Szennyvíztelepnél is épül fogyatékosotthon

Publikálás dátuma
2017.12.04 21:45

Fotó: /
Hazai és európai jogszabályokkal is ellentétesek a nagy szociális intézmények kiváltásáról szóló tervek az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége szerint.

Egy szennyvízátemelő telep mellett is épül kisméretű lakóotthon fogyatékkal élő embereknek a Somogy megyei Kéthelyen – szúrták ki az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) munkatársai, miután közérdekű adatigényléssel hozzájutottak az országos intézményi férőhely kiváltásról szóló részletes pályázatokhoz. Az esetenként több mint száz fős intézmények úgynevezett kitagolására, uniós forrásból mintegy 77 milliárd forintot fordítana a kormány. Az ÉFOÉSZ összesen 29 nagyintézmény férőhelykiváltásáról szóló részletes szakmai tervét kapta meg.

A Kéthelyi Értelmi Fogyatékosok Otthona kitagolásával kapcsolatos, "Mosolyt csalunk az arcokra" címet viselő szakmai tervből az is kiderült, hogy a mintegy 2500 fős településen összesen hat – egy 10- és öt 12 fős – lakóotthont terveznek építeni, egy részüket Kéthely külső utcáiban. Hatból négy ingatlan jelenleg közművesítve sincs. A kisebb lakóotthonok fenntartója is az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) alatt működő Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság lesz, ennek ellenére az építményeket önkormányzati telkeken húzzák fel.

Fotó: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

Megírtuk: az uniós pályázatok telekvásárlásra nem biztosítottak forrást, ez az egyik oka annak, hogy a kiváltási programban főként vidéki, néhány száz lakosú kistelepülések kevésbé értékes külső területein építenek lakóotthonokat. Holott a nagyintézmények kitagolásának éppen az lenne a célja, hogy megszűnjön az ott élő fogyatékos emberek szegregációja, és nagyobb önállóságot kaphassanak.

– A tervekből sajnos az látszik, hogy éppen a fogyatékossággal élő emberek érdekeit nem veszik figyelembe – mondta lapunknak az ÉFOÉSZ ügyvezetője. Kovács Melinda szerint a kitagolási stratégia megvalósítása félrecsúszott; egyes esetekben még a pályázatokban is problémaként említik a lakossági szolgáltatások, gazdasági funkciók hiányát vagy alacsony színvonalát, a település elöregedését. Ilyen környezetben pedig esély sincs a fogyatékkal élő emberek teljes és hatékony társadalmi részvételének megteremtésére.

Az ÉFOÉSZ a minap közzé is tette szakmai észrevételeit, kiderült, nemcsak a kéthelyi szennyvíztelep mellé tervezett lakóotthon terve hajmeresztő, találtak telkeket mocsaras, nádas, ingoványos területen (Somogyvár) és árvízveszélyes területen (Táplánszentkereszt) is. "Van azonban olyan helyszín is, ahol formálisan sem történik meg a leválasztás: Kálmáncsán egy száz fős, idősotthonként működő kastélyépület parkjában építik fel a házakat, Szabáson egy ötven fős szenvedélybetegeknek otthont adó kastéllyal szemben" - írták.

Az akadálymentességre vonatkozó információkat csak kevés pályázatban lehetett látni. "Elmondható azonban, hogy több olyan helyszínt is találtunk, ahol akadálymentes ház építését tervezik olyan településrészeken, ahol nincs járda vagy ahová földút vezet, ahol nincs közösségi közlekedés, ahonnan még a szolgáltató központ sem közelíthető meg akadálymentesen".

Az ÉFOÉSZ hangsúlyozta: a szakmai programokban annak sincs nyoma, hogy az érintett embereket bevonták volna a saját életüket alapvetően befolyásoló programok megtervezésébe. A szervezet szerint programokban megfogalmazott tervek nem felelnek meg a Fogyatékossággal élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezménynek, de a hazai jogszabályoknak sem. "A folyamat leállítását és újratervezését kérjük a kormánytól, mert úgy látjuk, hogy a pályázati programok a nagylétszámú intézményrendszer és a nagytömegű ellátási formák további fenntartására és nem a lebontására irányulnak" - írták.

Az Emmi szerint minden rendben
Az "Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás" című felhívás előkészítése a jogszabályok szerint zajlott. A megjelenés előtt a felhívás szövegtervezetét nyilvános társadalmi vitára bocsátottuk, amely mindenki számára szabadon hozzáférhető volt - közölte megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Mint írták, a szociális államtitkárság az egyeztetés során véleményt megfogalmazó összes szervezetet számára tavaly októberben egyeztetést kezdeményezett, melyen az ÉFOÉSZ és a TASZ egyaránt részt vett. "A pályázati felhívás az észrevételek figyelembevételével került véglegesítésre és megjelentetésre" - állítják.
Arra a kérdésünkre, miért csak közérdekű adatigénylési eljárás után bocsátották az ÉFOÉSZ rendelkezésére a részletes szakmai programokat, azt a választ kaptuk, hogy azok az adatigényléskor még nem rendelkeztek végleges támogatói döntéssel, ezért az Infótörvény szerint nem minősültek közérdekű adatnak. "Az Emmi a jogszabályoknak megfelelően járt el" - tették hozzá.

Szerző
2017.12.04 21:45
Frissítve: 2017.12.05 14:21

Tartósan vízhiányos időszakot hirdetett a belügyminiszter

Publikálás dátuma
2018.08.16 14:21

Fotó: Shutterstock/
Pintér Sándor augusztus 15-ével hirdette ki az úgynevezett tartósan vízhiányos időszakot - speciális szabályok léptek érvénybe a vízkészletjárulékkal kapcsolatosan.
A vonatkozó előírások alapján a vízhasználónak nem kell vízkészletjárulékot fizetnie tartósan vízhiányos időszakban az öntözés, a halgazdálkodás és a rizstermelés során használt víz mennyisége után - adta hírül csütörtökön a Fővárosi katasztrófavédelmi Igazgatóság.
A járulék kiszámításáról szóló kormányrendelet alapján a tartósan vízhiányos időszak kezdete előtti tizennégy napban, jelen esetben az augusztus 1. és 14. között kivett víz után járó vízkészletjárulék összege húsz százalékkal csökkentendő. A kedvezmények érvényesítésekor fontos eljárási szabály, hogy a vízkészletjárulék-kedvezmény ideje alatt és a tartósan vízhiányos időszak kezdő- és végnapja között mért, vagy számított felhasznált vízmennyiséget fel kell tüntetni a vízkészletjárulékkal kapcsolatos adatszolgáltatásban.
Témák
vízhiány
2018.08.16 14:21

Lecserélik a mindent látó orosz szemeket

Publikálás dátuma
2018.08.16 08:30

Fotó: /
Világszerte megrendült az egyik legnagyobb kiberbiztonsági cégbe, a Kaspersky-be vetett bizalom, a magyar kormány azonban csak egy uniós határozat miatt cserélte le a szoftvereket.
A magyar kormány több évig tartó habozás után elrendelte, hogy a miniszterek október közepéig takarítsák ki az alájuk tartozó szervezetek informatikai rendszeréből az orosz Kaspersky Lab – többek között vírusirtó – szoftvereit. A kabinet azonban nem jószántából adott utasítást: az Európai Parlament június 15-i határozatát kényszerült betartani. Ez úgy rendelkezik, hogy ki kell szűrni,illetve hatástalanítani kell a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a teljesen állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, valamint ezek 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági társaságokban használt szoftverekre, informatikai és kommunikációs berendezésekre potenciálisan veszélyes programokat és eszközöket – így a Kaspersky Lab termékeit is. Amíg ez a határozat nem született meg, a kabinet következetesen ragaszkodott az orosz cég szoftvereihez (amelyek mintegy négy éve pásztázzák a honi kormányzati rendszereket). Tette ezt annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és Hollandia egyaránt nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította a Kaspersky Lab programjait. Emlékeztetőül: az Egyesült Államok azzal vádolta az orosz céget, hogy programjain keresztül az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség egyes munkatársainak számítógépét próbálták megfigyelni. Ezzel kapcsolatban állítólag az izraeli szolgálatoknak akadnak bizonyítékai – ám egyik ország sem tette közzé, mire alapozza vádjait. Viszont nem vitás, hogy egy rendkívül fejlett technikával dolgozó cégről van szó, így az amerikai és az izraeli kijelentéseket a szakma szabályai szerint egy alapos nemzetbiztonsági vizsgálat előzte meg. Mindenesetre az említett két szolgálat tényként kezelte, hogy a Kaspersky Lab adott esetben információval és technológiával is besegít az orosz szolgálatoknak. A „szolgálati kapcsolat” felderítéséhez azonban nem kellett túlzottan mélyre ásni. Egyrészt a cég több fontos posztján egykori titkosszolgák ülnek, másrészt az orosz nemzetbiztonsági törvény arra kötelezi a távközlési és informatikai cégeket, hogy segítsék a szolgálatok munkáját: elsődlegesen információátadással, de egyes esetekben „eszközhasználattal is”. (Hollandiát elvileg nem érte semmilyen kiberattrocitás, az uniós tagállam a kockázatokat mérlegelve döntött úgy idén tavasszal, hogy nem kér az Kaspersky Lab szolgáltatásaiból.) Ennek ellenére hiába szorgalmazta a magyar ellenzék, hogy tisztítsa meg a kormány az állami informatikai rendszert a „mindent látó” programoktól (lásd: keretes írásunkat), a kabinet nem vitatva a visszás eseteket kitartott a Kaspersky Lab mellett, mondván: az utóbbi években minden rendben volt. Ráadásul miközben a kormányzati szervek rendszereiből kiemelik az orosz szoftvereket, az Országgyűlés – és így a képviselők gépein maradnak.  - Rossz üzenete van annak, ha közbizalmat élvező szereplők gépein továbbra is azok a szoftverek futnak, amelyeket egy NATO és egy EU-s tagállam nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánított - kommentálta az ügyet Molnár Zsolt, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának MSZP-s tagja, volt elnöke. Bár a kormány nem tette, nemzetközi példákra is hivatkozhatott volna: például a német szolgálatok nem láttak kiemelt kockázatot a Kaspersky Lab-ban, és az Interpol is együttműködik vele különböző kiberbiztonsági ügyek felderítésében. Csakhogy a Kaspersky Lab esete nem vizsgálható önmagában Magyarországon. Egyrészt nem hagyható figyelmen kívül a kormány Moszkva iránti elkötelezettsége, másrészt pedig a kabinet már többször tűrte, hogy orosz programok magyar felhasználók információit szívják le. Például a 2017-es nemzeti konzultáció weboldalán az orosz Yandex cég kódja futott, és továbbította a személyes adatokat. A megszerzett információk alapján rá lehetett bukkanni például a közösségi oldalakon az egyes személyekre, és profiljukat feltérképezve könnyebben lehetett szavazatmaximalizálására alkalmas üzeneteket előállítani.
Arról csak összeesküvés-elméleteket lehetne gyártani, hogy ki és mire használhatta a Kaspersky Lab szoftvereit, az ugyanakkor tény: ha egy kormányzat látni szeretné, hogy mi történik az összes alárendelt szervezetében, arra egy ilyen program alkalmas.

Mindenki küzd az adatokért

A víruskereső minden a rendszer minden rezdülését érzékeli. Leegyszerűsítve két alapvető funkciója van. Egyrészt „futásidőben” vizsgálja a leveleket, és eldönti, hogy beengedi-e azokat, monitorozza a számítógépre beérkező adatokat, illetve átnézi a használt dokumentumokat. Másrészt a holtidőben (például éjszaka) végigfésüli a gépen lévő állományokat, programokat, és figyeli, hogy melyik alkalmazás végez vírusra utaló tevékenységet – például küld el magától adatot. Egyszóval a rendszernek nincs olyan adata, amit ne ismerne. Az már csak beállítás kérdése, hogy mit küld tovább. Bár ebben az ügyben az amerikaik fújtak riadót, érdemes felidézni, hogy korábban a McAfee informatikai biztonsági cég körül állt a bál, mert az arab világba eladott vírusirtóit úgy programozta, hogy azok jelentéseket „küldjenek haza”.

2018.08.16 08:30
Frissítve: 2018.08.16 09:03