Ferenczi Krisztina - Tábla őrzi az emlékét (fotók az avatásról)

Publikálás dátuma
2017.12.08. 20:10
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A család, a pályatársak, tisztelői és a XIII. kerületi önkormányzat képviselői pénteken felavatták a két éve elhunyt Ferenczi Krisztina színész-újságíró emléktábláját az újlipótvárosi Pannónia utca 15. számú ház falán.

Ferenczi Krisztina baloldali, liberális értékrendű, pártoktól szigorúan független munkásságát számos, egyaránt kérlelhetetlen alaposságú oknyomozó cikk és könyv fémjelzi.

Kattintson a felső képre a többiért!

Szerző

Tusk díszdoktor lett Pécsen

Publikálás dátuma
2017.12.08. 18:47
Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora (b) díszdoktorrá avatja Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét Pécsen 2017. dece
Az európai értékek legfőbb garanciája a liberális demokrácia, még akkor is, ha ezt a világ sok sarkában megkérdőjelezik.

Az Orbán-kormánnyal kritikus viszonyban lévő lengyel politikust, az Európa Tanács elnökét, Donald Tuskot választották díszdoktorrá a Pécsi Tudományegyetemen (PTE).

A PTE-n sokakat meglepett ez a lépés, főleg azok után, hogy a debreceni univerzitáson a tudományos munkássággal nem rendelkező, és az európai demokratikus hagyományok iránt érdektelenséget mutató orosz elnök, Vlagyimir Putyin érdemelte ki ugyanezt a titulust. A pécsi campusról kiszivárgott hírek szerint nem a kormány bosszantása volt a cél, amikor Tuskot 2016 novemberében díszdoktornak jelölték, az elismerés csakis a politikus pályájának szólt.

Donald Tusk 1957-ben született Gdańskban. A kasub etnikai kisebbséghez tartozó Tusk történész diploma után újságíróként dolgozott. Egyetemistaként részt vett a Szolidarítás mozgalom szervezésében. Az 1989-es első szabad lengyel választások előtt alapította meg a Liberális Demokrata Kongresszus nevű pártot, amelynek elnökeként országgyűlési képviselő lett. 2007-től 2014-ig Lengyelország miniszterelnöke volt. Posztjáról 2014. december 1-vel távozott, akkor választották meg az Európai Tanács elnökévé. Életművének méltatója, Bagi Dániel, történész hangsúlyozta, hogy Tusk olyan államférfi, aki sokat tett a magyar-lengyel barátságért és a visegrádi országok együttműködéséért.

A lengyel kormány és Tusk viszonyát évek óta feszültségek terhelik. Tusk gyakran bírálja hazája vezetőinek unióellenes magatartását, amiben az orosz érdekek kiszolgálását látja megjelenni. A politikus attól tart, hogy Lengyelország az Unió perifériájára szorul, szerinte számos új törvény szembefordul Európa értékeivel. Az ellentét odáig fajult, hogy amikor Tuskot 2017-ben újra megválasztották az Európa Tanács elnökének, akkor a tagállamok közül egyedül Lengyelország szavazott ellene. Tusk következetes híve annak, hogy csak az egységes, szuverén Európa képes biztosítani a nemzetek függetlenségét és polgárai szabadságát. Fontosnak tartja, hogy minden tagállam tartsa tiszteletben a közös szabályokat, az emberi jogokat, a fékeket és ellensúlyokat. Politikai felfogásában ötvöződik a szabad, állami beavatkozásoktól mentes piacgazdaság és a szociális konzervativizmus.

A fentiek okán kritikus a viszonya az illiberális elveket hirdető Orbán Viktorral és kormányával. Tudni kell azonban, hogy Tusk nem bátorítja a migránsok beáramlását az Unióba, ő is ellenzi a menekültek államonkénti befogadását szabályozó kötelező kvótát, és lezárná a migránsok előtt a balkáni útvonalat. A közelmúltban arról beszélt, hogy „nyitottak maradunk a külvilág felé, de mindig saját polgáraink érdekeit tartjuk elsősorban szem előtt, fontos a szabadságunk, a biztonságunk és életminőségünk megőrzése”.

Noha ezeket az elveket Orbán sem vitatja, a magyar politikai vezetés és Tusk távolságtartó viszonyát jól mutatja, hogy a kormányt a humántárca államtitkár-helyettese, Horváth Zita képviselte. (Pedig Balog Zoltán miniszter a közelben volt, a Péccsel szomszédos Komlón alapkövet rakott le.) Tuskot láthatóan nem zavarta ez, örömmel fogadta a pécsiek gesztusát, s köszönőbeszédének végén ekképp foglalta össze elveit: „a leglényegesebb európai értékek a jogállam, az emberi jogok, a sajtószabadság és a kisebbségi jogok. Ezeknek az értékeknek a legfőbb garanciája a liberális demokrácia, még akkor is, ha ezt a világ sok sarkában megkérdőjelezik. Európának megvan arra az esélye, hogy a jövőben a Föld legjobb helye legyen.”

Hétvégén tél lesz: hideg, havas eső, hó

Publikálás dátuma
2017.12.08. 17:49
Illusztráció/AFP
Az országban több helyütt már péntek koraeste megvastagszik a felhőzet, egyre többfelé számíthatunk csapadékra: eleinte eső valószínű, majd estétől nyugat felől lassan havas esőre, havazásra vált a csapadékforma. Szombat hajnaltól északnyugat felől fokozatosan megszűnik a csapadék, de a keleti országrészben még este is sokfelé valószínű havas eső, hó. Délnyugaton és a keleti megyékben jelentős mennyiségű csapadék gyűlhet össze. Szombat hajnalban -1, +5, napközben  1, 6 fok között alakul a hőmérséklet.

Vasárnap kezdetben több lesz a napsütés, viszont délután nyugat-északnyugat felől újabb felhők érkeznek, északnyugaton vegyes halmazállapotú csapadék is előfordulhat. Feltámad a délies szél. A legmagasabb hőmérséklet -1 és +5 fok között alakul.

Hétfőn északon, északkeleten, valamint elszórtan a Dunántúlon számíthatunk esőre, hajnalban a hegycsúcsokon ónos eső sem kizárt. Erős, viharos lesz a délies szél, melynek köszönhetően enyhébb levegő áramlik térségünkben, 9-14 fok közötti értékeket mérhetünk, de északkeleten csak 6-7 fokra van kilátás.

Kedden keleten naposabb, nyugaton felhősebb időre számíthatunk, estétől az Alpokalján az eső is eleredhet egy érkező hidegfrontnak köszönhetően. Enyhe, szeles időben 10-17 fokot mérhetünk. Szerdán kissé szeles, hidegebb, időnként csapadékos időre van kilátás- prognosztizál az Időkép.

Szerző
Témák
időjárás