Segít a gyenge rubel

Publikálás dátuma
2017.12.11. 06:31
Fotó: AFP/Alexandr Kryazhev
Az utolsó száz év legnagyobb gabonatermésével számolnak Moszkvában. A kormány 139 millió tonnát prognosztizál.

A The Wall Street Journal korábban 83 millió tonnáról írt, de már ezt is olyan soknak tartja, ami az amerikai gazdaságot érzékenyen érinti. Ugyanis nemcsak a termés nőtt, hanem az orosz export is növekszik. 45 millió tonna gabonaféle talál vevőre külföldön. Tavaly 38 millió tonna.

Az eddigi legnagyobb gabonatermés 127 millió tonna volt 1978-ban, tavaly 124 millió tonnát jegyezhettek fel. Ez pedig lenyomja a világpiaci árakat és kiszorítja az amerikai farmereket néhány piacról. Júliusban 25 százalékos áresést is tapasztaltak. Az amerikai gabonaszövetség decemberben bezárja egyiptomi kirendeltségét. „Nem vagyunk képesek ezeken a piacokon versenyezni Oroszországgal az árak kérdésében” – jelentette ki a szövetség képviselője. Márpedig Egyiptom hatalmas piac. Ráadásul az idei szárazság is sújtja az amerikaiakat, gyengébb most a termés az átlagosnál. Amerikai hivatalos adatok szerint, míg a hetvenes évek közepén még 50 százalékos volt az amerikai részesedés a világ gabona exportjában, idén mindössze 15 százalékos lesz.

A The Wall Street Journal agrár szuperhatalomnak nevezi Oroszországot. Ahhoz, hogy Oroszország a legnagyobb gabonaexportőrré váljon, hozzájárul a gyenge rubel, de jelentős tényező az is, hogy az orosz kormány meghirdette a gabonaexport prioritását, és úgy döntött, nem vetnek ki exportvámot a gabonára. Mennyiségi korlátozásra sem kerül sor. Az orosz mezőgazdasági termékek exportja általában is dinamikusan emelkedik, általában 8-10 százalékkal évente.

Ilyen sikerek mellett furcsa arról olvasni a Lenta.ru internetes portálon, hogy a XX. század végén a klasszikus orosz falu haldokolni kezdett. Hatalmas áradat indult meg a városok felé, miközben a vidék elnéptelenedett. A múlt század elején a lakosságnak még csak a 13 százaléka élt városokban, mára ez elérte a 74 százalékot. Ezt azonban a hírportálnak nyilatkozó szakértő azért tartja megtévesztő adatnak, mert néhol a kisvárosok inkább hasonlítanak falvakra, méghozzá gáz és csatornázás nélkül, egyes helyeken viszont a falvak tűnnek fejlettebbnek és modernebbnek. A gyenge minőségű termőfölddel rendelkező régiókban a klasszikus orosz falú valóban kihalóban van. Az államnak nem érdeke, hogy rubelmilliárdokkal tartsa életben ezeket a fejletlen gazdaságokat. Ezért aztán van, ahol pusztuló házak és elhagyott földek látványa fogadja a látogatót.

A múlt század kilencvenes éveiben abban reménykedtek, hogy a széthullott kolhozok helyén modern farmergazdaságok születnek. Eleinte még számos kedvezményt kaptak az államtól, mára azonban a remények szertefoszlottak. Hivatalosan 260 ezer farmergazdaságot tartottak nyilván, mára kiderült, nincs több 140 ezernél.

E negatív tendenciák közepette azonban egyes térségekben a falvak mégis új életre keltek, virágzó mezőgazdasággal, a kormányzat pedig kedvezményekkel csábítja az embereket a Távol Kelet irdatlan nagy térségeibe. Érdekesség, hogy a Moszkvai megye a mezőgazdasági termékek legnagyobb termelője a központi térségben. Több nagyváros közelében is növekszik a mezőgazdasági tevékenység, nagy befektetéseket eszközölnek, agráripari holdingok születnek, s megy a harc a földek megszerzéséért.

A kedvező természeti adottságok miatt a Volgavidék, Nyugat-Szibéria déli része a Szovjetunió szétesése óta vonzza a beruházókat és a termelőket. Mára ez a terület teljesen benépesült. A Távol-Kelet gyéren lakott hatalmas területeivel más a helyzet. Ide még a kedvezményekkel is nehéz munkaerőt toborozni. S az is gyakori, hogy valaki él a földhöz jutás lehetőségével, aztán azt eladja a kínaiaknak.

A képet árnyalja, hogy az orosz lakosságnak majdnem a fele rendelkezik kis házzal, villával, nyaralóval, igaz ezek között a minőségi különbség óriási. A szó igazi értelmében ezek nem tartoznak a falusi közösséghez, sokkal inkább kötődnek a városhoz. Egy 2016-os felmérés szerint mintegy 13 millió családnak van telke kerti vagy nyaralókörzetben.

Szerző

Cápaetetés Nyíregyházán

Publikálás dátuma
2017.12.11. 06:17
Fotók: Népszava
Európa legszebb állatkertje, gyógyító termálvíz, 19. század végi falut idéző skanzen – csak néhány a Nyíregyháza és Sóstófürdő által nyújtott lehetőségekről, melyek egész évben várják a turistákat.

Nyíregyháza az ország hetedik legnagyobb városa, a térség gazdasági és kulturális központja, mely az utóbbi években dinamikusan fejlődésnek indult. A város főterén, a Kossuth tér ad otthont az évente megrendezett városi ünnepségeknek, többek között a Vidor Fesztiválnak, illetve télen, az adventi vásárnak is. A városháza épületével szemben emelkednek a magasba a római katolikus társszékesegyház templom tornyai. A város egyik legrégebbi és legértékesebb műemléke a tirpák ősök jóvoltából az 1784-86 között emelt Luther téri késő barokk evangélikus templom, mely 12 harangból álló hangjátékával hívja fel magára a figyelmet. A város színháza a Móricz Zsigmond Színház több évtizedes munka eredményeképpen épült fel.

Nyíregyháza belvárosát hátunk mögött hagyva, Sóstógyógyfürdő felé a sóstói erdő mellett haladunk el. A helyiek az erdőt méltán nevezik a város tüdejének. Szabadtéri színpad, játszótér, körszín és konditerem is várja az erdőbe látogatókat. A nyugati oldal számos védett élőlény otthona, erdőállománya igen gazdag természeti kincsekben. Sóstó néven több városunkhoz is tartoznak területek az országban, ám a nyíregyháziak az erdőre, a tóra, a vadasparkra, a fürdő-komplexumra, a skanzenre és az egyéb létesítményekre együttesen használják a Sóstó megnevezést.

Sóstó vizének jellegzetes gyógyerőt tulajdonítottak régtől fogva. A tudós polihisztor, Jósa András is úgy tartotta, hogy a tó vize meggyógyít a ,,görvénykórtól, csúztól, köszvénytől, idült lobbos izzadmányoktól és egyéb, vérbetegségektől.” A gyógyvízzé minősített termálvíz kiválóan alkalmas gerincbetegségek, reumatikus, mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok enyhítésére, rehabilitáció és utókezelés esetén.

Sóstó szívében várja a víz szerelmeseit az 1930-as évektől szabad stranddá alakított Sóstói tó. A középen egy híddal elválasztott tó másik oldalán csónakázó működik nyaranta. Szinte kiürül a város, amikor május elsején a skanzenben és a tó partján megrendezik a majálist.

A gazdag hagyományokra visszatekintő nyíregyházi fürdőkultúra egyik állomása a kádfürdő, mely négy káddal működő fürdőházzal, gyógyító hatású termálvízzel csábít pihenésre, gyógyulásra, kikapcsolódásra. Sóstógyógyfürdő egyik legnagyobb attrakciója a 2005-ben megnyitott Aquarius Élményfürdő. A fürdőkomplexum több generáció számára nyújt szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget.

A város lakóinak kedvelt találkozóhelye volt az 1911-ben megépült Krúdy Szálló és annak terasza, valamint mellette a mára már műemlékké nyilvánított víztorony, mely manapság a város egyik kedvenc fagylaltozójának ad otthont. A szálló teraszán, rálátással a tó vízére olyan tüzes táncokat lehetett anno lejteni, mely örök emlék maradt a vendégek számára.

A Sóstói Múzeumfalu kapuit átlépve egy igazi 19. század végi faluba csöppen az ember, ahol betekinthetünk egy iskolába, szatócsboltba, kocsmába, tűzoltószertárba, de egy templomba is, ahol a mai napig tartanak esküvőket. 12 holdas területével az ország egyik legnagyobb skanzenje a sóstói. A szegény- és középparaszti, valamint kisnemesi lakóházak, gazdasági épületek, jellegzetes használati és dísztárgyak hiteles képet nyújtanak a parasztság egykori életformájáról.

Európa legszebb állatkertje
Aki Nyíregyházára és környékére látogat, nem hagyhatja ki a Nyíregyházi Állatparkot, a város egyik legnagyobb büszkeségét, mely 2015-ben az 500 ezer látogató alatti kategóriában egy független állatkerti elemző szervezet felmérése alapján elnyerte az Európa legszebb állatkertje címet. Az állatpark különlegességét többek között az adja, hogy az állatok többsége szabadon, ketrecek nélkül él a természetes tölgyerdőben. A park tematikusan, kontinensenkénti felosztásban mutatja be a világ állatait. Magyar parasztudvar is található a parkban, mely a régi gazdálkodók életét és háziállatait hivatott szemléltetni. Olyan, csak itt látható és Európában is ritkaságszámba menő különleges élőlények kaptak otthont a vadasparkban, mint az indiai páncélos orrszarvú, a komodói óriás sárkánygyík, az afrikai elefánt vagy a fehér tigris.
Kedvelt program a cápaetetés, mely kétszer is van egy héten. Ilyenkor a több mint 2 méter hosszú homoki tigriscápa reggelijét kísérhetik figyelemmel az üvegfolyosóban a park látogatói. Nagy közönségsiker az oroszlánfókák látványos show-ja is, amit háromszor láthat egy nap a nagyközönség. Az Afrika panorámát egy hangulatos bambuszhídon sétálva nézhetik végig a látogatók.

Szerző

Rákkeltő akrilamid a sült krumpliban

Publikálás dátuma
2017.12.11. 06:15

Ma lép hatályba, és áprilisban már kötelezően alkalmazandó az EU Bizottságnak azon rendelete, amely az élelmiszerek akrilamid-tartalmának csökkentésével kapcsolatos intézkedéseket ír elő, mert az élelmiszerekben előforduló akrilamid potenciálisan növeli a rák kialakulásának kockázatát.

Elsősorban a friss burgonyából készült hasábburgonya, egyéb darabolt (olajban sütött) termékek és szeletelt burgonyaszirom; a snack ételek, sós kekszek, a burgonyapépből készült termékek, a kenyér; a reggeli gabonapelyhek (a zabkása kivételével), illetve a finompékáruk (aprósütemény, édes keksz, kétszersült, gabonaszelet, stb.) gyártóinak kell különösen figyelniük. Ugyancsak tartalmazhat akrilamidot a kávé (pörkölt és instant változata egyaránt, valamint a pótkávé is), illetve bizonyos gabonaalapú bébiételek.

De mi is az az akrilamid?

Az akrilamid az élelmiszerek hőkezelésekor keletkezik, és valóban potenciálisan rákkeltő – mondta a laboratotorium.hu-nak Szigeti Tamás János, az élelmiszer-vizsgálatokkal is foglalkozó független laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. munkatársa. Az akrilamid olyan készítmények hőkezelése során jön létre, amelyek szénhidrátokat és fehérjéket egyszerre tartalmaznak. Főzött ételekben nem fordul elő. 140 fok alatti sütésnél sem jellemző az akrilamid keletkezése, magasabb hőmérsékleten azonban számolni kell vele.

A krumplifajták változó kémiai összetételétől függően bizonyos fajták hőkezelésénél nagy mennyiségű akrilamid képződik. Ezeket tehát csak főzni javasolják, sütni nem, hiszen a főzés jóval alacsonyabb hőmérsékletű technológiai eljárás, mint a sütés. Ezért nagyon fontos, hogy a főzésre ajánlott krumplit ne süssük! A csipszek esetében évekkel ezelőtt esetenként ki lehetett mutatni nagy mennyiségű akrilamidot, a gyártók azonban az utóbbi években lépéseket tettek annak érdekében, hogy minimalizálják. Ezt többek között az úgynevezett vákuumfritőz technológiával érték el, így a korábbi 160-170 fokon folytatott sütés helyett már 140 fokon is előállnak e termékek.

Szerző