Baleset és műszaki hiba miatt vonatkésés több vonalon

Publikálás dátuma
2017.12.08. 15:46
Illusztráció /Népszava fotó
Baleset és műszaki hiba miatt jelentős, 60-80 perces késésekre kell számítani péntek délután a Budapest-Cegléd-Szeged és a Budapest-Debrecen-Nyíregyháza vasútvonalon - közölte a Mávinform sajtóügyeletese az MTI-vel.

Kavalecz Imre tájékoztatása szerint Üllő és Monor között egy jármű utánfutójának ütközött egy vonat, emiatt csak egy vágányon közlekednek a szerelvények. Emellett a Vecsés-Üllő-Monor szakaszon meghibásodott a biztosítóberendezés, ezért a vonatközlekedés jelentősen lelassult, vonattorlódások alakultak ki. A vonatinfo legfrissebb adatai szerint a szerelvények már 90-110 perces késéssel közlekednek.

update: 

A Budapest-Cegléd vonalon megjavították a délután meghibásodott biztosítóberendezést, Üllő és Monor között befejeződött a baleset utáni helyszínelés, így a Budapest-Cegléd-Szeged és a Budapest-Debrecen-Nyíregyháza vonalon fokozatosan helyreáll a menetrend szerinti vonatközlekedés - közölte a Mávinform.

Szerző
Frissítve: 2017.12.08. 18:37

"Páratlan" egészségügyi fejlesztést ígér Varga Mihály

Publikálás dátuma
2017.12.08. 15:28
Elhelyezték a Budapesti Szent Ferenc Kórház új épületszárnyának alapkövét. MTI Fotó: Mohai Balázs
A kedvező gazdasági lehetőségek a magyar egészségügy történetében páratlan fejlesztési program végrehajtását teszik lehetővé a kormánynak - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken a Budapesti Szent Ferenc Kórház új épületszárnyának alapkőletételén.

A miniszter, a II. és a III. kerület fideszes országgyűlési képviselője közölte, az eddigi vidéki kórházfejlesztések után most a fővárosra és környékére helyeződik a hangsúly, a kabinet Egészséges Budapest Programjának keretében ugyanis az ország központi régiójának 26 intézménye újulhat meg.

A kormány a következő három évben 70 milliárd forint forrást biztosít a fővárosban és agglomerációjában található kórházak fejlesztésére - mondta, hozzátéve, hogy a II. kerületi Budapesti Szent Ferenc Kórház ebben a programban több mint 3 milliárd forintos támogatással bővülhet 150 ágyas intézménnyé.

A támogatás legnagyobb részét, 2,7 milliárd forintot a kormány adja az intézménynek, míg további 500 millió forinttal az Európai Unió, 80 millió forinttal pedig a II. kerület önkormányzat egészíti ki a kórház 130 millió forintos saját forrását. A fejlesztésnek köszönhetően a kórház a jövőben az orvosi egyetem oktató intézményeként már kardiovaszkuláris rehabilitációt is folytathat.

Varga Mihály megerősítette a kabinet azon korábbi ígéretét, amely szerint a beruházás jövő év végére tervezett befejezését követően a régi épületrészek felújítása következik.

Kitért arra is, a kabinet jól tudja, hogy rengeteg, a korábbi évtizedekben keletkezett gonddal kell szembenézni az egészségügyben. Szerinte azonban az elmúlt években sok olyan átalakítás történt, amelyek javították a betegellátás körülményeit, továbbá az egészségügyben dolgozók élet- és munkakörülményeit.

A kormány fontos feladatnak tartja az egyházi kórházak fejlesztését - mondta a miniszter, aki emellett emlékeztetett a Szent János Kórházban, az ORFI-ban, az Irgalmasrendi Kórházban elindított beruházásokra, illetve az új II. kerületi szakrendelő megépítésére is. Példaként említette, hogy a Szent János kórházban 1,4 milliárd forintos orvostechnológiai fejlesztés történik, amelynek eredményeként az intézménynek lesz MR-berendezése is.

Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere szintén úgy vélekedett, hogy bár a korábbi évtizedekben sokan beszéltek az egészségügyről, ám nagyon keveset tettek az elmúlt évekig, amikor is elindult az első nagy kormányzati beruházás sorozat.
Emlékeztetett, a kormánytól 6,8 milliárd forintot kaptak a kerületi egészségközpont megújítására, a Szent János Kórház fejlesztése pedig végre kiemelt szerepet kapott az Egészséges Budapestért Programban.

A II. kerület vezetője szólt arról is, hogy a Szent Ferenc Kórházzal közös munkájuk eredményeként adtak át a közelmúltban egy az intézményhez közeli játszóteret és túraösvényt, továbbá a kórház nagyon sokat segít a helyi szűrőprogramok lebonyolításában is. Láng Zsolt szólt arról is, hogy a kórház új szárnyába - a meglévő kettő mellé - további két háziorvosi praxis költözik.

Toldy-Schedel Emil, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója beszédében a kormánynak és a II. kerületnek is köszönetet mondott. Hangsúlyozta, három év múlva olyan komplex ellátási egységként működhetnek, amely nem csak az infarktuson átesett betegek korai rehabilitációját végzi, hanem például végstádiumi szívelégtelenségben szenvedőket, valamint például szív- és tüdőtranszplantáción átesetteket is gondozhatnak.

Szerző

DK: bármikor összeomolhat a sürgősségi betegellátás

Publikálás dátuma
2017.12.08. 14:14
Májusban is volt mentős tüntetés. FOTÓ: Tóth gergő
A Demokratikus Koalíció szerint a mentőszolgálat a működőképessége határán van és ezért bármelyik pillanatban összeomolhat a sürgősségi betegellátás.

Oláh Lajos azt mondta, a "kormányzati propaganda" azt állítja, hogy egy OKJ-s mentőápoló alapbére a 2010-es 173 ezer 756 ezer forintról mára 263 ezer 700 forintra nőtt. Ezzel szemben az Országos Mentőszolgálat zárt Facebook-csoportjában a dolgozók arról számoltak be, hogy a kézhez kapott összeg a valóságban olykor a 2010-es fizetésüknél is alacsonyabb volt - tette hozzá a független képviselő. Hangsúlyozta, hogy a kommentelők többsége 150 és 157 ezer forint közötti fizetést említett.

A politikus elmondta, hogy az ügyben írásbeli kérdést tett fel Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének. A minisztérium részéről Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki kijelentette, hogy az egészségügyi szakdolgozók bére tavaly átlagosan 26,5 százalékkal emelkedett, a mentőszolgálatnál dolgozók bére pedig 12 százalékkal nő novembertől. Az államtitkár arra is kitért, hogy az OKJ-s mentőápoló átlagbére idén 263 ezer 700 forintra emelkedik, amit először decemberben kapnak kézhez. Hozzátette viszont, hogy előfordulhat olyan eset, amikor valamelyik mentődolgozó az átlagos bérhez képest alacsonyabb összeget kap, például azért mert az adott hónapban kevesebbet dolgozott, táppénzen volt - idézett a válaszból.

Oláh Lajos viszont úgy látta, hogy ha igaz az idei átlagos béremelésről szóló válasz, akkor novemberig az átlagbérnek 235 ezer 400 forintnak kellett volna lennie, ami bő 80 ezerrel magasabb annál, amiről a dolgozók beszámoltak.

Szerző