Karácsony Gergely: káoszból szép nyerni tavasszal

Publikálás dátuma
2017.12.12 17:36
Fotók: Tóth Gergő
Fotó: /
A „politikai elvtelenségből világcsúcsot döntő” Jobbikkal nem akar együttműködni, de a párt szavazóinak ajánlatot tesz Karácsony Gergely zuglói polgármester, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Szerinte még bőven benne van a pakliban a kormányváltás.

- Mire tippel, a baloldali ellenzéknek sikerül kitalálnia a választás napjáig, hogy milyen felállásban indul?

- Természetesen a jelöltállításig kell megoldást találni, január végén, legkésőbb február elején.

- Mikor tudta meg, hogy Molnár Gyula MSZP-s pártelnök önt nevezi meg miniszterelnök-jelöltként?

- A bejelentés napján. Most szombaton.

- Viccel?

- Sok emberrel beszéltem, de kidolgozott egyeztetési rendről túlzás lenne beszélni. Minden gyorsan történt, ami a jelen helyzetben indokolt is. Kevés az időnk. Fontosnak tartottam, hogy Molnár Gyula javaslatát az MSZP legitim testületei is támogassák. Időközben a szocialista párt elnöksége – ha jól tudom, egyhangúlag – megszavazta a jelölésemet.

- Nem érzi úgy, hogy cserbenhagyásos gázolást követett el a Párbeszéd eddigi szövetségesével, az Együttel szemben?

- A cserbenhagyás érzése kölcsönös lehet. Abban bíztam, hogy az Együtt meggondolja magát, ha a miniszterelnök-jelölt kilétét illetően erős személyi garanciát kap, ami biztosítéka az együttműködésnek és a megújulásnak. Hátborzongatóak a közvélemény-kutatási adatok. És elsősorban nem azért, mert a Fidesz nagyon jól áll, hanem azért, mert az emberek nagy része kormányváltást akar, de az ellenzék képtelen ezt az igényt megtestesíteni. Ebből is az látszik, hogy valamit rosszul csinálunk. Teljes káosz van az ellenzéki oldalon. A Párbeszéd sok áldozatra kész volt annak érdekében, hogy létrejöjjön egy minél szélesebb körű baloldali összefogás. Amikor erről őszintén beszéltem, az Együtt valamelyik elnökségi tagja titokban hangfelvételt készített, és nyilvánosságra hozta.

- A felvételen keresetlen szavak kíséretében közölte, nem látja értelmét annak, hogy kis pártok miniszterelnök-jelöltje legyen. Tudja, ki volt a szivárogtató?

- Csak azt tudom, hogy melyik megbeszélésen készült a felvétel. Hangsúlyozom, hogy egy korábbi szituációra utaltam, aminek semmi köze nincs a szocialisták ajánlatához. Bizonyos szempontból örülök, hogy – bármilyen etikátlan körülmények között készült is – nyilvánosságot kapott a felvétel. Talán kiderül belőle, hogy valóban szolgálatnak tekintem a politikát. Ha a lista első helyén vagyok, akkor ott, ha az utolsón, akkor pedig ott.

- Szélesebb körű összefogást akar. Tud említeni legalább egy pártot, amely hajlandó lenne beszállni az MSZP és a Párbeszéd szövetségébe? Na, jó: a Fodor Gábor-féle Liberálisokon kívül. Kire számít?

- Elsősorban nyilvánvalóan a Demokratikus Koalícióra és az Együttre. Pillanatnyilag mindkét párt elutasítja ezt a fajta együttműködést. Remélem, hogy felülbírálják az álláspontjukat.

- Elképzelhetetlennek tartja, hogy közös indulás helyett végül az MSZP listáján találja magát?

- Nem számolok ezzel a forgatókönyvvel.

- Még az előző ciklusban, az LMP képviselőjeként bedobta a Jobbikkal kötendő „technikai koalíció” ötletét. A Jobbiknak ma milyen szerepe lehet az ellenzéki együttműködésben?

- Abban az ellenzéki együttműködésben, amiben én gondolkodom, jelenleg nincs helye a Jobbiknak. Amikor Botka László visszalépett az MSZP miniszterelnök-jelöltségétől, Vona Gábor, a Jobbik vezetője bejelentkezett a baloldali szavazókért. Most én mondom azt, hogy ajánlatot kell tenni a Jobbik szavazóinak. Politikai elvtelenségből a Jobbik megdöntötte a világcsúcsot, de ezzel csak annyit ért el, hogy súlyos válságba került.

- Nyár közepén a Magyar Narancsnak ön azt nyilatkozta, hogy nem szeretne elindulni a főpolgármesteri címért, mert nem akar „csődgondnok” lenni. Budapest nagyobb csődben van, mint az ország egésze?

- A 2018-as parlamenti választás egyik tétje szerintem pontosan az, hogy a Fidesz még jobban visszanyesi-e az önkormányzatiságot, kivérezteti-e a fővárost. Azt látjuk, hogy mindenre van pénz Budapesten, ami a Fidesznek fontos, és semmire nincs, amit a budapestiek tartanak fontosnak. A fővárosiak valószínűleg egész jól ellennének a budai Várban létesítendő lovarda nélkül, miközben a 3-as metró létfontosságú felújításáért pitizniük kell. Budapest az itt megtermelt pénz századrészét sem kapja vissza. Közben pedig a magyar vidéket is fel kell emelni. Jó lenne megtalálni a helyes egyensúlyt.

- A Párbeszéd egy százalékot profitált az ön népszerűségéből. Mit gondol, az MSZP-s szövetségnek mennyit hozhat a jelöltsége?

- Szerintem racionális gondolkodásra vall, ha egy szövetségben indul a legnagyobb támogatottságú baloldali párt, és az a politikus, aki a felmérések szerint a legnépszerűbbnek számít. Ha jól tesszük a dolgunkat, akkor most sem késő. Még bőven benne van a pakliban a kormányváltás.

Rábólintott Karácsonyra az MSZP elnöksége
Az MSZP elnöksége a Népszava információi szerint megszavazta, hogy „közös miniszterelnök-jelöltként” támogatja Karácsony Gergely indulását. Lapunk értesülései szerint a szocialisták hétfőn tartott, elhúzódó elnökségi ülésén megszavazták, hogy közös jelöltként támogatják Karácsony Gergely indulását a kormányfői posztért. A végleges döntést erről a párt kongresszusa hozza meg, amit várhatóan január végére hívnak össze.

2017.12.12 17:36

A fideszesek nem is kíváncsiak az iskolai szegregációra

Publikálás dátuma
2018.09.25 14:13

Fotó: / Kállai Márton
Nem tartják fontosnak a kormánypárti képviselők, hogy tisztán láthassunk a roma és nem roma gyerekek iskolai elkülönítése ügyében. Más ellenzéki javaslatokat is leszavaztak.
Egyetlen ellenzéki javaslatot sem támogatott az Országgyűlés kedden ülésező, kormánypárti többségű Kulturális Bizottsága. Pedig lenne mit megvitatni. Az LMP-frakcióban ülő Szabó Szabolcs például egy országos, az iskolai szegregáció mértékét vizsgáló felmérés megindítására tett javaslatot. Azért tartja szükségesnek a kutatást, mert a roma és nem roma diákok elkülönített oktatására vonatkozóan a köznevelési statisztika nem tartalmaz adatokat, a legutóbbi ilyen felmérésre pedig több mint tíz éve került sor. 2007-ben mintegy 270 szegregált iskola működött az országban, a Civil Közoktatási Platform összesítése szerint számuk legalább 350-re növekedhetett. A tisztánlátás érdekében azonban átfogó kutatásra lenne szükség. A kormánypárti képviselők nem így látják. A fideszes Nagy Csaba azt mondta: a kormány folyamatos, egymásra épülő intézkedéseket (például a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia rendelkezései, az egyenlő bánásmódról szóló törvény 2017-es módosítása) hozott a szegregáció visszaszorítására, és számos helyi szintű iskolai program is van. Szabó javaslatát „nem helyénvaló politikai akciónak” nevezte, és szerinte most „csendes munka” zajlik a szegregáció elleni küzdelemben. Szabó Szabolcs erre megjegyezte: a munka annyira csendes, hogy még az Európai Bizottság (EB) szakértői sem látják az eredményeit. Az EB még 2016-ban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az iskolai szegregáció miatt, ami azóta is tart. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes pedig arra emlékeztette a kormánypárti képviselőket, hogy már a 60 ezret közelíti azoknak a gyerekeknek a száma, akik még általános iskolai végzettséget sem tudtak szerezni az elmúlt nyolc évben. Az Oktatási Hivatal becslései szerint a jelenlegi kormányzati ciklus végére a 82 ezret is elérheti ezeknek a gyerekeknek a száma. – Ez ellen kellene fellépni, de lehetőleg nem az Oktatási Hivatal bezárásával – utalt Kunhalmi a Századvég folyóirat körüli eseményekre, melynek szerkesztőségét azért menesztették az elmúlt napokban, mert a kormánynak nem tetsző dolgokat írtak.  Szabó Szabolcs zárszavában arra hívta fel a figyelmet: a konkrét lépések kidolgozása előtt tisztán kellene látni, kutatni kellene a problémát. A kormánypárti képviselőket ez nem hatotta meg, leszavazták a kezdeményezést.  Szocialista képviselők egy, a felsőoktatási törvény tavaly áprilisi módosításának – amely lex CEU-ként vált ismertté – eltörlésére irányuló törvényjavaslatot is benyújtottak a „demokrácia védelmében”. A javaslatot Hiller István mutatta be, aki azt mondta: a lex CEU – és az elfogadását követően kialakult helyzet – nevetségessé teszi hazánkat. A kormány ugyanis sorra köti a megállapodásokat külföldi egyetemekkel, de a Soros György által alapított CEU-val - jobban mondva a CEU székhelye szerinti állammal, New Yorkkal – lassan egy éve nem hajlandó aláírni a szerződést. Pedig ennek már sem jogi, sem szakmai akadálya nincs.  A Fideszes L. Simon László szerint már az is sértő a kormányra nézve, hogy az MSZP-sek „a demokrácia védelmében” nyújtották be javaslatukat. Szerinte ugyanis Magyarországon a demokrácia „teljesen jól van”. A szocialisták javaslatát így le is szavazták.  A Jobbik megpróbálta csőbe húzni a kormánypárti képviselőket. A pirotechnikai termékek sporteseményeken történő használatáról nyújtottak be határozati javaslatot. Emlékezetes: eredetileg Orbán Viktor ötlete volt, hogy több tűzijátékkal kellene hangulatosabbá tenni a focimeccseket. Idén márciusban, a diósgyőri stadionbejáráson beszélt erről a miniszterelnök. - Ne gátolják meg vezérüket elképzelései megvalósításában - fogalmazott a jobbikos Szilágyi György. A kormánypárti képviselők először mintha zavarba jöttek volna, majd jót derülve leszavazták a javaslatot.
2018.09.25 14:13

Stollár Fannyék kikaptak az első kiemelt párostól Taskentben

Publikálás dátuma
2018.09.25 14:05
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Stollár Fanny az orosz Anna Blinkova oldalán az első fordulóban, a nyolcaddöntőben búcsúzott a Taskentben zajló 250 ezer dollár (68,5 millió forint) összdíjazású keménypályás női tenisztorna párosversenyében - írta az MTI.
A  magyar, orosz duó az első helyen kiemelt román Irina-Camelia Begu, Raluca Olaru kettőstől kapott ki kedden két szoros játszmában - derül ki a torna honlapjáról.
Stollár az egyes második fordulójában - várhatóan szerdán - az orosz Vera Zvonarjovával találkozik az üzbég fővárosban.
Eredmény, páros, nyolcaddöntő: Irina-Camelia Begu, Raluca Olaru (román, 1.)-Stollár Fanny, Anna Blinkova (magyar, orosz) 7:6 (7-1), 6:4
2018.09.25 14:05