Előfizetés

Referendumot tervez Porosenko

Publikálás dátuma
2017.12.02. 06:34
FOTÓ: AFP

Több kérdésben is népszavazást írna ki Petro Porsenko. Az ukrán elnök pénteken jelentette be, hogy a közeljövőben az Európai uniós és NATO csatlakozás kérdésében egyaránt megkérdezik a lakosságot. Az államfő nem közölte a referendumok időpontját, csak annyit mondott el, hogy meg van győződve arról, a lakosság támogatni fogja kezdeményezését, valamint arról is, hogy nagyarányú támogatottsággal bír az uniós integráció. Egy október végi felmérés szerint az ukránok 56 százaléka támogatja az EU-csatlakozást, a NATO-hoz 43 százalék csatlakozna, de ez esetben jelentős, 33 százalékos az ellenzők tábora is. 

Vádat emeltek Trump volt tanácsadója ellen

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2017.12.02. 06:33
FOTÓ: AFP/SAUL LOEB
Bíróság elé kell állnia Michael Flynn-nek, az amerikai elnök volt nemzetbiztonsági munkatársának, mert hamis tanúvallomást tett az FBI-nak. A szövetségi bíró előtt előzetesen bűnösnek vallotta magát.

Robert Mueller különleges ügyész hivatala arra a következtetésre jutott, hogy Trump elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn január 24-én hamis tanúvallomást tett az FBI-nak. Akkor letagadta a szövetségi nyomozóknak, hogy megvitatta az Oroszország elleni szankciók kérdését a washingtoni orosz nagykövettel. Flynn a negyedik olyan személy, aki ellen vádat emel Mueller. Őt bízták meg azzal, hogy különleges hatáskörben kinyomozza az Egyesült Államok belső ügyeibe való, állítólagos orosz beavatkozás – a tavalyi elnökválasztási folyamat manipulálása, az Egyesült Államok elleni kibernetikai támadások, illetve amerikai közszereplők titkosszolgálati befolyásolása, a Trump-kampánystábbal való esetleges együttműködése – kérdéseit.

A különleges ügyész hivatala novemberben három személy – Paul Manafort, Trump egykori kampányigazgatója, továbbá Rick Gates, Manafort üzlettársa, valamint George Papadopoulos korábbi külpolitikai tanácsadó - ellen emelt vádat.

Pénteki washingtoni meghallgatásán – Rudolph Contreras szövetségi bíró előtt - Flynn elismerte a hamis tanúzás vádját. Még az úgynevezett átmeneti időszakban, tehát Trump tavaly novemberi elnökké választása után, de januári hivatalba lépése előtt folytatott beszélgetéseket Szergej Kiszljakkal, az akkor orosz nagykövettel. Az FBI néhány nappal az elnöki beiktatás után hallgatta ki.

Már az elmúlt napokban felbukkantak olyan hírek, amelyek arra utaltak, hogy Flynn kész az egüttműködésre Mueller hivatalával: az őt képviselő jogászcsoport közölte, hogy a továbbiakban nem egyeztetnek, nem folytatnak információcserét a Fehér Ház jogászaival.

Flynnt, aki nyugalmazott tábornok, februárban elbocsátották fehér házi állásából, miután kiderült, hogy Mike Pence alelnököt félrevezette az orosz nagykövettel folytatott beszélgetéseinek a tartalmát illetően. Személye a témakör amerikai szakértő kommentátorai szerint kulcsfontosságú Mueller vizsgálatában.

Mint időközben kiderült, Flynn konkrétan azt tagadta le az FBI nyomozóinak adott válaszaiban – valamint ezt hallgatta el az alelnök előtt is -, hogy megkérte Kiszljak nagykövetet, Moszkva ne élezze tovább a helyzetet az Obama-kormányzat által Oroszországgal szemben elrendelt szankciók miatt, továbbá „nem emlékezett” arra sem, hogy az orosz diplomata később azt mondta neki, az ő kérése nyomán Moszkva úgy döntött, hogy csak mérsékelt választ ad az amerikai lépésre.

Miközben az amerikai média fő figyelme a Flynn elleni vádemelés felé fordult, Rex Tillerson külügyminiszter újságírók előtt nevetségesnek minősítette azokat a korábbi híreszteléseket, hogy Trump elnök meneszteni kívánja őt. Az terjedt el Washingtonban, hogy a State Department élére Mike Pompeo, a CIA igazgatója kerül, mert Trump elégedetlen az Exxon olajcég igazgatói székéből az amerikai diplomácia élére került Tillerson teljesítményével.

Tillerson érezékelhetően „puhább” politikát folytat Észak-Koreával szemben, mint amit Trump kijelentései sugallnak. a miniszter állítólag októberben fajankónak nevezte elnökét.

Vannak, akik azt is tudni vélik, hogy Pompeo helyét Tom Cotton, Arkansas állambeli szenátor veszi át a hírszerző szolgálat élén. A washingtoni külügyminisztérium szerint azonban Tillerson továbbra is ellátja hivatali teendőit, így történetesen hétfőn négy országot érintő európai útra indul.

Nem tűzték ki viszont magának Donald Trumpnak a londoni látogatását, miután csúcsszintű amerikai-brit szóváltás keletkezett Trump megütközést keltő twitterezési gyakorlatából. Az elnök a minap megosztotta a közösségi hálón egy szélsőségesen rasszista brit szervezet egyik vezetőjének a videóit, amelyek muszlimellenes gyűlöletet szítanak. Theresa May brit kormányfő hivatala emiatt rosszalló megjegyzést tett, mire Trump azzal válaszolt, hogy Londonnak inkább az iszlámista terrorizmus veszélyével kellene foglalkoznia.

Az ügy miatt hivatalosan nem mondták le Trump korábban kilátásba helyezett nagy-britanniai látogatását, de annak időpontját sem tűzték még ki, így az – mint Londonban fogalmaznak – egyelőre nem időszerű.

Közben pedig újabb diplomáciai botrány lehet kibontakozóban, ha hinni lehet annak a – nevének mellőzését kérő – kormányzati tisztségviselőnek, aki washingtoni médiabeszámolók szerint azt állította: Trump elnök fontolgatja, hogy Izrael fővárosaként ismerje el Jeruzsálemet.

Aranyat olajért - Kínos helyzetben Erdogan

Publikálás dátuma
2017.12.02. 06:32
GAZDASÁGI DZSIHÁD - Reza Zarrab a Disney Worldbe tartott családjával, amikor lebukott FOTÓ: AFP/SEBNEM COSKUN

Nagyon kínos helyzetbe kerülhet Recep Tayyip Erdogan. Egy kedden, New Yorkban kezdődött bírósági eljárásban a koronatanú, az aranykereskedő Reza Zahlab azt közölte: Zafer Caglayan volt török gazdasági minisztertől tudja, a török elnöknek pontos információi voltak arról, hogy megkerülik az Iránnal szembeni nemzetközi büntetőintézkedéseket. Sőt, maga Erdogan engedélyezte azt, hogy az állami Halkbank mellett két további török pénzintézet is játsszon szerepet az „aranyat olajért” megállapodásban. Ennek értelmében – hogy megkerüljék a perzsa állammal szembeni szankciókat – a törökök nemesfémmel fizettek a perzsa államból érkező nyersanyagért. Zarrab előzőleg azt is elárulta, hogy Caglayant mintegy 50 millió euróval fizették le. Szintén több milliónyi kenőpénzt kapott a Halkbank ex-vezetője, Suleyman Aslan is.

FOTÓ: AFP/SEBNEM COSKUN

FOTÓ: AFP/SEBNEM COSKUN

Zarrab 2016 márciusában Miamiba repült, hogy családjával megcsodálja Disney Worldöt. Ám rögtön a repülőtéren kattan a kezén a bilincs. Az amerikai hatóságok már ekkor erőteljesen gyanították, hogy szerepe volt az Irán elleni szankciók megkerülésében. Bár a per során Zarabnak a vádlottak padján kellett volna ülnie, miután bűnösnek mondta magát és kilátásba helyezte, fontos információkat árul el, jóval kisebb büntetésre számíthat. A vádlottak padján ezért egyetlen személy ül, a Halkbank korábbi alelnöke, Mehmet Hakan Atilla, a többiek Törökországban tartózkodnak.

Zarrab személyesen tárgyalt az irániakkal arról, hogyan játszhatnák ki a szankciókat, az amerikai ügyészség megszerezte azt a dokumentumot, amely szerint „gazdasági dzsihádot” javasolt Teheránnak „az imperialisták” ellen.

Ankarában növekvő pánikkal szemlélik a New York-i pert, mert már 2013 végén kiszivárogtatott hangfelvételekből kiderült, mennyire korrupt az ankarai rezsim, és Erdogan családja. A vezetés most is a jól bevált retorikához nyúlt: a per csak politikai támadás, s mindez a gülenisták műve.