Kisebb teher a cafeterián

Publikálás dátuma
2017.12.12 06:22
UTALVÁNY A magasabb adózási kategóriába került étkezési támogatás helyett a munkáltatók inkább az „olcsóbb” készpénzt adják - FO
Fotó: /
 Olcsóbb lesz a munkáltatónak jövőre cafeteriát adni, átvállalható a diákhitel-törlesztőrészlet és növelhető a lakhatási támogatás is.

Nem is olyan régen a kormány még szűkíteni szándékozott a béren kívüli juttatások (cafeteria) körét, illetve emelte az adókat is. Bizonyos, a munkavállalókat kedvezőtlenül érintő változások meg is valósultak, azonban - feltehetően a jövő tavaszi országgyűlési választásokra is tekintettel - január elsejétől újabb kedvezmények léphetnek életbe. Jövőre az ideinél alacsonyabb lesz a béren kívüli, „egyes meghatározott juttatások” adókulcsa, a terhelés 40,71 százalékra csökken az idei 43,66 százalékos szintről. E körbe tartozik többek között az Erzsébet-utalvány, az étkezési támogatás, az önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, illetve önsegélyező pénztári hozzájárulás, a helyi bérlet vagy az iskolakezdési támogatás.

A béren kívüli juttatásoknak szerepe van mind a toborzásban, mind abban, hogy egy-egy munkáltató meg tudja tartani a dolgozóit - mutatta ki több, mint 300 cég véleménye alapján az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ). A munkáltatók 61 százaléka volt ugyanis ezen a véleményen. A megkérdezett multinacionális és nagy létszámú cégek, valamint szervezetek pedig kiemelkedő, 74 százalékos arányban vélték úgy, a pénztári juttatásoknak munkaerő-megtartó szerepük van - emelte ki Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke hétfői sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása alapján. A válaszokból kiderült az is, hogy a munkáltatók cafeteria-juttatásokkal kapcsolatos döntéseiben közel 30 százalékos súllyal esik latba azok mindenkori adózása.

A munkáltatók közel 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy örülne és szívesen bevezetné a Századvég Gazdaságkutató és a pénztárszövetség által javasolt konstrukciót, aminek a lényege, hogy a magánszemélyek és vállalatok állami ösztönzők segítségével együtt vállalnának szerepet az előtakarékosságban. A javaslat alapján a mostani kedvezmények átalakítása révén a munkáltatói pénztári juttatás után is adókedvezményt kapnának a munkavállalók, ha a munkáltatótól kapott juttatás mellett ők maguk is vállalnak egyéni befizetést. A kedvezmény a cafeterián belül, vagy azon kívül is érvényesíthető lenne - tette hozzá Kravalik Gábor.

Az elnök szerint fontos, hogy javaslatuk alapján a munkáltató által adott pénztári juttatás egyszerre ösztönözné a vállalati és az egyéni befizetéseket, amit az állam így egy létező kedvezmény kiterjesztésével jelentősen ösztönözhetne. Az elképzelések szerint a csak egyénileg takarékoskodó pénztártagok továbbra is megkapnák az egyéni befizetéseikre most járó évente 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos adó-visszatérítést - ismertette a javaslatukat az ÖPOSZ elnöke.

A jövő évi változásoknál egyébként egy új elem is megjelenik: a diákhitel-törlesztés támogatása, mégpedig úgy, hogy a kötelező törlesztés mértékéig, vagy havonta a minimálbér 20 százalékáig a munkáltató adómentesen adhat támogatást – tudta meg lapunk Fata Lászlótól. A cafeteriaszakértő emellett megemlítette, hogy változik a mobilitás célú lakhatási támogatás is, amely a jelenlegi 40 százalékos maximum helyett a jövőben a minimálbér 60 százalékáig nőhetne, vagyis az összeg az idei havi 51 500 forint havi maximum helyett 82 800 forint is lehet.

A nem adóköteles béren kívüli juttatások közterhe továbbra is 34,22 százalék marad, ám csak két ilyen elem van: a 100 ezer forintig terjedő pénzösszeg-juttatás és a Széchenyi-pihenőkártya 450 ezer forintig. Az adómentes juttatások közül a sportrendezvényekre szóló, valamint a kulturális szolgáltatásra szóló belépő jövőre is ugyanúgy használható lesz, mint az idén. Cafeteria-elem marad az óvodai-bölcsődei térítés, valamint a lakáshitel-törlesztés és a lakásvásárlás munkáltatói támogatása is - mondta Fata László.

Szerző
2017.12.12 06:22

Újra csúcson az üzemanyagkereslet

Publikálás dátuma
2019.01.21 21:36
Illusztráció: Népszava
Fotó: /
Tavaly 7,4 százalékkal 3,7 milliárd literre nőtt a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma – közölte a nagy hazai kőolajcégeket képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ).
Az érték adataink szerint újabb rekordot jelent. A növekedés üteme a válság óta csak 2015-ben állt magasabban, 2017-ben pedig mindössze 3,3 százalékra rúgott. Ezen belül a gázolajigények szaladtak meg igazán: a tavalyelőtti 3,4 százalékos értékhez képest a fogyasztás 2018-ban 8,9 százalékkal 2,3 milliárd literre ugrott, ami szintén történelmi rekord. A benzinforgalom 5 százalékkal 1,4 milliárd literre nőtt. Ez a bővülési ütem szintén történelmi rekord, bár a mennyiség még messze áll történelmi csúcsától. Mindehhez a jövedelmek emelkedése és a gazdasági fejlődés is hozzájárult. Tavaly már némiképp az árak is befolyásolták az igényeket: mint arra Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára felhívta a figyelmünket, a harmadik negyedév magasabb árai kissé már visszavetették a keresletet. Továbbra is határozott a prémiumbenzinek iránti igény élénkülése: forgalmuk tavaly 12 százalékos bővüléssel közel 100 millió literre nőtt. Az adalékolt dízelből 200 millió liter fogyott, ami csupán 2 százalékos emelkedést mutat. Ezt Grád Ottó azzal magyarázza, hogy prémium üzemanyagokat alapvetően a személygépjárművekbe tankolnak. Az országos forgalmat mérő Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataiból az a következtetés is levonható, hogy tavaly a mintegy kétezres hazai kútszámon belül körülbelül 1100 márkás töltőállomás forgalomnövekedése meghaladta a többiét. Vagyis a közlekedők körében kissé nőtt az ismert kútláncok népszerűsége.
Szerző
Témák
üzemanyag
2019.01.21 21:36

Tőkepótló hitel forintban, euróban

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:34
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A vállalkozások jelentős része hagyományos finanszírozási konstrukcióval nem képes olyan léptékű beruházások, akvizíciók megvalósítására, amelyek jelentősen növelnék a társaság versenyképességét.
Az MFB azt közölte lapunkkal, hogy a hétfőtől igénybe vehető, általuk kezelt, Versenyképességi Hitelprogramban, a hitelösszeg legfeljebb 40 százalékáig úgynevezett ballon típusú forrást biztosít, ezt az összeget csak a futamidő végén kell visszafizetni. A hitel egyébként a hagyományos beruházási célok mellett tartós forgóeszköz-finanszírozásra és akvizícióra (vállalati felvásárlásra) is fordítható. A hitelösszeg nagysága ügyfelenként legalább 1 milliárd, legfeljebb 10 milliárd forint lehet. Beruházási, akvizíciós és hitelkiváltó hitel esetén a futamidő legfeljebb 10 év, forgóeszközhitel esetén pedig ennek a fele. A legfeljebb 10 éves futamidő esetén a fix kamat 3,99 százalék, míg a változó kamatozású változat 3 havi BUBOR plusz 1,7 százalékos kamat mellett vehető igénybe. (Jelenleg a 3 havi BUBOR 0,14 százalékos.) A legfeljebb 5 éves futamidő esetén a forint alapú hitel igényelhető a teljes futamidő alatt fix 2,7 százalékos kamat mellett, vagy változó kamatozású konstrukcióban 3 havi BUBOR plusz 1,4 százalékos kamattal. Maximum 10 éves futamidő esetén a forint alapú, fix konstrukció 3,99 százalék, míg a változó kamatozású változat 3 havi BUBOR plusz 1,7 százalékos kamat mellett vehető igénybe. A program érdekessége, hogy euró alapon is igényelhető. Maximum 5 éves futamidő esetén fix 1,7 százalékos, vagy 3 havi EURIBOR plusz 1,6 százalékos változó kamattal, míg maximum 10 éves futamidő mellett fix 2,7 százalékos, illetve 3 havi EURIBOR plusz 2 százalékos változó kamat mellett kérhetik a vállalkozások. (A 3 hónapos EURIBOR jelenleg -0,31 százalékos.) Az új hitelprogram jól kiegészíti a Magyar Nemzeti Bank NHP Fix hitelét, ahol az igényelhető maximum összeg 1 milliárd forint, az MFB Versenyképességi Hitelprogramja e fölötti finanszírozási igényeket elégít ki.  A programban 100 milliárd forint áll az igénylők rendelkezésére, de kedvező piaci visszajelzések esetén az MFB kész bővíteni a keretösszeget. A konstrukció közvetlenül az MFB-nél igényelhető, a hitelkérelmeket 2022. december 30-ig nyújthatják be az ügyfelek. 
2019.01.21 20:34