Nem állt Trump mellé nagykövete

Publikálás dátuma
2017.12.12. 06:40
Fotó: AFP/Mohammed Elshamy

Hallgassák meg azokat a nőket is, akik Donald Trump elnököt vádolják szexuális zaklatással – mondta a CBS tévéhálózatnak nyilatkozva Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete. Eddig több mint egy tucat nő tett olyan állítást, hogy Trump akaratuk ellenére megérintette, fogdosta, illetve csókra akarta kényszeríteni őket. A New York Times szerint Haley kijelentése arra utal: aligha lehet az elnök esetében egyszerűen eltekinteni az ilyen állításoktól egy olyan időszakban, amikor befolyásos férfiak egész sorának törik kettébe a karrierjét az olyan kijelentések, amelyek nőkkel szemben - adott esetben akár évtizedekkel ezelőtt tanúsított - helytelen viselkedést tárnak fel. Az amerikai politika két nagy pártja eltérően reagál a #MeToo mozgalom leleplezéseire: az ellenzéki demokraták rendre lemondásra kényszerítik ily módon hírbe hozott politikusukat, míg a republikánusok – bár közülük is akadt olyan, aki lemondott – megosztottabbak a kérdés megítélésében.

Szerző

Magyarország is beállt a brüsszeli sorba

Publikálás dátuma
2017.12.12. 06:33

Egységes álláspontot képviseltek az uniós tagországok külügyminiszterei Brüsszelben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel szemben Jeruzsálem státusának kérdésében. Putyin muszlim vezetőkkel egyeztetett.

Ha Netanjahu miniszterelnök úr azt várja, hogy az Egyesült Államok mellett mások is elismerik Jeruzsálemet Izrael egy és oszthatatlan fővárosának, akkor máshol kell keresgélnie, mert az Európai Unió egyetlen tagállama sem fogja ezt megtenni — mondta Federica Mogherini az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben, miután a 28 tagország külügyi vezetői két és fél órás eszmecserét folytattak az izraeli kormányfővel. A résztvevők által őszintének és nyíltnak nevezett találkozón elsősorban a palesztin-izraeli rendezés esélyeiről, és ezen belül is Donald Trump amerikai elnöknek a Jeruzsálem státuszát érintő, világszerte vitatott döntéséről volt szó. A tanácskozást követő sajtótájékoztatóján Mogherini többször kiemelte, hogy a tagállamok példás egységet mutatva álltak ki az izraeli-palesztin konfliktus két államon alapuló rendezését sürgető európai uniós álláspont mellett, amelynek az is része, hogy Jeruzsálem sorsát a felek tárgyalásos úton, közösen rendezik.

Lényegében a közös uniós álláspont mellett tette le a garast Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki az ülés után magyar újságíróknak azt mondta: a vitában elhangzott érvek senkit nem leptek meg, minden hozzászóló a nyilvánosság előtt ismertetett álláspontját hangsúlyozta. Felszólalásában a magyar tárcavezető ugyanakkor sürgette, hogy minél előbb hívják össze az EU-Izrael Társulási Tanács ülését, amelyre — mindenekelőtt a megszállt területeken tanúsított izraeli magatartás miatt — 2012 óta nem került sor.

Nem költözik a magyar nagykövetség 
Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap az országgyűlés folyosóján újságírói kérdésekre válaszolva cáfolta azt a korábbi izraeli lapértesülést, miszerint az amerikai döntés után a magyar nagykövetség is a vitatott státusú Jeruzsálembe költözne. A Hír Tv-nek nyilatkozva leszögezte, nem tárgyalt erről Donald Trumppal sem.

Benjamin Netanjahu azt kérte EU-s tárgyalópartnereitől, hogy vegyék figyelembe a realitásokat, és az Egyesült Államok elnökéhez hasonlóan, ismerjék el Jeruzsálemet Izrael fővárosának. “A béke alapja a realitások belátása” — mondta az érkezésekor tett sajtónyilatkozatában. Az uniós országok külügyi vezetői szerint viszont az amerikai döntés éppenséggel az erőszak fellángolásához és a muszlim radikális erők térnyeréséhez vezethet a Közel-Keleten. Lapunk által megkérdezett tanácsi források szerint a vitában a tagállamok képviselői kemény kérdéseket szegeztek az izraeli kormányfőnek, aki a tárgyalópartnereihez hasonló határozottsággal válaszolt. Az ülés légköre mindazonáltal jó hangulatú volt — állították.

Az Európai Unió nem készül újabb békekezdeményezést tenni a közel-keleti rendezés érdekében, de kész együttműködni az érintett országokkal és a regionális partnerekkel a tárgyalások felújítása érdekében — mondta Federica Mogherini, világossá téve, hogy az Egyesült Államok részvétele nélkül lehetetlen nekigyürkőzni a feladatnak.

Ugyancsak tegnap diplomáciai egyeztetések sora zajlott a kérdésben Egyiptomban is. Vlagyimir Putyin orosz elnök, egy előre be nem jelentett szíriai villámlátogatás után Kairóban Abdel-Fattah esz-Sziszi egyiptomi államfővel, majd Ankarában Recep Tayyip Erdogan török államfővel tárgyalt. Az egyiptomi fővárosban kezdte nemzetközi körútját Mahmúd Abbász palesztin elnök is, aki a napokban több közel-keleti országba is ellátogat. A palesztin vezető az arab és a muszlim országok egységes álláspontját sürgeti a Donald Trump amerikai elnök bejelentése nyomán kialakult helyzetre. Abbasz Kairóból Ankarába utazik. Az orosz és palesztin elnök vizitje után tegnap este Kairóban sürgősségi ülést tartott az Arab Liga is, amelynek külügyminiszterei már vasárnap este találkoztak. A muszlim országokban és a palesztin területeken továbbra is utcai tiltakozások sora zajlik, a forrósodó hangulatra pedig egyelőre nincs megoldás.

Recep Tayyip Erdogan török elnök Trump szerdai bejelentése óta (az amerikai elnök ekkor ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosának és közölte, hogy ide költöztetik át az amerikai nagykövetséget is) heves kirohanások sorát intézte az Egyesült Államok és Izrael ellen. Miután vasárnap este terrorállamnak nevezte Izraelt és azt mondta, Törökország nem bízza Jeruzsálemet egy "gyerekgyilkos ország kegyelmére" hétfőn már azt javasolta az iszlám országoknak, hogy léptessenek életbe szankciókat az Egyesült Államokkal szemben és zárják be washingtoni nagykövetségeiket. Az iszlám Konferencia Szervezete, amelynek most Törökország a soros elnöke szerdán ül össze a kérdésben.

A Kairóban és Ankarában is egyeztető Vlagyimir Putyin rendkívül rövid nyilatkozatot tett Jeruzsálem státusa kapcsán. Az orosz elnök csupán felszólította a palesztin és az izraeli vezetést, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz.

Kivonulnak az oroszok Szíriából
Kivonja csapatai nagy részét Szíriából Oroszország – jelentette be Vlagyimir Putyin a szíriai hmejmími légi bázison hétfői villámlátogatása során. A részleges csapatkivonás után is tovább működik majd az orosz békéltetőközpont, valamint az állandó hmejmími orosz légi bázis és a tartuszi haditengerészeti támaszpont. Oroszország 2015. szeptember 30-án avatkozott be a szíriai polgárháborúba az Aszad-rezsim oldalán és segítette győzelemre a damaszkuszi rezsimet. 2016 márciusában már egy részleges csapatkivonást elrendelt Moszkva.

Szerző

Piaci kofák árulják a gyógyszereket

Publikálás dátuma
2017.12.12. 06:31
Fotó: AFP/Georg Ismar
A zöldségek, gyümölcsök mellett már orvosságot is lehet vásárolni az utcai árusoktól a politikai-gazdasági krízissel küzdő latin-amerikai országban. Az üzlet szakértők szerint igen veszélyes.

Az élete kerülhet veszélybe annak, aki megbetegszik – még akkor is, ha a kór nem halálos. Venezuelában ugyanis minden eddiginél súlyosabb a gyógyszerhiány: a helyi szakszövetség figyelmeztetése szerint a készítmények 85 százalékát nem lehet sehol sem fellelni.

A 31 milliós országban – ahol a gyógyszerekhez hasonlóan az alapélelmiszerek is hiányoznak a polcokról – ennek eredményeképp a feketepiacon elégítik ki a növekvő keresletet. A betegek száma ugyanis sajnos nem csökken, épp ellenkezőleg, hiszen a szegényes táplálkozásnak súlyos egészségügyi következményei vannak.

Az AFP tudósítása szerint azok a venezuelaiak, akik nem a közösségi oldalakon adnak fel „hirdetést” egy-egy gyógyszer után kutatva, általában a helyi piacokon keresgélnek.

„Itt sikerült megtalálnom azokat a vitaminokat, amelyeket a memóriám miatt kell szednem” – nyilatkozta a hírügynökségnek Marisol Salas, akinek egy stroke következtében romlott az emlékezőtehetsége. Az 56 éves nő a San Cristobal-i központi buszállomás közelében, egy utcai árusnál vásárolta meg a vitaminjait. Körülötte a várakozók vérnyomás-szabályozó gyógyszerek és fogamzásgátlók után érdeklődtek. „Az utóbbi időben sokan kerestek nálam epilepszia elleni készítményeket” – mondta a 30 éves eladó, Antuam López, aki a zöldséges stand árukészletét bővítette a közelmúltban gyógyszerekkel.

A nyugdíjasok is menekülnek
Az élelmiszer-, s különösen a gyógyszerhiány azt a korosztályt is emigrációra készteti, amelynek tagjai többnyire mást sem akarnak, csak nyugalomban élni az országban, amelyet ismernek és szeretnek. Mostanság azonban idős személyek is mind gyakrabban döntenek úgy a gyermekek vagy unokák unszolására, hogy hátat fordítanak Venezuelának. A The New York Times helyszíni tudósítója olyan 70-es, 80-as éveikben járó emberekkel beszélt, akik többek között hanyatló egészségük miatt döntöttek úgy, hogy elhagyják az országot. Ők nyugdíjasként kénytelenek új életet kezdeni.

A feketepiac csak részben elégíti ki az igényeket, hiszen az itt található pirulák jó részét a kórházakból lopják el az egészségügyi dolgozók, ami azt jelenti, hogy így az intézmények készletei is rohamosan apadnak. A másik forrás a szomszédos Kolumbia: sokan innen hozzák be a gyógyszereket.

Ahogy az a csempészárukkal lenni szokott, a csomagolás olykor sérült, koszos vagy épp hiányos. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezeknél a termékeknél a nem makulátlan körülmények rendkívül veszélyesek, hiszen már az is negatívan módosíthatja egy gyógyszer hatását, ha nem kellőképpen száraz és hűvös helyen tárolják. Márpedig a piacon, a venezuelai forróságban és párában hevernek a készítmények.

Nicolás Maduro elnöknek csupán annyi hozzáfűznivalója volt a jelenséghez, hogy – mint általában a politikai-gazdasági válságért – a gyógyszerhiányért is az Egyesült Államokat tette felelőssé, a szocialista politikus szerint ugyanis egy amerikai összeesküvés miatt alakult ki a jelenlegi helyzet.

Az EU az eltiltott ellenzék mögött áll
Szerdán adják át Strasbourgban a Szaharov-díjat, amelyet októberben ítéltek oda „a venezuelai demokratikus ellenzéknek”. Különösen aktuálissá vált az elismerés, hiszen Nicolás Maduro, a vasárnapi helyhatósági voksolás után, amelyen megválasztották az ország polgármestereit, bejelentette: azok a pártok, amelyek nem vettek részt, nem indulhatnak a 2018-as megmérettetésen. Ezzel gyakorlatilag kizárta az ellenzéket. A főbb kormányellenes csoportok ugyanis bojkottálták a vasárnapi választásokat, mert azt állítják, hogy a választási rendszer csalásra épül. Ennek tükrében különösen fontos, hogy az Európai Parlament (EP) rangos elismerésével az ellenzéket támogatja. Az elismeréssel Andrej Szaharov szovjet fizikus – a hidrogénbomba atyja – és ellenzéki örökségének állítottak emléket közel két évtizede. Az 1988-ban alapított díjat olyan egyéneknek és szervezeteknek ítélik oda, akik az emberi jogokért és a gondolatszabadságért folytatott harcnak szentelik az életüket. A szerdai díjátadón Julio Borges, a jogköreitől tavasszal megfosztott, ellenzéki többségű nemzetgyűlés elnöke veszi át az elismerést.