Kiderült, miért szakított a színész-politikus házaspár

Publikálás dátuma
2017.12.11 10:41
Fotó: Facebook/Gusztos Péter
Fotó: /
Minden hibát elkövettek, amit egy házasságban el lehet követni. De mint kiderült, a pontot az i-re a hűtlenség tette fel - írja a Bors. 

Mindenkit meglepett nyár elején a bejelentés: Kovács Patrícia és Gusztos Péter kilenc éve tartó kapcsolata véget ért. A bájos színésznő és a volt politikus házassága kívülről tökéletesnek tűnt, az álompár és gyönyörű kislányuk élete példaértékű volt. Válásukról ők maguk adtak ki közleményt, ám az okokat akkor nem árulták el. 

Gusztos Péter most megtörte a csöndet, és az igényesférfi.hu-nak adott interjújában, férfias eleganciával „elviszi a balhét”. Mint mondja, mindketten hibát hibára halmoztak, de az „ősbűnt, az árulást”, vagyis a félrelépést először ő követte el Patríciával szemben.

Hiányzott a harmónia, jött a harmadik. Komoly válságba került a kapcsolatuk, ennek ellenére egy ideig úgy tűnt, sikerül megmenteniük. De július közepén, miután bemutatták Patrícia főszereplésével a Vőlegény című darabot, bejelentették, hogy vége a házasságuknak, és külön is költöztek. A lap megkereste Gusztos Pétert, hogy mi vezetett ehhez, ha az ő félrelépését még kibírta a házasságuk, de erről nem kívánt beszélni. 

A teljes cikket itt olvashatja. 

Szerző
2017.12.11 10:41

Újabb veszélyes atomreaktort állít le Belgium

Publikálás dátuma
2018.09.26 12:42
Tihange
Fotó: BELGA MAG / BELGA/ Jean-Marc Quinet
A hétből immár a hatodik atomerőművi reaktort állítja le ideiglenesen Belgium. Az ország szomszédjaitól vesz áramot, de így is sor kerülhet kimaradásokra. 2025-re végleg megszabadulnának az atomenergiától.
A francia Engie nevű áramszolgáltató pénteken jelentette be, hogy az ősszel leállítja az ország keleti felében, Tihange mellett található atomerőművének 2-es reaktorát, és szeptember végén nem indítja újra a 3-as reaktorát a kiszolgáló épületek falán észlelt repedések miatt - írja az MTI.
Marie Christine Marghem belga energiaügyi, környezetvédelmi és fenntartható fejlődésért felelős miniszter keddi tájékoztatása szerint a tihange-i erőmű 1-es reaktorát is leállítják október 20. és november 29. között karbantartás miatt, így ez az erőmű ebben az időszakban nem üzemel.
Elmondta, mivel az észak-belgiumi, négy reaktorral rendelkező Doel mellett található erőműben csak a 3-as blokk fog üzemelni, ez nem lesz képes elegendő áramot termelni az ország ellátásához, ezért Belgium a szomszédos országokhoz fordul segítségért. A La Libre Belgique napilap információi szerint
elképzelhető azonban, hogy novemberben az ország egészét érintő, tervezett áramkimaradások lesznek.
Az áramszolgáltatás megszakítása tartományonként, településenként és kerületenként eltérő időpontokban, elsősorban az esti időszakban várható.
A tihange-i erőmű 2-es blokkját október végén állítják le, a reaktor június elsején indulhat újra leghamarabb. A 3-as blokkot március végén állították le, és szeptember végén kellett volna újraindítani, de az észlelt hibák miatt ezt jövő májusra halasztották.
A tihange-i 2-es blokkot 2023-ban tervezi végleg leállítani Belgium. A Doel 3-as blokkot 2022-ben, a többi öt reaktort pedig 2025-ben kapcsolnák le. Egy 2009-ben hozott kormánydöntés értelmében
2025-ig bezárják az összes nukleáris reaktort az országban.
A jogszabály szerint 40 évi használat után minden reaktort végleg le kell állítani, újakat pedig tilos építeni.
2018.09.26 12:42

Távoli álom a független Kurdisztán

Publikálás dátuma
2018.09.26 12:00
Tavaly szeptember 25-én a függetlenségi referendumon 93 százalék mondott igent
Fotó: AFP/ AHMAD AL-RUBAYE
Egy évvel a népszavazás után most az iraki kurdok lehetnek a királycsinálók a csak kínkeservvel formálódó bagdadi kormányban.
Egy év telt el azóta, hogy iraki Kurdisztánban több mint 72 százalékos részvétel mellett majd 93 százalék a függetlenség mellett voksolt a népszavazáson. Az ünneplés és ez eufória már régen a múlté. Szinte azon nyomban eltörölték az elszakadási törekvéseket szétzúzó iraki kormányerők és síita milíciák, no meg a nagyhatalmak ellentétes érdekei. Majd az Iszlám Állam legyőzésével lassan tovatűnt a nemzetközi figyelem is: feledésbe merült a terroristák egyik legádázabb ellenfelének, a kurd hadseregnek, a pesmergának a hősiessége. Ám az iraki kurdok nem felejtenek.  „A népszavazás eredményét már soha nem lehet megsemmisíteni, hiszen hárommillió ember mondott igent a függetlenségre. Terítéken van az is, hogy a referendum dátumát nemzeti ünnepnappá nyilvánítsák. De az igazi kérdés most az, hogy mire megyünk a tárgyalásokkal Bagdaddal?” - számolt be az első évfordulón uralkodó hangulatról lapunknak Raouf Hallo, Magyarországon is élő kurd újságíró. Elmondása szerint ugyanakkor mára jórészt normalizálódott a helyzet, már a fizetések egy része is megérkezik Bagdadból, és végre beindult a gazdasági növekedés. „Az iraki csapatok még mindig jelen vannak, de komoly tárgyalások folynak arról, hogy bizonyos területeket, - köztük az olajban gazdag Kirkuk városát - visszaadnak a pesmergának, vagy legalábbis közös felügyelet alá helyeznek. Mióta ugyanis a kurd erők kivonultak, a helyükre érkező síita milíciák és a lakosság ellen ismét megszaporodtak a terrortámadások. Mindennaposak a gyilkosságok és az emberrablás” - írta le az egy éve még polgárháború kirobbanásával fenyegető iraki-kurd szembenállást. Majd hozzátette, tudomása szerint még némely szunnita arab törzsek is a pesmerga visszatérését követelik, hiszen nekik már megvan a helyismeretük, ismerik azokat az utakat és barlangokat, melyeket a terroristák használhatnak. „Kurdisztán belseje egyébként teljesen biztonságos. Olyannyira, hogy magyar hallgatók Erbíl határában mindenféle védelem nélkül régészettel foglalkoznak” - nyugtatott a biztonsági helyzettel kapcsolatban.      Raouf Hallo úgy vélte, hogy Erbíl és Bagdad vitája a politikai megoldás felé mozdul el. Derűlátásában komoly szerepe lehet annak is, hogy a májusi iraki választásokon senki sem szerzett többséget. A 329-ból 54 mandátumot söpört be Muktada asz-Szadr síita hitszónok alakulata, mögötte 48 hellyel második helyen az ugyancsak főként síitákat tömörítő, erősen Iránhoz húzó Hadi al-Amiri végzett. Az Egyesült Államok nem hivatalos favoritja, az eddigi miniszterelnök, Haider al-Abádi pártja viszont leszerepelt, csak 42 mandátumot szerzett. A parlamentbe jutó vallásilag is etnikailag is megosztott, tucatnyinál is több párt végeláthatatlan tárgyalásokba kezdett, így az országban azóta sem alakult kormány.  Az alkudozás most mégis elmozdulhat a holtpontról, miután Hadi al-Amiri bejelentette, hogy visszavonja miniszterelnök-jelöltségét, és kész a tárgyalásokra asz-Szadrral. A meccs azért még nem teljesen lejátszott. A magát független nacionalistának valló asz-Szadr - aki egyébként nem jelöltette magát miniszterelnöknek - ugyanis kampányában keményen bírálta az Egyesült Államokat, mi több, még a 2003-as amerikai beavatkozás után azon milíciák egyik vezetője volt, melyek a legkeményebben támadták az amerikai csapatokat. A hitszónok ráadásul hosszú időt töltött Iránban, és most már ugyan állítása szerint szabadulna a perzsa befolyástól is, múltját és kapcsolatait nem tudja eltörölni. James Mattis amerikai védelmi miniszter - aki ráadásul 2003 után Irakban szolgált - ugyan azt nyilatkozta, hogy elfogadják az iraki emberek demokratikus döntését, azonban asz-Szadr győzelme azért aligha az általuk elképzelt legkedvezőbb forgatókönyv. Más kérdés, hogy lassan bezárul a kör, kifogynak a koalíciós alternatívák.    És itt jönnek a képbe a kurdok. A két legnagyobb kurd párt, a Kurdisztáni Demokrata Párt (KDP) és a Kurdisztáni Hazafias Unió (PUK) 25 és 18 mandátumot szereztek, így még akár a királycsináló szerepét is játszhatják. Alkupozíciójuk mindenesetre nem rossz, és nyilván megkérik majd a támogatásuk árát, bárki mögé is álljanak be. Ez a függetlenség kikiáltását persze aligha jelenti, de a „népszavazás kártyát” azért bármikor bedobhatják egy kis nyomásgyakorlásra. „Ha Bagdad teljesíti, amire az alkotmány is kötelezi, akkor nekünk sem lesz érdekünk a függetlenséggel foglalkozni. A gond csak az, hogy Irakban soha nem egy kormány uralkodott. Hiába alakítanak koalíciót, attól még száz másik különböző hatalommal is egyezkedni kell” - aggodalmaskodott Raouf Hallo, mikor az iraki választásokról kérdeztük. „Reméljük a hétvégi szavazás békésen lezajlik, és utána Bagdaddal valamilyen módon sikerül megegyezni. Az emberek már belefáradtak a háborúba, békét akarnak” - zárta szavait.    

Alku tárgya?

A tavalyi kurdisztáni népszavazást követően a fél világ aggódva figyelte, vajon egymásnak esnek-e a harcedzett pesmerga csapatai és a síita milíciákkal megtámogatott iraki kormányerők? A harc végül elmaradt, egyes pletykák szerint azért, mert a PUK-hoz tartozó kurd erők különalkut kötöttek Bagdaddal, amit a párt azóta is tagad. Raouf Hallo szerint igenis történt egy effajta „árulás”, amit azóta már az elkövetők meg is bánnak, mert nem kapták meg a beígért előnyöket. Bármi is az igazság, az biztos, hogy a kurdok különösebb ellenállás tanúsítása nélkül elvesztették területeik közel felét. Ezek egy részét ugyanakkor ők is az Iszlám Államtól foglalták el. Az alkudozás egyik fontos kérdése lesz, hogy mi lesz a vitatott hovatartozása területekkel, és hogy mennyi pénz jár Erbílnek az eladott olaj után.

Regionális választások

A két nagy - és még néhány kisebb - kurd párt sem egységes. Vasárnap iraki Kurdisztánban is regionális választásokat tartanak, amelynek tétje nem csak az autonóm tartomány irányítása, de a Bagdaddal való viszony kialakítása is. Irakban hagyományosan a parlament elnöke szunnita arab, - nagy nehezen személyében sikerült megállapodni szeptemberben - a jelképes feladatokat ellátó elnök kurd, a miniszterelnök pedig síita. A voksolás így arról is határoz majd, melyik kurd párt adja az ország következő államfőjét. A KDP és a PUK ugyanis ezúttal nem tudott megegyezésre jutni, így külön jelölttel szállnak ringbe

2018.09.26 12:00
Frissítve: 2018.09.26 12:00