Madrid nem bízott a belga bíróban

Publikálás dátuma
2017.12.06. 06:36
Fotó: AFP/Emmanuel Dunand

Váratlan fordulat történt tegnap Spanyolországban, miután Pablo Llarena bíró tegnap visszavonta a Belgiumban tartózkodó Carles Puigdemont volt katalán kormányfő és négy egykori miniszterei ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsot. Llarena azzal indokolta a döntést, hogy fennáll a veszélye: Belgiumból csak úgy adnák ki a politikusokat, hogy bizonyos vádpontokban nem folytatódhatna az eljárás Spanyolországban, ezért egyszerűbb, ha kizárólag odahaza állnak bíróság elé, ahol az összes érintett ügyét együtt kezelik. Ha nem vonnák ugyanis össze az eseteket, „ellentmondásos ítéletek születhetnének” – emlékeztetett a The Spain Report.

Llarena hangsúlyozta, hogy a spanyol elfogatóparancs továbbra is érvényben van, így bizakodó, hiszen az egyebek között lázadással, zendüléssel és hűtlen kezeléssel vádolt politikusok már „utaltak rá, hogy vissza akarnak térni Spanyolországba”, mert részt vesznek a december 21-i katalóniai regionális választásokon.

Puigdemont és miniszterei egy hónapja, a függetlenség egyoldalú kikiáltása után szöktek Belgiumba a letartóztatás elől. A Katalóniában maradt volt kormánytagokat akkor börtönbe zárták, s többségük egy hónapot töltött rácsok mögött. Llarena hétfőn 100 ezer eurós óvadék ellenében rendelte el szabadlábra helyezésüket. Jelenleg már csak két katalán politikus és két aktivista ül börtönben.

Mindeközben hivatalosan is megkezdődött a választási kampány. Tizenhárom katalán politikus ellen folyik eljárás, egy kivétellel mind indulnak a voksoláson. Kérdés, hogy Puigdemont visszatér-e. Korábban azt mondta, hogy Spanyolországban nem számíthat igazságos tárgyalásra. A kampányt egyelőre Belgiumból folytatja: mint mondta, a decemberi voksolás nem más, mint választás az önálló „nemzet és a behódolás” között.

Szerző

Átment Trump tilalma

Publikálás dátuma
2017.12.06. 06:32
A beutazási tilalom ellen több alkalommal is hevesen tiltakoztak Fotó: AFP/Samuel Corum
Életbe léphetnek hat, túlnyomórészt muszlim többségű országgal szemben a Donald Trump által elrendelt, beutazást korlátozó intézkedések – döntött hétfőn az amerikai Legfelsőbb Bíróság.

Az elnök azonban így is csak részgyőzelmet aratott: több alsóbb fokú bíróságon – így a kalforniai San Franciscóban, illetve a Virginia állambeli Richmondban – még zajlanak jogviták a rendelet egyes szabályai körül, másfelől a beutazási tilalom valamelyest szűkebb körű, mint ahogy azt Trump eredetileg tervezte.

A kilenc bíró közül csak ketten szavaztak a kormányzat hatályba léptetési kérelmének elfogadása ellen, így Csád, Irán, Jemen, Líbia, Szíria és Szomália állampolgárai vonatkozásában most már meg lehet tiltani a belépést azoknak, akiknek nincs valamilyen igazolt szoros kapcsolatuk az Egyesült Államokkal. Ez lehet hivatali, illetve oktatási vagy családi kapcsolat. Ez utóbbin belül a vérségi kapcsolat tekintetében közvetlen hozzátartozónak – szülőnek, gyereknek, testvérnek – kell amerikai földön tartózkodnia ahhoz, hogy a kérelmező felmentést kapjon a tilalom alól.

Beiktatása óta Donald Trump már háromszor hozott elnöki rendeletet beutazási tilalomról. A 27-én kelt elsőben – hatalmas nemzetközi felhördülést keltve – azonnali hatállyal leállította az Egyesült Államok menekültprogramját, és felfüggesztette a beutazást – akkor még hét országból. Az a lista annyiban különbözik a mostanitól, hogy rajta volt Irak és Szudán is, de nem volt rajta Csád. Az elnöki rendeletet bírósági úton megtámadták, elkezdődött a jogi huzavona. A második, módosított rendelet márciusban jött ki, de az sem állta ki a bírói próbát. Ezzel a harmadik változattal szeptemberben állt elő a kormányzat, október 18-ikán kellett volna életbe lépnie, de ez ellen is fellépett Hawaii, illetve Maryland egyik bírája.

A jogvita főképpen akörül folyt, hogy miként kell értelmezni a lehetséges felmentési okok között a vízumkérelmezőnek az Egyesült Államokhoz fűződő „hiteles kapcsolatát”, mint kritériumot. A nagyszülő-unoka viszony a most legfelsőbb bírósági szinten elfogadott változat szerint már nem számít olyan szoros köteléknek, hogy annak alapján automatikusan megadják a felmentést a beutazási tilalom alól.

A mostani lista mellett a washingtoni kormány azzal érvelt, hogy az érintett államok nem tesznek eleget az amerikai elvárásoknak a vízumkérelmezők biztonsági ellenőrzését és az adatcserét illetően.

Felmondólevél a karácsonyfa alá

Publikálás dátuma
2017.12.06. 06:00
KORMÁNYABLAK - Sokak talpa alatt ott az útilapu FOTÓ: NÉPSZAVA
Egy éven belül másodszor bolygatják meg a kormányhivatalok agrártámogatásokkal foglalkozó részlegeit, sokan utcára kerülhetnek.

Álláshelyek nem szűnnek meg, de egy friss kormányrendelet értelmében a létszámot átcsoportosítják a megyék között - ez a lényege annak a rövid válasznak, amit a Somogy Megyei Kormányhivataltól kaptunk, amikor arra kerestük a választ, miért küldenek el az agrár- és vidékfejlesztést támogató főosztály 108 dolgozójából 58 embert. Hasonló a helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala és Veszprém megyében, valamint Csongrád hódmezővásárhelyi hivatalában is.

Az átcsoportosítás most véglegesen megszünteti a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) regionális kirendeltségeinek hálózatára épülő uniós agrártámogatási rendszer utolsó maradványát is. A régiós felosztás egy évig a hivatal megszüntetése után még megmaradt a kiemelt kormányhivatalok említett főosztályaiban, de január elsejétől a feladatokat szétosztják az eddig kimaradt megyei kormányhivatalok között is. A Magyar Közlönyben a napokban megjelent kormányrendelet alapján a területi kérelmek kezelését, a helyszíni ellenőrzési és a megyei ügyfélszolgálati feladatokat szórják szét, így Borsodból Hevesbe és Nógrádba, Csongrádból Békésbe és Bács-Kiskunba, Somogyból Baranyába és Tolnába, Szabolcsból Hajdú-Biharba és Jász-Nagykun-Szolnokba, Veszprémből Komárom-Esztergomba és Fejérbe, míg Zalából Vasba és Győr-Moson-Sopronba kerülnek az ügyek. Értelemszerűen az érintett dolgozók munkaviszonya a jogutód kormányhivatalokba kerül át – ezt nevezte válaszában átszervezésnek a somogyi intézmény.

Információink szerint azonban ennél többről van szó, és sokan elveszítik állásukat. Somogyban az érintett főosztály dolgozóit e-mailben értesítették, hogy főnökük jelentkezni fog náluk a jövőjükkel kapcsolatban. Nem sokkal később a vezető Budapest felé autózva hívta fel beosztottjait, s közölte velük, mi vár rájuk az új esztendőben. Úgy tudjuk, mindenkinek felajánlotta, hogy Kaposvár helyett Baranyában vagy Tolnában folytathatja a munkáját – Szekszárd bő kilencven, Pécs cirka hetven kilométer a somogyi megyeszékhelytől –, illetve, ha ez nem megfelelő, felmondhat, ám ebben az esetben értelemszerűen nem jár végkielégítés. A feladvány az ország többi pontján is ugyanígy hangzik.

Megpróbáltuk megtudni, valóban csak az ingázást vállalók maradhatnak-e, s hogy tényleg sok tucatnyi ember elveszíti-e a munkáját, ám a kormányhivatal ezekre a kérdéseinkre nem reagált, ahogy arra sem, hogyan érinti majd az illetékességi és feladat-ellátási körök megváltozása az ügyintézés rendjét. Közben olyan információk is eljutottak a Népszavához, hogy az agrár- és vidékfejlesztési támogató főosztályokon belül minden érintett kormányhivatalban külön osztályt hoznak létre a beruházási támogatások elbírálására. A terület szakemberei azonban azt jelezték, hogy ezt a munkát korábban a mostani kormány külső cégekbe szervezte ki, így most kérdéses, hogy pontosan mi lesz a dolga az új szervezeti egységeknek.

- Mindenképpen utánajárunk az ügynek és megtesszük a megfelelő lépéseket – mondta megkeresésünkre Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke, aki a Népszavától értesült a kormányrendeletről és annak várható hatásáról. - Nem tájékoztattak minket a változásokról, noha természetesen a kormányzatnak ez kötelessége lett volna.

Szerző