ez, amely „Emlékül maradjon szerény éltemnek szövege” címmel közli Hideg Anna önéletírását; néprajzi tanulmánnyal, a dalok elemzésével, szómagyarázattal, irodalomjegyzékkel, kép- és kottamelléklettel kiegészítve.

Szerző

Eltemették Hódmezővásárhely volt polgármesterét

Publikálás dátuma
2017.12.01. 17:09
MTI Fotók: Koszticsák Szilárd
Igazi ökumenikus embernek, politikai úriembernek nevezte a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a múlt héten elhunyt hódmezővásárhelyi polgármestert, Almási Istvánt pénteken a városi Szent István-templomban tartott gyászmisén. A volt városvezetőt a búcsúztatás után a Kincses temetőben helyezték örök nyugalomra.

A gyászszertartáson, amelyet Kiss-Rigó László szeged-csanádi katolikus püspök mutatott be, részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is.

Lázár János, Hódmezővásárhely korábbi polgármestere méltatásában kifejtette, mentorát, segítőjét, mesterei egyikét veszítette el, akitől leginkább a szövetségi hűség fontosságát tanulta meg. Ilyet csak a legkülönbektől, a politikai úriemberektől lehet elsajátítani - fogalmazott. Mint mondta, Almási István a szó teológiai értelmében is ökumenikus volt, hiszen gyakorló katolikusként egy evangélikus lelkész lányát vette feleségül. A hétvégén valamennyi hódmezővásárhelyi templomban érte mondanak imát, minden háznál rá emlékeznek egy percre az emberek - tette hozzá.

Lázár János úgy fogalmazott, Almási István "vérbeli muzsikusként" mindig a harmóniát, az összhangzást kereste, "azt, ami összeköt, sohasem azt, ami elválaszt". Ez határozta meg közéleti munkáját és szerepfelfogását is - húzta alá.

Almási István Hódmezővásárhelyen intézménnyé, a helyi élet szerves részévé vált, akinek nem voltak ellenségei, haragosai, akit mindenki szeretett. Lázár János megjegyezte, nem is ismer más embert, akire ez igaz lenne.

Ha van az országnak leghűségesebb városa, kell, hogy legyen leghűségesebb polgára is. Ez Almási István volt - jelentette ki.
A politikus felidézte, mentora 2002 februárja és októbere között, Rapcsák András városvezető halála után megbízott polgármesterként tevékenykedett. Már akkor lehetett volna ő az utód, de azt mondta, jöjjenek a fiatalok. "Így lettem akkor a polgármester én, a mester ő" - jelezte.

Lázár János szerint Almási István az "utolsó mohikánok egyike" volt, akinek a szava és a kézfogása többet ért ügyvédek hada által írt százoldalas szerződéseknél.

Elmondta, amikor nemrég a kórházban meglátogatta Almási Istvánt, akkor is csak a városról akart beszélni, és még a betegágyán is kemény, erős kézfogása volt. Lázár János azt mondta, igyekezni kell úgy élni, hogy az elhunyt vezető "becsületes, férfias kézfogására mindig méltók legyenek".

Kiss-Rigó László kiemelte, Almási Istvánt a hűség, a lojalitás és a kötelességteljesítés jellemezte. Kötődött az értékekhez, a családhoz, a közösséghez, a városhoz, a nemzethez és a hazához. Identitásban gazdag, valódi értékekhez kötődő közösség jellemezte városát is - mondta a szeged-csanádi püspök. A volt városvezetőt a Kincses temetőben - dzsessztrombitaszó kíséretében - helyezték örök nyugalomra.

Almási István (Fidesz-KDNP) november 20-án, életének 73. évében hunyt el. Az önkormányzat saját halottjának tekinti.
Almási István a Békés megyei Eleken született 1944. július 12-én. 1968-ban szerzett diplomát a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán magyar-ének-zene általános iskolai tanár, majd 1979-ben népművelő szakon.

Zenészként a Molnár Dixieland Zenekar tagja, a Promenad Dixieland Zenekar alapítója és vezetője volt. A közéletben is aktív szerepet vállalt, 1979-től az Előadóművészek Országos Szövetségének, 1983-tól a Magyar Könyvtárosok Országos Egyesületének tagja volt, alapítója a Németh László Társaságnak.

A Kereszténydemokrata Néppárt tagja, 2003-tól 2016-ig a hódmezővásárhelyi szervezet elnöke volt. 1994-ben választották Hódmezővásárhelyen önkormányzati képviselőnek, 2000-től alpolgármesterként, 2012-től polgármesterként dolgozott.
A köztársasági elnök 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta Almási Istvánnak.

Szerző

Eltemették Hódmezővásárhely volt polgármesterét

Publikálás dátuma
2017.12.01. 17:09
MTI Fotók: Koszticsák Szilárd
Igazi ökumenikus embernek, politikai úriembernek nevezte a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a múlt héten elhunyt hódmezővásárhelyi polgármestert, Almási Istvánt pénteken a városi Szent István-templomban tartott gyászmisén. A volt városvezetőt a búcsúztatás után a Kincses temetőben helyezték örök nyugalomra.

A gyászszertartáson, amelyet Kiss-Rigó László szeged-csanádi katolikus püspök mutatott be, részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is.

Lázár János, Hódmezővásárhely korábbi polgármestere méltatásában kifejtette, mentorát, segítőjét, mesterei egyikét veszítette el, akitől leginkább a szövetségi hűség fontosságát tanulta meg. Ilyet csak a legkülönbektől, a politikai úriemberektől lehet elsajátítani - fogalmazott. Mint mondta, Almási István a szó teológiai értelmében is ökumenikus volt, hiszen gyakorló katolikusként egy evangélikus lelkész lányát vette feleségül. A hétvégén valamennyi hódmezővásárhelyi templomban érte mondanak imát, minden háznál rá emlékeznek egy percre az emberek - tette hozzá.

Lázár János úgy fogalmazott, Almási István "vérbeli muzsikusként" mindig a harmóniát, az összhangzást kereste, "azt, ami összeköt, sohasem azt, ami elválaszt". Ez határozta meg közéleti munkáját és szerepfelfogását is - húzta alá.

Almási István Hódmezővásárhelyen intézménnyé, a helyi élet szerves részévé vált, akinek nem voltak ellenségei, haragosai, akit mindenki szeretett. Lázár János megjegyezte, nem is ismer más embert, akire ez igaz lenne.

Ha van az országnak leghűségesebb városa, kell, hogy legyen leghűségesebb polgára is. Ez Almási István volt - jelentette ki.
A politikus felidézte, mentora 2002 februárja és októbere között, Rapcsák András városvezető halála után megbízott polgármesterként tevékenykedett. Már akkor lehetett volna ő az utód, de azt mondta, jöjjenek a fiatalok. "Így lettem akkor a polgármester én, a mester ő" - jelezte.

Lázár János szerint Almási István az "utolsó mohikánok egyike" volt, akinek a szava és a kézfogása többet ért ügyvédek hada által írt százoldalas szerződéseknél.

Elmondta, amikor nemrég a kórházban meglátogatta Almási Istvánt, akkor is csak a városról akart beszélni, és még a betegágyán is kemény, erős kézfogása volt. Lázár János azt mondta, igyekezni kell úgy élni, hogy az elhunyt vezető "becsületes, férfias kézfogására mindig méltók legyenek".

Kiss-Rigó László kiemelte, Almási Istvánt a hűség, a lojalitás és a kötelességteljesítés jellemezte. Kötődött az értékekhez, a családhoz, a közösséghez, a városhoz, a nemzethez és a hazához. Identitásban gazdag, valódi értékekhez kötődő közösség jellemezte városát is - mondta a szeged-csanádi püspök. A volt városvezetőt a Kincses temetőben - dzsessztrombitaszó kíséretében - helyezték örök nyugalomra.

Almási István (Fidesz-KDNP) november 20-án, életének 73. évében hunyt el. Az önkormányzat saját halottjának tekinti.
Almási István a Békés megyei Eleken született 1944. július 12-én. 1968-ban szerzett diplomát a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán magyar-ének-zene általános iskolai tanár, majd 1979-ben népművelő szakon.

Zenészként a Molnár Dixieland Zenekar tagja, a Promenad Dixieland Zenekar alapítója és vezetője volt. A közéletben is aktív szerepet vállalt, 1979-től az Előadóművészek Országos Szövetségének, 1983-tól a Magyar Könyvtárosok Országos Egyesületének tagja volt, alapítója a Németh László Társaságnak.

A Kereszténydemokrata Néppárt tagja, 2003-tól 2016-ig a hódmezővásárhelyi szervezet elnöke volt. 1994-ben választották Hódmezővásárhelyen önkormányzati képviselőnek, 2000-től alpolgármesterként, 2012-től polgármesterként dolgozott.
A köztársasági elnök 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta Almási Istvánnak.

Szerző