Intézményeinket megszüntették vagy államosították. A nemzeti kommunisták beültették a hatalomba Farkas Flóriánt és a hozzá hasonlókat. Nincs képviseletünk, az Országos Roma Önkormányzat és a Lungo Drom beépült az állami korporatív struktúrájába, korrupt és rasszista politikájában legitimálja a kormányt, részt vesz a mutyiban – fakadt ki könyvének bemutatóján Horváth Aladár.
A szerző több roma szervezetet alapított és vezetett, a rendszerváltás után alakult demokratikus parlamentben az SZDSZ színeiben parlamenti képviselő volt. Az Indulás című könyvnek – ahogyan Iványi Gábor lelkész mondta a Wesley János Lelkészképző Főiskolán tartott bemutatón – nincs igazi műfaja. Egyszerre személyes visszaemlékezés, politikai memoár és dokumentumgyűjtemény, amely iratokon kívül parlamenti beszédeket, tüntetésen és rendezvényeken elhangzott felszólalásokat is tartalmaz.
A roma polgárjogi mozgalom születése 1989-re, a miskolci gettóellenes bizottság megalakulására tehető. Horváth Aladár ekkor vált országosan ismertté. A könyv részletesen tárgyalja, hogy később, parlamenti képviselősége idején, milyen viták és küzdelmek folytak cigányügyben – akár az Országgyűlésben, akár a roma közéletben.
A legtöbb támadás a cigányoktól ért – állapítja meg Horváth Aladár a kötetben, cáfolva azt a vélekedést, hogy a „romák mindig összetartanak”. Az SZDSZ-szel 1993 körül romlott meg a viszonya, amikor nem szavazta meg a kisebbségi törvényt és antirasszista tüntetést szervezett Egerben. Az SZDSZ-ben erősödni kezdett az a vélemény, hogy Horváth Aladár túl radikális.
Pedig ő kifejezetten mérsékelt roma politikusnak tartja magát. A bemutatón hangsúlyozta, hogy soha nem buzdított semmiféle erőszakra, soha nem akart faji politikát vinni.
A most megjelent első kötetet több rész követi majd. Horváth Aladár úgy tervezi, hogy a másodikban a magyarországi roma jogvédelem – a kilencvenes évek közepétől 2007-2008-ig tartó – fénykorát dolgozza fel.
