Tőzsde - Emelkedés várható Európában

Lendületes indexemelkedésre lehet számítani hétfőn az európai tőzsdék nyitásakor.

A határidős indexjegyzések alapján a frankfurti és a párizsi tőzsdék egy százalékot meghaladó indexemelkedéssel kezdik a hétfői kereskedést, és Londonban is majdnem egy százalékos emelkedés várható nyitáskor.

Hétfőn a Sentix gazdaságkutató intézet decemberi euróövezeti üzleti hangulatindexe lehet hatással a tőzsdei árfolyamokra, valamint az Eurostat kimutatása a termelői árak októberi alakulásáról az euróövezetben.

Hétfőn ülésezik Brüsszelben az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az Eurogroup. Az ülésen megválasztják a testület új elnökét.

Pénteken nagy veszteséggel zártak az európai tőzsdeindexek. Az euróövezeti EuroStoxx50 index 1,19 százalékkal, a pán-európai FTSE Eurofirst 300 index 0,74 százalékkal gyengült. Frankfurtban 1,25 százalék, Párizsban 1,04 százalék volt az indexcsökkenés, a londoni FTSE-100 index 0,6 százalékkal csökkent. Madrid 1,23 százalékkal, Milánó 1,17 százalékkal végzett alacsonyabban.

A pénteki kereskedés egyik legnagyobb vesztese a korábban nagy nyereségeket felhalmozó technológiai szektor volt Európában, mutatója több mint másfél százalékkal csökkent. Az autóipari mutató 1,8 százalékkal gyengült, a csökkenést a német autógyártók részvényei vezették.

Pozitív tartományban pénteken csak az utazási és szabadidő ágazati, az olaj és gázipari, valamint a nyersanyagipari papírok végeztek.

Az olaj ára pénteken emelkedett, miután az OPEC és a nagy olajtermelők megállapodtak arról, hogy a jövő év végéig meghosszabbítják a termeléskorlátozási megállapodás határidejét. Hétfőn viszont az olajár már lefelé korrigált, de ezzel együtt is két és fél éves csúcs közelében tartózkodik. Az Egyesült Államokban ugyanis tovább nőtt a termelő olajkutak száma az elmúlt héten.

Az európai piacok nyitása előtt másfél órával a Brent nyersolaj ára 0,44 százalékkal állt alacsonyabban a globális kereskedelemben hordónként 63,45 dolláron. A WTI ára 0,65 százalékkal 57,98 dollárra csökkent.

A dollár erősödött, az arany ára csökkent. Az eurót 0,27 százalékkal jegyezték gyengébben 1,1864 dolláron, az arany ára 0,41 százalékkal 1277,00 dollárra csökkent unciánként.

Szerző

Akár 100 milliárdot is elkölthetünk karácsonykor

Publikálás dátuma
2017.12.04. 06:22
Fotó: Shutterstock

A novemberi fekete pénteki leárazáskor sokan előrehozták az év végi vásárlást, de ettől még erős marad a decemberi költekezés a most kezdődő karácsonyi ajándékvásárlási időszakban - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára vasárnap a köztévében.

A kereskedelmi szövetség idén 100 milliárd forintos ajándékvásárlással számol, ami több mint a tavalyi volt. A főtitkár elmondta, hogy az idén is lesznek vásárlási akciók, de kevesebb, mint korábban, az igazi nagy leárazás pedig előreláthatóan a két ünnep között, illetve januárban lesz. A legnagyobb kereslet a játékok és a könyvek iránt mutatkozik, ennél a két termékkörnél a decemberi költés a teljes éves forgalom 40-45 százalékát is eléri.

Szerző

Most kellene a tartós növekedést megalapozni

Nem változtat a GKI korábbi növekedési előrejelzésén és az idei, valamint a jövő évre is 3,8 százalékos GDP bővülést vár. Ugyanakkor nem zárja ki, hogy mégis teljesül a kormány idei 4 százalék feletti növekedési álma, ám részletekbe nem bocsátkozik a gazdaságkutató. Nemzetközi szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a gazdaság jó éveiben kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést.

A harmadik negyedévi 3,8 százalékos növekedés ismét érdemben meghaladta az EU 2,5 százalékos átlagát, de a régióban mégis az alacsonyak közé tartozik. A cseh és a lengyel növekedés 5 százalékos, a lett több mint 6 százalékos, míg a román pedig közel 9 százalékos volt. Mint a GKI megjegyezte ennek meg is lett a böjtje, mert a román szárnyalás jelentős egyensúlyromlással járt és kifejezetten túlfűtött. Az eddig közzétett adatok szerint csak a szlovák dinamika (3,4 százalék) nem érte el a magyart.

A kormány optimista növekedési várakozását nemcsak a GKI, hanem a nemzetközi szervezetek sem osztják. A friss prognózisok szerint az OECD 3,9 százalékos, az EU 3,7 százalékos, a Moody’s 3,5 százalékos az IMF pedig csak 3,2 százalékos magyar növekedésre számít idén. 2018-ra a kormány a növekedés 4,3 százalékra való gyorsulását várja, a külföldi előrejelzők viszont – az idei évre alacsonynak tűnő prognózist készítő IMF kivételével – kisebb-nagyobb lassulásra számítanak. A nemzetközi szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a mostani, viszonylag gyors növekedés éveiben kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést. Úgy látják, hogy ezt az időszakot kellene felhasználni az EU-forrásoktól való túl erős függés lazítására, az államháztartási hiány csökkentésére, az intézményrendszer piacgazdasági szemléletű átalakítására és a nem költségoldali versenyképesség javítására.

A gazdaságkutató értékelése szerint a beruházások szárnyalása a harmadik negyedévben kissé lassult, de éves átlagban így is el fogja érni a 20 százalékot. A költségvetési szektor fejlesztései – különösen a közigazgatás és védelem területén - sokkal gyorsabban növekednek, mint az üzleti szektoré, bár a feldolgozóiparé is 15 százalékkal bővül - jegyzi meg a GKI. Az első három negyedévben 50 százalékkal több (8 ezer) lakás épült, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi forgalom gyorsuló bővülése az első félévben 3 százalékkal növekedett fogyasztás élénkülését valószínűsíti. A behozatal euróban mérve 3 százalékponttal gyorsabban emelkedik, mint a kivitel, ez csökkenti az egyébként rendkívül magas külkereskedelmi aktívumot.

A munkanélküliség augusztus-október átlagában 4 százalékra esett, miközben a közfoglalkoztatottak száma csökkent. A választások előtt azonban a GKI szerint nem valószínű a közmunkások száma tovább esne. A GKI felmérése szerint a cégek a növekedés fő akadályának a munkaerő – főleg a szakképzett dolgozók – hiányát tekintik. A reálkeresetek 2017 első tíz hónapjában több mint 10 százalékkal emelkedtek, ebben azonban az erőltetett minimálbér-emelés fehérítő hatása is tükröződik.

A magyar infláció a hetedik legmagasabb az EU-ban, miközben a látványosan gyors bérkiáramlás egyelőre alig jelent meg az árakban. Az államháztartás hiánya ugyan megfelel az elvárásoknak, de lényegesen nagyobb lesz az EU átlagánál, s a régióban ennél csak a román adat lesz magasabb. 2017-ben a tagállamok mintegy egyharmadában nem lesz költségvetési deficit. A magyar államadósság csökkenésének mértékét erősen befolyásolja az EU-támogatások megelőlegezése, ez ugyanis – ha csak nem indulnak meg a brüsszeli átutalások – jelentősen növeli a pénzforgalmi hiányt, ami már most is nagyobb az egész évre tervezettnél.

Szerző
Témák
növekedés GKI