Jövő pénteken temetik Vasadi Pétert

Publikálás dátuma
2017.12.12. 12:46
Fotó: Shutterstock
December 22-én a Fiumei úti sírkert 42. parcellájában helyezik végső nyugalomra Vasadi Péter Kossuth- és József Attila-díjas írót, költőt, esszéistát és irodalomkritikust, a nemzet művészét - közölte a család kedden.

A temetésre várják Vasadi Péter tisztelőit, ugyanakkor a rendezvény nem sajtónyilvános. A számos díjjal kitüntetett szerző november 24-én hunyt el 91 éves korában.

Vasadi Péter 1926-ban született, irodalmi pályakezdése a hetvenes évek elejére, a második világháború utáni magyar líratörténet fordulópontjára esik. Noha irodalmi érdeklődése gyerekkorától megvolt, a versírással csak későn kezdett foglalkozni. Első verseivel 1971-ben tűnt fel A magunk kenyerén című antológiában, első önálló kötete, a Jelentés Babylonból 1974-ben jelent meg. Transzcendens fogantatású költészete az irgalom, a szeretet, az emberség erélyeit kutatja.

A versek mellett prózaírással is foglalkozott, első esszékötete 1978-ban Tűzjel címmel jelent meg. 1991-ben publikálta A szív szüntelen mormolása című levélregényét. Karcolatait, elbeszéléseit a Tettetés nélkül (1995) című kötetében adta közre, irodalomkritikái, irodalomtörténeti tanulmányait a Csoportkép - Látás, jelek, jelentés, valamint az Egy nap süt idebent (1999) című kötetekben publikálta. A 2014-es Sokan vagyok című kötetében esszéiből válogatott. Utolsó kötete 2016-ban Csönd születik címmel jelent meg.

Munkásságáért 1991-ben József Attila-díjat kapott, 2001-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült, 2004-ben Arany János-, 2007-ben Alföld-díjjal tüntették ki. Ugyancsak 2007-ben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. 2012-ben Kossuth-díjat kapott a klasszicizáló világképű, etikai megalapozottságú, keresztény hagyományokat őrző költői-írói munkásságáért, irodalmi életpályája elismeréseként. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki.

Szerző

Petícióban követelik Pócs János lemondatását

Publikálás dátuma
2017.12.12. 12:03
Forrás: Pócs János/Facebook
Mi is megosztottuk olvasóinkkal azt a mai Magyarország politikai állapotára jellemző történetet, ami után az ellenzéki pártok részéről sorra szólították fel a közéletből való távozásra Pócs János fideszes országgyűlési képviselőt. Most egy petícióban írók, művészek, tudósok, a magyar értelmiség számos tagja követeli a politikus lemondatását.

Mint emlékezetes: a kormánypárti politikus a Facebook-oldalán egy disznóvágáson készült képet posztolt. A képet készítők “Ő VOLT A SOROS!!!" feliratot égettek a levágott disznóra. Pócs ezt azzal kommentálta, hogy “Ott már egy disznóval kevesebb van". 

"Ez a kép és az aláírt kommentár leplezetlen antiszemita uszítás, amely a történelem legsötétebb korszakát idézi" - írják a felhívásban. 

Minden jóérzésű magyar ember nevében követeljük, hogy a Fidesz azonnali hatállyal kezdeményezze Pócs János országgyűlési képviselő mandátumáról való lemondását. Meggyőződésünk szerint nemcsak a parlamentben, hanem a magyar közéletben sem lehet helye annak, aki nyíltan uszít más közösségek ellen, aki az emberi történelem legsötétebb katasztrófájához vezető események felidézésével vagy arra való utalással tréfát űz emberek szenvedéséből, illetve aki embertelen cinizmusával félelmet kelt a ma élő nemzedékekben.

Ha Pócs János mindezek után a Fidesz tagja maradhat, akkor ez nem tekinthető másnak, mint hogy a kormánypártok elfogadhatónak tartják Pócs János cselekedetét és üzenetét, és továbbra is közösséget vállalnak vele. Azaz nyilvánvalóvá teszik, amit eddig a legerőteljesebben igyekeztek cáfolni: hogy a Soros György ellen indított gyűlöletkampány egyik célja az antiszemitizmus szítása - zárul a petíció. 

Az aláírók listája: 

Ágoston Hugó, közíró (Bukarest - Marosvásárhely)

Angyalosi Gergely, irodalomtörténész

B. Gáspár Judit, pszichoanalitikus

Babiczky Tibor, költő

Bali János, zeneművész

Balla Zsófia, költő, író

Báthori Csaba, író

Beke László, művészettörténész

Benedek Barna, képzőművész

Berkovits György, író

Bikácsy Gergely, kritikus

Birkás Ákos, képzőművész

Bodnár Zoltán, jogász

Borgos Anna, pszichológus

Bozóki András, politológus

Böröcz András, szobrász

Dánél Mónika, egyetemi adjunktus

Dénes Gábor, filmrendező

Dérczy Péter, kritikus

Dés András, zenész

Dés László, zeneszerző, előadóművész

Donáth László, lelkész

Enyedi Ildikó, filmrendező

Farkas Péter, közgazdász

Ferencz Győző, költő, irodalomtörténész

Fodor Zsuzsa, fordító

Forgách András, író

Forgács Péter, médiaművész

Földényi F. László, egyetemi tanár

Gábor György, vallásfilozófus

Gerlóczy Sári, képzőművész

Göczey Zsuzsa, zenei szerkesztő

Gömöri György, irodalomtörténész, (London)

Grecsó Krisztián, író

Groó Diana, filmrendező

Gyáni Gábor, történész, akadémikus

Györe Balázs, író

Haász István, képzőművész

Haász Katalin, képzőművész

Hajdu István, műkritikus

Halmos Kati, zenepedagógus

Hanák András, ügyvéd

Harcsa Veronika, előadóművész, énekes

Hay János, író

Heller Ágnes, filozófus,

Herczog Mária, szociológus

Horváth Ágnes, egyetemi oktató

Iványi Gábor, lelkész

J. Győri László, újságíró, fordító

Karafiáth Orsolya, költő, író

Karsai György, egyetemi tanár,

Karsai László, történész

Kenedi János, történész

Keresztury Tibor, író

Kertész János, fizikus,

Kertész Melinda, újságíró (Kolozsvár)

KissPál Szabolcs, képzőművész

Klaniczay Gábor, történész

Klimó Károly, képzőművész

Komoróczy Géza, történész

Konrád György, író

Kornis Mihály, író

Kovács András Ferenc, költő

Kovács M. Mária, történész

Kozák Gyula, szociológus

Kőbányai János, író

Kukorelly Endre, író, költő

Lakner Judit, író

Lángh Júlia, újságíró

Lányi András, filozófus

Lázár Júlia, tanár, költő, műfordító

Ludassy Mária, filozófiatörténész

Lukáts Andor, színész, rendező

Majsai Tamás, református teológus

Majtényi László, alkotmányjogász

Mártonffy Marcell, irodalomtörténész, teológus

Maurer Dóra, képzőművész

Mengyán András, képzőművész

Mesterházi Márton, dramaturg

Mesterházi Mónika, költő

Mészáros Tünde, műfordító

Mihálycsa Erika, műfordító, egyetemi oktató (Kolozsvár)

Murányi Gábor, újságíró

N. Mészáros Júlia művészettörténész

Németh Gábor, író

Németi József, minőségbiztosító

Paetzke, Hans-Henning, író, műfordító

Parti Nagy Lajos, író

Perecz László, filozófus

Radnóti Sándor, esztéta

Rényi András, művészettörténész, egyetemi tanár

Ripp Zoltán, történész

Rugási Gyula, filozófus

Sándor Iván, író

Sasvári Edit, művészettörténész

Schiff András, zongoraművész

Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke

Selyem Zsuzsa, író, egyetemi docens (Kolozsvár)

Spiró György, író

Sugár János, képzőművész

Sükösd Miklós, szociológus

Szentjóby Tamás, képzőművész, költő

Szeredás András, dramaturg

Szilágyi Sándor, fotóművészeti író

Szőcs Levente, újságíró (Bukarest)

Tamás Gáspár Miklós, filozófus

Tillmann József, filozófus

Tolnai Ottó, költő

Törzsök Erika, szociológus

Vágvölgy B. András, filmrendező

Vajda Mihály, filozófus,

Váradi András, vegyész

Vásárhelyi Mária, szociológus

Vető János, költő, képzőművész

Vörös Imre, alkotmányjogász,

Weiner Sennyey Tibor, költő, író

Wessely Anna, művészettörténész

Závada Pál, író

Szerző

Rábólintott Karácsony Gergelyre az MSZP elnöksége

Publikálás dátuma
2017.12.12. 10:55
Az MSZP program ismertetése december 9-én FOTÓ: Szergej Markoszov
Az MSZP elnöksége a Népszava információi szerint megszavazta, hogy „közös miniszterelnök-jelöltként” támogatja Karácsony Gergely indulását.

Karácsony Gergelyt, a Párbeszéd társelnökét, zuglói polgármestert a szocialisták szombati rendezvényén ajánlotta miniszterelnök-jelöltnek Molnár Gyula MSZP-s pártelnök.

Lapunk értesülései szerint a szocialisták hétfőn tartott, elhúzódó elnökségi ülésén megszavazták, hogy közös jelöltként támogatják Karácsony Gergely indulását a kormányfői posztért. A végleges döntést erről a párt kongresszusa hozza meg, amit várhatóan január végére hívnak össze.

Sok még a nyitott kérdés, mindenesetre az elnökségi ülésen a szocialisták szavaztak a „tárgyalások megkezdéséről” is.

Karácsony tegnap lapunknak egyértelművé tette: nem elégszik meg az MSZP és a Párbeszéd szövetségével. Minél szélesebb körű összefogást szeretne, amelyben minden mérvadó ellenzéki párt helyet kap. Nem látja be, hogy miért ne sikerülhetne megvalósítani egy ilyen együttműködést. Kérdésünkre nem mondott konkrétumot arról, hogy melyik párttal és milyen menetrend szerint kellene tárgyalásokat folytatni. Biztosra veszi azonban, hogy a kormányváltást akaró választópolgárok ki fogják kényszeríteni a széleskörű ellenzéki összefogást: az emberek felmérték, hogy a Fideszt csak így lehet legyőzni.

Szerző