Horváth Aladár nem akart faji politikát

Publikálás dátuma
2017.12.14. 06:07

Intézményeinket megszüntették vagy államosították. A nemzeti kommunisták beültették a hatalomba Farkas Flóriánt és a hozzá hasonlókat. Nincs képviseletünk, az Országos Roma Önkormányzat és a Lungo Drom beépült az állami korporatív struktúrájába, korrupt és rasszista politikájában legitimálja a kormányt, részt vesz a mutyiban – fakadt ki könyvének bemutatóján Horváth Aladár.

A szerző több roma szervezetet alapított és vezetett, a rendszerváltás után alakult demokratikus parlamentben az SZDSZ színeiben parlamenti képviselő volt. Az Indulás című könyvnek – ahogyan Iványi Gábor lelkész mondta a Wesley János Lelkészképző Főiskolán tartott bemutatón – nincs igazi műfaja. Egyszerre személyes visszaemlékezés, politikai memoár és dokumentumgyűjtemény, amely iratokon kívül parlamenti beszédeket, tüntetésen és rendezvényeken elhangzott felszólalásokat is tartalmaz.

A roma polgárjogi mozgalom születése 1989-re, a miskolci gettóellenes bizottság megalakulására tehető. Horváth Aladár ekkor vált országosan ismertté. A könyv részletesen tárgyalja, hogy később, parlamenti képviselősége idején, milyen viták és küzdelmek folytak cigányügyben – akár az Országgyűlésben, akár a roma közéletben.

A legtöbb támadás a cigányoktól ért – állapítja meg Horváth Aladár a kötetben, cáfolva azt a vélekedést, hogy a „romák mindig összetartanak”. Az SZDSZ-szel 1993 körül romlott meg a viszonya, amikor nem szavazta meg a kisebbségi törvényt és antirasszista tüntetést szervezett Egerben. Az SZDSZ-ben erősödni kezdett az a vélemény, hogy Horváth Aladár túl radikális.

Pedig ő kifejezetten mérsékelt roma politikusnak tartja magát. A bemutatón hangsúlyozta, hogy soha nem buzdított semmiféle erőszakra, soha nem akart faji politikát vinni.

A most megjelent első kötetet több rész követi majd. Horváth Aladár úgy tervezi, hogy a másodikban a magyarországi roma jogvédelem – a kilencvenes évek közepétől 2007-2008-ig tartó – fénykorát dolgozza fel.

Szerző

Zukor faluja nem Hollywood

Publikálás dátuma
2017.12.14. 06:03
MTI FOTÓ: Vajda János
Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak községek és városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk közvetkező állomása Ricse.

Ha van jó példa arra, mikét lehet a mélyszegénységből a világ tetejére eljutni, akkor a ricsei zsidó szatócsmester fia, Zukor Adolf élete klasszikusan ilyen. A mindössze nyolc általánost végzett, korán árvaságra jutott fiú 16 évesen vándorolt ki szülőfalujából Amerikába, ahol gyakorlatilag megteremtette Hollywoodot: Los Angeles külvárosi részében egy elhagyott raktárépületben kezdte forgatni filmjeit, ebből nőtte ki magát a mozivilág fővárosa. S Zukor a hetvenes években bekövetkezett haláláig megtartotta azt a szokását, hogy minden ricsei házasulandónak jelképes 25 dollárt küldött nászajándékba: ennyi pénz volt a kabátzsebébe varrva, amikor elindult szerencsét próbálni.

MTI FOTÓ: Vajda János

MTI FOTÓ: Vajda János

Ma a ricseiek ennél jóval szerényebbeket álmodnak. Van, aki már azzal is beérné, ha bírná tüzelővel a telet. Vécsi István, MSZP-s polgármester, volt országgyűlési képviselő, a Közmunkás Szakszervezet elnöke emlékszik olyan télre, amikor egy nyugdíjas bácsi pár hasáb fát kért tőle kölcsön, mert érkezett az unoka, s nem tudtak neki meleget varázsolni, a nyugdíj pedig már elfogyott. Ilyen történetekkel szinte naponta szembesülnek az ország egyik legelmaradottabb kistérségében, ahová meglehetősen aránytalanul áramlik a közpénz. Az innen húsz kilométerre lévő Kisvárdán, Seszták Miklós fejlesztési miniszter városában már vízi filmstúdió, fejre állított tájház és kilátó is épül, ami mellé most még csúszdaparkot is álmodnak, sőt, közel egymilliárdért egy fedett focicsarnokot is felhúznak hamarosan, miközben a környékbeli falvak csak vegetálnak. A ricseiek is rendre próbálkoznak, de nem kaszálnak túl sokat a pályázatokon. A helyi piactér fejlesztésére kértek pénzt legutóbb, de ez ügyben még nincs döntés. A minibölcsőde kialakítására benyújtott pályázatukat elutasították. Az óvoda konyhájának felújítására viszont kaptak 23 millió forintot, ami mellé az önkormányzatnak 2 millió forint saját erőt kellett biztosítania. A Vidékfejlesztési Program keretében is pályáztak 45 millió forintra, de ennek csak nagyjából a felét, 24 millió forintot ígértek oda nekik.

Hogy ne veszítsék el végképp a fiatalokat, Ricsén is próbálnak a felszínen maradni, s amit lehet, legalább a közmunka-programok révén megvalósítanak. A helyieknek amúgy is rossz tapasztalataik vannak a "mobilitásról": sokan vágtak már neki az ország nyugati felében felkínált munkahelyeknek, de jellemzően néhány héttel később vissza is jöttek. A betanított vagy szakmunkás-lét nem jár annyi fizetéssel, amennyiből az itthon maradt családot támogatni tudnák, egy ricsei ház ára pedig kacagtatóan alacsony egy hasonló kvalitású Győr környékihez képest: vagyis családostul nem tudnak mozdulni. Ilyen körülmények között az adott közösség vezetőjének lelkiismeretességén is múlik, hogy a lehető legtöbb embert vonzza be a közmunka programba, sőt, akár egy lépéssel továbbhaladva, értelmes, a megélhetést is biztosító állásokat teremtsen.

Itt ismét visszakanyarodhatunk a falu legendás szülöttjéhez: Adolf Zukor nevét viseli ugyanis az a csárda, amelyet idén nyáron avattak. Start programból nyertek rá 30 millió forintot, s ehhez a falu hozzátett még 4,5 milliót. Zömmel közmunkások dolgoztak az építkezésen, most pedig olyanok irányítják a napi munkát üzletvezetőként, pincérként, szakácsként, akik - ha nincs az étterem - ugyancsak a közmunkások számát gyarapították volna. A klasszikus falusi fogadók hangulatát idéző hely abban is segít, hogy itt maradjanak a fiatalok. Ha van hová leülni esténként egy jót beszélgetni, akkor nem mennek át Kisvárdára, s összetartóbb lesz a közösség. Hét alapító taggal létrehoztak egy szociális szövetkezetet, ez tartja fent a létesítményt: a tagok nem kapnak pénzt a munkájukért. A helyben élőktől felvásárolják a zöldséget, gyümölcsöt, így juttatják őket többletbevételhez, miközben jól jár a vendéglő is, hisz itt termelt, friss alapanyagokból főzhetnek.

Nemcsak a csárda épült zömmel közmunkából, de így lesz új idős-otthon is. Szükség van ilyen intézményre: az 1863 fős faluban több mint háromszázan 62 év felettiek. Ez az arány előrevetíti a település elöregedésének problémáját, még akkor is, ha a statisztikai adatok szerint az elmúlt években az öregedési index csökkenő tendenciát mutatott. De közmunkások építettek két játszóteret is a faluban, ahol közel négyszáz tizennégy év alatti gyermek él. Ennek köszönhetően nem kellett leépíteni az általános iskola nyolc osztályos oktatását, s jól működik a művelődési ház is, benne a könyvtárral.

Ricsétől csak pár kilométer a szlovák határ, s az átmenő forgalom sokat dob a helyi turizmuson. Igaz, a határ túloldaláról érkezők leginkább a kisvárdai fürdőbe igyekeznek, no meg alaposan bevásárolnak az erős eurójukból a magyar oldalon, de hazafelé menet egyre többen állnak meg az új csárdánál, ami szintén jó bevétel a falunak. Kevésbé örülnek azonban a szlovákoknak akkor, amikor elszívják a szakképzett munkaerőt a településről. Emiatt is sok a faluban a közfoglalkoztatott, hisz leginkább ők maradnak helyben. E munkabérek alacsony szintje miatt az itt élők vásárlóereje csekély, ami nem kedvez a helyi vállalkozásoknak, s a település gazdaságának sem. A közmunkások létszáma decemberben 240 fő volt, s idén öt ilyen jellegű munkaprogram zajlott a településen. A borsodi faluban 2-3 nagyobb mezőgazdasági vállalkozás működik, akik néhány embernek tudnak csak munkát biztosítani.

Vécsi István szerint az országnak szüksége van egy új társadalmi szerződésre. Két éve, a borsodi éhségmenet egyik résztvevőjeként azt mondta: az országban temérdek pénz van, stadionokat, cég-és médiabirodalmakat építenek, s a kormányhoz közeli klientúra működteti belőle a saját hatalmát, de a szegényeknek semmi sem jut. Ez a helyzet azóta sem változott - teszi hozzá. Úgy véli, ha jól megy az országnak - márpedig ezt sugallja a jelenlegi hatalom - akkor van miből adni. A kötelező létminimumhoz elegendő fizetést pedig szavai szerint mindenkinek meg kellene kapnia, hisz a szóban benne van annak valódi tartalma: ez az a minimum, ami egy ember önnön fenntartásához kell.

Ricse nem paradicsom
Ricse idei költségvetési bevételét 749 millió 411 ezer forintra tervezték, miközben a kiadásuk meghaladja a 785 millió forintot, vagyis az évet várhatóan 35 millió forintos hiánnyal zárják. Ezt csak úgy tudják kigazdálkodni, ha "összehúzzák a nadrágszíjat", és a szűkös keret ellenére erőn felül spórolnak a kiadásokon. Iparűzési adóból mindössze 7 millió, míg gépjárműadóból alig több, mint kétmillió forint folyik be a kasszájukba, ebből is kitűnik, hogy Ricse nem a vállalkozások és gazdag emberek paradicsoma.



Szerző

Krónikus a gyógyszerhiány

Publikálás dátuma
2017.12.14. 06:00
Gyógyszerhiány másutt is van, de a beteget ez nem vigasztalja. FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER

Mind több gyógyszer hiányzik a magyar piacról hosszabb-rövidebb ideig. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) hiánylistáján csak az idén 190 készítmény több száz kiszerelése szerepelt. Köztük olykor olyan „életmentő” vakcina is, mint az agyhártyagyulladás-elleni, illetve a tetanusz-oltás. Például a Bexsero hiányát, amely az agyhártyagyulladás baktériumának B-törzse ellen nyújt védelmet, január óta csak néhányszor néhány hétre sikerült megszüntetni. A hatóságok Ausztriából és Portugáliából származó vakcinával próbálták meg tavasszal megoldani az ellátást. Lapunknak egy olvasónk arra panaszkodott, hogy az érszűkületére fölírt gyógyszert súlyos mellékhatásai miatt le kellett cseréltetnie, az újtól jelentősen enyhültek a panaszai, ám az gyártási probléma miatt eltűnt a patikából. Azóta – a gyógyszerésztől úgy tudja - már a törzsszámát is törölték. A helyette kapott újabb orvossággal visszatértek a panaszai. A lábában lévő érszűkület fájdalmassá teszi a járást, egyhuzamban csak kisebb távolságok megtételére képes.

A gyógyszerhiány nem magyar sajátosság, az Egyesült Államoktól Lengyelországig mindenütt van ellátási zavar, olykor éppen amiatt lesznek hiánycikkek, mert a politikai döntéshozók meggondolatlanul nyúlnak bele a gyógyszerpiac megregulázásába. A gyártók oda viszik a készleteiket, ahol többet kaphatnak értük. Ha az árletörés tartósnak bizonyul, előfordul az is, hogy leállnak a termék gyártásával, a „túl olcsó” készítményt „pihentetik.”

„A patikabezárásos ügyekben láttuk, hogy a másutt jobban eladható szereknek az utóbbi években felpörgött a fekete exportja is” – mondta lapunknak Ilku Lívia, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport vezetője. A szakember szerint ez a jelenség már régóta ismert a pszichiátriai szereknél, ám ennek az üzletnek a sikere más készítményeket is magával húzott. Ez a jelenség - a hazai készletek illegális külföldre juttatása - oda is vezethet, hogy a magyar betegek időről-időre nem jutnak népszerű nyugtatókhoz, fájdalomcsillapítókhoz, keringési betegségekre ható szerekhez.

A Pharmaonline korábbi írása szerint: az üzlet nagykereskedők között is zajlik. Ez történhet például egy olyan „láncban” is, amikor egy hazai nagykereskedőtől az árut megveszi egy másik hazai nagykereskedő, s az adja tovább egy külföldi nagykereskedőnek. Magyarországról egyébként – a nálunk alkalmazott nyomott árak miatt – elsősorban fejlett uniós országokba irányul a kereskedelem, de például Litvániába is eljut egy-egy szállítmány. Korábban hazai patikákból is vásároltak külföldi nagykereskedők, illetve egészségügyi szolgáltatók úgynevezett megrendelőlappal készítményeket, de a Kúria tavaly ősszel pontot tett ezeknek a szürke zónában zajló ügyleteknek a végére, amikor kimondta: külföldi megrendelőlapra nem adható ki gyógyszer. A hatósági ellenőrzések nyomán kiszabott több tízmilliós bírságok és patikabezárások valamelyest visszavetették ezt az üzletet, de le nem állították.

A sajtó időről-időre beszámol olyan esetekről, amikor onkológiai kezeléseket szakítottak félbe, mert egy olcsó és gyakran alkalmazott daganatellenes terápia hatóanyaga elfogyott. A Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetének tavalyi elemzése szerint a 490 onkológiai készítményből a vizsgált időpontban 49 volt elérhetetlen. Egy-egy ilyen szer átlagosan 589 napot tölt a hatósági hiánylistán.

„A piacon mindig vannak helyettesítők, melyek hatóanyag-tartalmukban gyakorlatilag megegyeznek az eddig használtakkal, csak sokkal drágábbak, és nem a megszokott forgalmazókon keresztül, hanem kizárólag egyedileg szerezhetőek be” – mondta a Népszavának Botz Lajos professzor, a pécsi egyetem gyógyszerészeti intézetének igazgatója. Így a beszerzés akár tízszer annyiba is kerülhet. Hozzátette: az Európai Kórházi Gyógyszerészeti Szövetség legutóbbi felmérése szerint a kórházi-klinikai gyógyszerészek 99 százaléka tapasztalt termékhiányt az elmúlt évben; 63 százalékban heti vagy akár napi szinten, és a gyógyszerészek 50,7 százaléka szerint ez a betegellátásra is közvetlen negatív hatással van. A kórházak pedig gyakran nem is jelentik időben a hatóságoknak, ha egy-egy fontos szerből a gyártó nem szállít, mert pusztán a hiány hírére a többiek azonnal spájzolni kezdenek.

A hazai patikák hiánycikkeit szabad forgalmazásban is be lehet szerezni - mondta Botz Lajos. Akinek hiánycikk lett a medicinája, az a gyógyszer-hatóságtól és finanszírozótól kérhet engedélyt arra, hogy gyógyszerfutárral behozathassa külföldről. Az idén mintegy tízezer ilyen engedélyt adtak ki a hatóságok. Vannak, akik nem bajlódnak ezzel, s közvetlenül a neten próbálják megvásárolni a hiányzó gyógyszereket, ám ezen az úton már nem biztos, hogy az európai, észak-amerikai gyógyszer-hatóságok által előírt minőséget kapják – figyelmeztet a professzor.

Szerző