Péntekig kell jelentkezni a középiskolai központi írásbelikre

Péntekig kell jelentkezniük a központi középiskolai írásbelire az általános iskolásoknak - közölte az Oktatási Hivatal hétfőn.

A középfokú iskolák már korábban közzétették felvételi tájékoztatóikat, amelyekben meghatározták, milyen tanulmányi területeket indítanak a 2018/2019. tanévben. Megjelölték azt is, hogy - az adott jogszabályi keretek között - milyen felvételi eljárással veszik majd fel a hozzájuk jelentkező tanulókat, és ennek keretében közölték azt is, ha a jelentkezőknek központi írásbeli vizsgát kell tenniük.

A felvételhez központi írásbeli vizsgát csak a gimnáziumok és a szakgimnáziumok írhatnak elő. Közülük 421 középiskola (63 százalék) várja el egy vagy több feladatellátási helyén, hogy a hozzájuk jelentkező tanulók előzetesen vegyenek részt a központi írásbeliken.

Ha egy tanuló úgy tervezi, hogy februárban ezek valamelyikébe is beadja felvételi jelentkezését, mindenképp részt kell vennie a központi írásbeli vizsgákon.

Ezen iskoláknak és feladatellátási helyeknek az adatai, valamint a központi felvételi vizsgákkal és a középfokú felvételi eljárás további menetével kapcsolatos minden információ az oktatas.hu honlapon olvasható.

Szerző

Áder Csehországban mikulásozik

Publikálás dátuma
2017.12.04. 12:25
A Sándor palotába úgy látszik nem hallatszik be a hazai tüntetők hangja. FOTÓ: Népszava

Magyarország köztársasági elnöke 2017. december 5-6. között hivatalos látogatásra a Cseh Köztársaságba utazik - közölte az államfő irodája. Áder Jánost elkíséri felesége, Herczegh Anita asszony. Az elnök Prágában találkozik Milos Zemannal, a Cseh Köztársaság elnökével, Milan Štěch-hel, a cseh Parlament Szenátusának elnökével és Radek Vondráčekkel, a cseh Képviselőház elnökével. A köztársasági elnök a prágai Motol temetőben Esterházy János sírjánál, majd Karlovy Varyban Arany János emléktáblájánál koszorút helyez el.

Ádernek nem lehet túl jó emléke Prágáról, hiszen három éve, 2014. novemberében, a bársonyos forradalom 25. évfordulóján tojással dobálták meg a cseh fővárosban a tüntetők. A demonstrálók a botrányos viselkedéséről híres cseh elnök, Milos Zeman ellen tiltakoztak, a beszédek alatti füttykoncert elsősorban neki szólt. Ádernek először sikerült egyperces néma csendre inteni a tömeget, egy másik helyszínen neki is kijutott. Az Index videóján jól látszik, hogy a magyar államfő maga küldte el az esernyős biztonsági embereket, majd néhány másodperc múlva már húzta is le a fejét a felé repülő tojás elől. Ez az incidens is Zemanhoz kötődik, a cseh államfő épp egy emléktáblát avatott az egykori diáktüntetések helyszínén., amikor megdobálták őket a tüntetők.

Szerző

Hoppá! A veszprémi érsek szerint a pápa egyetért Orbánnal migránsügyben

Publikálás dátuma
2017.12.04. 11:10
Ferenc pápa FOTÓ: VINCENZO PINTO / AFP
Nagyon egyoldalúan hozzák le a Szentatya nyilatkozatait, mondta Márfi Gyula veszprémi érsek, aki vatikáni látogatását összegezte a veol.hu-nak.

– Most, hogy találkoztunk, úgy mutatkoztam be a Szentatyának, hogy mindketten december 17-én születtünk. Hozzátettem, hogy Mindszenty József utóda vagyok. Elmondtam azt is, hogy a nevem a migrációval kapcsolatban vált ismertté. A Szaléziánumban volt egy minikonferencia, ahol megemlítettem, hogy aggodalmak élnek bennem a migrációval kapcsolatban- mondta az érsek.

Kifejtettem, hogy Európa „dekrisztianizálódik”, elkereszténytelenedik, iszlámosodik. Magyarország 150 évig volt muszlim megszállás alatt, ennek a hatását érezzük ma is. Keresztény vagyok és nem gyűlölöm a muszlimokat, nem haragszom rájuk. A Szentatya nagyon korrekten, kedvesen reagált. Reakciójából kiderült, ő majdnem ugyanúgy látja a dolgokat, mint én, mint mi, magyarok. Elmondta többek között azt, hogy az iszlám mindig változik, helyenként más és más. Azt is mondta, hogy a terroristákat nem szabad összekeverni a muszlimokkal.

Márfi Gyula püspöktársaival együtt úgy állapította meg, hogy a Szentatya nyilatkozatait nagyon egyoldalúan hozzák le – áll a lapban. A Szentatya mindig beszélt arról, hogy senki sem köteles erején felül migránsokat befogadni. Van olyan megnyilatkozása, amit félrefordítottak. Ő például sürgette a menekültügyek elbírálását, lerövidítését. Ezt a média úgy hozta le, hogy meg akarja könnyíteni a migránsok bejövetelét. Ő a befogadási eljárás lerövidítését sürgette, nem a megkönnyítést. Ez nagy különbség.

– Magam is azt hittem, hogy a pápa nem látja a problémát. De most meggyőződtem, hogy nem így van. Nem annyira egyoldalú az ő állásfoglalása, mint ahogyan azt a média lehozza. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek felvetette, vajon hogyan látja a Szentatya Európa jövőjét. A Szentatya látja a veszélyeket, például a globalizáció veszélyét. Világosan megmondta, hogy az egységet nem szabad összetéveszteni az egyformasággal. Európa legyen egységes, de nem lehet mindenki egyforma. Hangsúlyozta, hogy nemzeti sajátosságainkhoz, gyökereinkhez ragaszkodjunk. A Szentatya látja a migráció veszélyeit, erről meggyőződtünk, csak a nyilatkozatait mindig hiányosan közölték. Nincs olyan ellentét, mint ahogyan mi gondoltuk. Hazánk úgy híresült el, mint migrációellenes ország. A Szentatyán semmit nem láttunk abból, hogy velünk fenntartásai lettek volna vagy gyanakvással fogadott volna bennünket.

2001 és 2008 után ismét ad limina (a megyéspüspökök szabályos időközönként kötelező látogatása az apostolok küszöbénél, azaz Szent Péter és Pál sírjánál Rómában) látogatáson vettek részt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai a Vatikánban. Noha a korábbi látogatás után kilenc év telt el, a püspököknek csak az elmúlt öt évről (2012-2016) kellett beszámolniuk. A Veszprémi Főegyházmegye egy 69 oldalas jelentést nyújtott be az Apostoli Nunciatúrára, a Szentszék Magyarországi Nagykövetségére.

Ferenc pápa két órát töltött a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival, akik részt vettek a Vatikáni Államtitkárság, a Püspöki Kongregáció, a Papi Kongregáció és a Hittani Kongregáció megbeszélésén is. Márfi Gyula érsek a többiekkel együtt részt vett a pápával való találkozáson, a Vatikáni Államtitkárságon, három kongregációban, az Új evangelizáció pápai tanácsánál és a Kommunikációs Titkárságon. A Szentek Ügye Kongregációban a Magyar Katolikus Püspöki Kar nevében tartott beszámolót.

Jelentésében leírta, hogy Szent István volt az első király az egész világon, akit szentté avattak. Felsorolta a világviszonylatban ismert magyar szenteket, megemlítette azokat, akiket Magyarországon különösen tisztelnek, többek között Szent Lászlót, Szent Margitot, Szent Mártont, Boldog Gizellát, Szent Gellértet, Kapisztrán Szent Jánost. Ismertette azokat, akiket az utolsó húsz évben avattak boldoggá, például Apor Vilmost, Romzsa Tódort, Batthyány-Strattmann Lászlót, Salkaházi Sárát. Elmondta, hogy szentnek tekintjük IV. (Boldog) Károly magyar királyt. Szólt azokról, akiknek boldoggá avatása folyamatban van, köztük Brenner János, Bódi Mária Magdolna, Mindszenty József, Márton Áron. Az érsek kiemelte azokat a nem magyar szenteket, akiknek nagy tisztelete van Magyarországon: Szent Márton, Páduai Szent Antal, Assisi Szent Ferenc, Bosco Szent János, Lisieux-i Szent Teréz, népszerű Teréz anya, XXIII. János pápa, II. János Pál pápa és Pió atya.

Szerző