2021. január 1-től pedig már a közel nulla energetikai szint követelményeit kell teljesíteni. Az intézet figyelmeztet: míg előbbi esetben az engedély-bejelentés elindítása, addig utóbbinál a használatba vétel számít. Vagyis azt az épületet, amelynek engedélyét most január 1. után kérik meg, de csak 2020. után veszik használatba, már a közel nullássá kell alakítani.
A MEHI képzései során a kérdésben a tervezők-kivitelezők között komoly bizonytalanságokat tapasztalt. A vállalkozások - különösen a háztartások tekintetében - hiányolják az energiahatékonyság ösztönzésére irányuló kormányzati elhivatottságot. A pályázati kiírások késlekedése, felfüggesztése, a lakossági uniós források átirányítása, az ebből fakadó kiszámíthatatlanság és tervezhetetlenség, a kiírt pályázatok-hitelek bonyolultsága és a bürokratikus ügyintézés mind-mind visszavetik a beruházási kedvet. Az építőipar szerint az új építések kedvezményes áfájának fenntartása mellett azt az épületenergetikai fejlesztésekre is ki kellene terjeszteni. Ha a kedvezményes adót nem az elkészült lakások eladására, hanem az építőanyagra és épületgépészeti termékekre érvényesítenék, nem a lakást értékesítő vállalkozó nyelné le az áfát – figyelmeztet a MEHI. A szektor növelné a műszaki ellenőrök szerepét is.
