A cigaretta lassú halála

Publikálás dátuma
2017.12.06 06:40

Fotó: /
A szektor multinacionálisai megmozdultak, hogy előkészítsék a cigaretta halálát, amely pedig még kitűnő egészségnek örvend. A Eurocommunicator adatai szerint a múlt évben 5,5 trillió darabot adtak el belőle, 683 milliárd dolláros bevétellel.

Eltűnéséhez kell néhány évtized, egy generációnyi idő, de a dohányzást meg lehet szüntetni – mondják a kormányok, a kutatók, a szakértők és maguk a gyártók is. Az idei Global Tobacco and Nicotine Forum résztvevői egyetértettek abban, hogy meg kell találni az alternatíváit annak a terméknek, amely évente 7,2 millió embert öl meg. Sőt, mindnyájan meg vannak győződve arról, hogy a technológia segítségével már találtak egy megoldást a dohány mérgező hatásának csökkentésére. Arról, hogy nem égetik, hanem egy alternatív, nagyon szofisztikált készülék belsejében melegítik. Az e-cigarettánál ez sokkal jobb megoldás, az íze hasonló a klasszikus cigarettáéhoz, és nem generálja azt a káros, mérgező anyagot, amely rákot okoz.

Az Euromonitor 2021-re 8 milliárd dolláros veszteséget prognosztizált a hagyományos dohányiparban, ezt kompenzálná bőségesen, 13,2 milliárddal az újfajta cigaretta bevezetése. Így jól járnak mind a fogyasztók, mind az előállítók.

A fórumon felszólalt az amerikai élelmiszer-felügyelet (FDA) dohányszektorért felelős igazgatója, Mitch Zeller. „A cigaretta betegséget és halált okozó vegyi keverék. Az előrelátható halálozás első számú okozója. De elmúlt a tiltás, az abszolút tiltás ideje. Most a közegészségügy szempontjából rendkívül kedvező alkalom adódik. Csökkentenünk kell annak valószínűségét, hogy a jövő generációi dohányfüggők legyenek és bátorítanunk kell a kevésbé káros innovációs megoldásokat a felnőttek számára” – mondta.

Zeller szavainak jelentőségét az adja, hogy ha az FDA valamire igent mond, a vállalatok rendszerint útmutatónak tekintik és követik a megjelölt irányvonalat.

A tervek ígéretesek. Tanulmányok bizonyítják, hogy a még nem nagyon bevált e-cigaretta is jelentősen csökkentette a szervezetbe bejutó méreg mennyiségét. A tervbe vett új termék hatását pontosan csak a forgalomba kerülése utáni 2-3 év múlva lehet felmérni, de a szakemberek szerint akár 90 százalékkal is csökkentheti a káros anyagok szervezetbe kerülését.

David Sweanor, az ottawai egyetem jogi professzora, aki a nemdohányzók jogaiért harcoló egyesület tanácsadója, szintén támogatja az átmenetet olyan alternatívák felé, amelyek elvezetnek a cigaretta megszűnéséhez. Ugyanakkor rámutat arra, hogy a cigarettára veszélyességének arányában kell az adót kiszabni, és adókedvezményben kell részesíteni az új fajtákat. A kormányzatokat a veszteségért kárpótolják majd az egészségügyi megtakarítások.

Más szakértői vélemények szerint érdemes a klasszikus cigaretta nikotin-tartalmát azért is csökkenteni, hogy kevésbé legyen vonzó a dohányosok számára és sokan forduljanak az alternatív fajtákhoz. A fiatalokat mindenképpen arra kellene ösztönözni, hogy alternatív cigarettákat se fogyasszanak, a legbiztonságosabbaknak is van hatása az agyra és függőséget okoz.

A japán Piala marketing cég vezetője viszont azt az elvet vallja, hogy nem büntetéssel, hanem jutalmazással lehet leginkább eredményeket elérni. Az egyik dolgozója azzal a panasszal élt, hogy a dohányzó kollégáknak sok idejük elmegy, amíg eljutnak a dohányzásra kijelölt helyig és ezalatt másoknak kell dolgozniuk helyettük. A főnök a helyzet megszüntetésére kigondolta, hogy a nemdohányzókat hat napi extra fizetett szabadsággal jutalmazza. A cég szóvivője szerint 4 alkalmazottuk máris lemondott a dohányzásról és a 120 munkavállaló közül 30-an már élvezik az ölükbe pottyant rendkívüli szabadságot. Japán amúgy is fokozott erővel küzd a füstölés ellen. A 2020-as olimpiai játékok előkészítésének jegyében már meg is tiltották a nyilvános helyen való dohányzást.

IQOS az e-cigaretta utóda

Az új irányzatnak már vannak úttörői. Ilyen a Bologna közelében települt Philip Morris (FM) gyára, amely hi-tech eszközt gyárt a cigaretták töltésére. Az IQOS elnevezésű szerkezet lényege egy platinázott arannyal és kerámiával fedett vékony lemez. A dohány felmelegítésére szolgál 350 fokos hőmérsékletre. (A hagyományos cigaretta 600 fokával szemben). Nem idézi elő az égést, amely nagyon ártalmas. Füstje és hamuja sincs, csak gőze, ami gyorsan eloszlik. A vállalat körülbelül 500 millió dollárt ruházott be. Az összeget jövőre megduplázzák. A PM 2003 óta globális szinte több mint 3 milliárd dollárt fordított kutatásra.

„Az IQOS abban különbözik az e-cigarettától, hogy nem folyékony, aromatizált nikotint melegít fel, hanem dohányt, és meghagyja azt az ízt, amit a fogyasztók már megszoktak – magyarázta a vállalat konzulens orvosa, Michael Franzon. – A cigaretta aerozolt bocsát ki, amely nem sűrű, mint az égésből származó füst. Ez utóbbiban több mint 8000 féle vegyi anyag van, többek között arzén, és szénmonoxid. Ezek számos betegség eredői. Ellenben azok az anyagok, amelyek nem érik el az égés hőfokát, potenciálisan nem olyan veszélyesek.”

Az IQOS népszerűsége felfelé ível, már az idén augusztusban 3 millió fogyasztója volt. A PM bejelentette, hogy létrehoz egy független alapítványt, „egy füst nélküli világért”, amelyhez egymilliárd dollárral járul hozzá 12 év alatt.

2017.12.06 06:40

Békejobbot nyújtana Erdogan a németeknek

Publikálás dátuma
2018.09.24 09:00

Fotó: AFP/Anadolu Agency/ Kayhan Ozer
A török elnököt nagy csinnadrattával fogadják Berlinben, miközben német állampolgárok ülnek török börtönökben, terrorizmus vádjával.
„Németországi látogatásom prioritása az, hogy véget vessünk az utóbbi évek feszültségeinek a kétoldalú kapcsolatokban” – idézte Recep Tayyip Erdogan szavait a Reuters brit hírügynökség. A török államfő szeptember végén utazik hivatalos kétnapos látogatásra Németországba, Frank-Walter Steinmeier német elnök meghívására. Erdogan ugyanakkor azt is közölte, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítésére kívánja helyezni a hangsúlyt, a tárgyalások napirendjén szerepel emellett a két ország kapcsolatának javítása, Törökország azon óhaja, hogy az Európai Unió tagjává váljon, illetve a terrorizmus elleni közös fellépés.      A török elnök két nap alatt kétszer egyeztet majd Angela Merkel kancellárral is, és ugyan nem említette a tárgyalási pontok között, minden bizonnyal a migráció kérdése is napirendre kerül, hiszen Merkel nélkül talán meg sem született volna az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás a szíriai menekültek kapcsán. A török elnök csütörtökön érkezik Berlinbe, majd Kölnbe is ellátogat egy mecset ünnepélyes megnyitására. Bár a kurdok még nyáron jelzett nagy tüntetését nem engedélyezték a török hatóságok, a német sajtó szerint mindkét városban demonstrációra lehet számítani. Emberjogi aktivisták már azt is bírálták, amikor Steinmeier hivatalának tájékoztatása, miszerint Erdogant katonai tiszteletadással fogadják a berlini Bellevue-palotában, majd fogadást tartanak a tiszteletére, miközben máig több német állampolgárt tartanak fogva Törökországban, legtöbbjüket terrorizmussal valamint a 2016-os puccsban való részvétellel vádolva. Még a mostani látogatás bejelentése előtt Németországban komoly közéleti vitát szült az, hogy Erdogan korábban felszólította a németországi törököket, hogy ne illeszkedjenek be a német társadalomba. Steinmeier azonban a török elnökválasztás előtt már jelezte, bárki is legyen az új elnök, meghívja Berlinbe a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében. (Nem mintha sok kétség fért volna a voksolás kimeneteléhez.)    A két ország viszonya is a puccs utáni törökországi tisztogatási hullám, a sorozatos jogsértések miatt romlott meg látványosan az utóbbi időben. De az Erdogan vezette Törökország nemcsak Németországgal, hanem az Európai Unióval is feszült viszonyba került, olyannyira, hogy maga az elnök és több vezető tisztségviselő is már többször sértődötten bejelentette, hogy amennyiben az EU tovább kötözködik az emberi jogok helyzete miatt, nem is kíván már annak tagja lenni. Ezért is meglepő a mostani Erdogan nyilatkozat, amely újra Ankara prioritásai közé sorolja a csatlakozást. A berlini vizitet kiemelt nemzetközi figyelem övezi, mindenekelőtt azért, hogy a német kormány szóvá teszi-e a törökországi emberi jogi sérelmeket vagy az Erdogan kottájából játszva a gazdasági kapcsolatok erősítésére helyezi a hangsúlyt. Heiko Maas német külügyminiszter augusztusban még úgy nyilatkozott, a német-tök államközi kapcsolatokat terhelő valamennyi téma napirendre kerül majd, beleértve a Törökországban fogva tartott német állampolgárok és a Szíria kurdok lakta északi területein folytatott török katonai műveletek kérdését is.

Óriás kisebbség

A Németországban élő török száma mintegy 3 millió. Mellettük hozzávetőleg egymillió kurd is él az országban, akik általában utcai demonstráción tiltakoznak Erdogan kurd politikája ellen a török államfő látogatásai során.  Erdogan eddig miniszterelnökként tízszer, államfőként eddig kétszer tett  hivatalos látogatást Németországban.

Szerző
2018.09.24 09:00
Frissítve: 2018.09.24 09:00

Elfogyott a cseresznye

„Kér egy szelet tortát esetleg? Sajnálom, cseresznye nincs!” poénkodott Donald Tusk az Instagramon Theresa May kormányfő rovására. A briteknek nem jött be a tréfa, mintegy Orbán Viktort parafrazálva azt üzenték, „több tiszteletet a briteknek”. Az Európai Tanács elnöke vélhetően nem megsérteni akart senkit, legkevésbé a brit nemzetet, egyszerűen azt kívánta jelezni, hogy az Európai Unióból való kilépés során nem lehet „cseresznyézni” a feltételek között, Londonnak és a Brexit támogatóinak tudomásul kell venniük, hogy úgy nem lehet kilépni, hogy az EU minden előnyét megtartják,kötelezettségek nélkül.

Az sem különösebben meglepő, hogy sértegetésig fajult a dolog London és Brüsszel között. A brit kilépésig hátralévő idő vészesen fogy, a megoldások pedig nem körvonalazódnak, a Brexit-tárgyalások lassan tragikomikussá válnak.Brüsszel pozíciói jobbak, noha az EU számára is mérhetetlen veszteség a britek távozása. Theresa May és kabinetjének helyzete viszont egyáltalán nem irigylésre méltó. A brit miniszterelnöknek úgy kell tisztességgel és minél kevesebb veszteséggel levezényelni a folyamatot, hogy ő maga a toryk Brexit-ellenes szárnyához tartozott. Kormányfőként azonban tiszteletben tartja a népakarat kötelező erejét, s noha a megváltozott hangulatban egyszerűbbnek tűnne egy újabb népszavazást kiírni, és elfeledni a sehová sem vezető kilépési tárgyalásokat, nem kockáztathatja a demokratikus jogállam csorbulását, egy referendum felülírását. S miközben megpróbálja kicsikarni a lehetetlent az EU-ból, úrrá kell lennie a saját pártján belüli keményvonalasok Tuskénál sokkal durvább támadásain, s valahogy megőriznie a királyság egységét, amely a Brexittel netalán visszaálló ír-északír határral komoly léket kaphat. May feladata megoldhatatlan. Tisztes helytállási törekvése becsülendő, de talán kevesebb merevséggel egy járható visszaút is körvonalazódna.  
2018.09.24 09:00
Frissítve: 2018.09.24 09:00