Sínen az amerikai gazdaság

Publikálás dátuma
2017.12.15. 06:22
Brendan Smialowski / AFP

Optimista hangulatban hagyta abba az érdemi munkát Janet Yellen, akinek hagyatékára nem lehet panasza a februárban hivatalba lépő utódnak, Jerome Powellnek. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, amelynek kamatülésén utoljára elnökölt Janet Yellen - igaz, januárban egy a kamatról nem döntő ülésen még elnököl -, szerdán a várakozásoknak megfelelően, 25 bázisponttal, 1,25-1,50 százalékra emelte az irányadó kamatlábat. Az idei harmadik kamatszigorítást bizonyosra vette a piac, ahogy a nyilvánosságra hozott konjunktúraadatok, valamint a gazdaság kilátásainak megítélése sem okozott meglepetést. Az infláció jó irányt vett, novemberben a fogyasztási cikkek ára 0,4 százalékkal emelkedett, éves szinten 1,7 százalékos adatot vetítve előre, igaz elmaradva a 2 százalékos céltól. De emiatt nem aggódott a döntéshozók csapata, Janet Yellen a gazdaság enyhe túlfűtöttségének esélyeiről beszélt, miután bizonyosnak látszik, hogy a jövő héten a törvényhozás megszavazza Donald Trump adóreformját. A csomagnak köszönhetően mind a háztartások, mind a gazdaság szereplői többet költhetnek majd, és ez az infláció emelkedéséhez is hozzájárulhat.

A Fed emelte a GDP előrejelzését, jövőre 2,5, 2019-re pedig 2,8 százalékra számít. Janet Yellen sajtótájékoztatóján egyedül az államadósság miatt fogalmazott meg aggodalmakat. A Fed jövőre is óvatosan bánik a monetáris gyeplővel, három kamatemelés tervéről számolt be Jenet Yellen, ami egyezik utódja, a hozzá hasonló nézeteket valló Jerome Powell elképzeléseivel. A Wall Streeten a részvénypiac árfolyamemelkedéssel üdvözölte a jegybanki döntéseket, kivéve a banki papírokat, miután a pénzintézetek elégedetlenek a jövő esztendei kamatszigorítások ígért ütemével. Az államkötvények hozama csökkent, a dollár a kamatemelés hírét követően erősödött, majd lefelé indult, tegnap 1,1811 és 1,1844 között ingadozott az euróval szemben. Elemzők azt jósolják, az irányadó kamatláb 2020-ra 3,1 százalék lehet.

Janet Yellen tevékenységének elemzése még bizonyára sokáig témát ad a krónikásoknak, akik egyetértenek abban, hogy Donald Trump ötvenesztendős hagyománnyal szakított, amikor hibátlanul kormányzó jegybankelnököt gátolt meg abban, hogy folytassa munkáját. Janet Yellen helyreállította a Fed tekintélyét - hangoztatják az elemzők világszerte -, legnagyobb érdemeként kiemelve a piacokat fenyegető veszélyek figyelmes és érzékeny kezelését. Egyensúlyoznia kellett a gazdasági bajok kezelését ellenkező módon megközelítő demokraták és republikánusok között, az előbbiek részben indokolatlan költségvetési megszorításokat láttak üdvözítőnek, míg az utóbbiak nagyvonalú, a deficitet az elkövetkező tíz esztendőben további 1500 milliárd dollárral terhelő adócsökkentéssel kívánták orvosolni. Janet Yellen következetes monetáris politikájának köszönhetően a gazdaság felpörgőben van, ahogy ezt jelzi a tőzsde is a Wall Street-en hónapok óta sorra dőlő rekordokkal. De mindennél nagyobb elismerése Janet Yellen munkájának a foglalkoztatottság alakulása, a jelenleg 4,1 százalékos munkanélküliség 17 esztendeje a legjobb adat, és jövőre 3,9 százalékra várják a rátát.

Kritikával felérő javaslatok a kormánynak

Publikálás dátuma
2017.12.15. 06:21
Illusztráció/AFP fotó
A hagyományos oktatás megújítása és a digitális oktatás bevezetése, a hozzáértő munkaerő megteremtése, az innováció fejlesztése, valamint az e-kormányzás bevezetése: a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) szerint ezek azok a sarokpontok, amelyek az ország gazdasági gyarapodásának feltételei, és amelyek mentén egy 10-15 éves távlatú stratégia megalkotására volna szükség.

A tíz multinacionális vállalat – az ABB, az AkzoNobel, az Ericson, a Heinekken, a Henkel, a L’Oreal, a Magyar Telekom, a Nestlé, a Nokia és a Shell – magyarországi legfelső vezetőit tömörítő szervezet 19. alkalommal kiadott, idén az "Okos Magyarország" címet viselő éves jelentése finom kritikákat és számos konkrét javaslatot is megfogalmaz ezeken a területeken.

Legalább a duplájára emelnék például az oktatás költségvetését, és hosszú távú stratégia kidolgozását sürgetik a tanári hivatás társadalmi és anyagi elismertsége érdekében. Bujdosó Andrea, a Shell Hungary igazgatósági elnöke úgy fogalmazott: napjaink világa a minőségről és a sebességről szól. Az oktatásnak nem a lexikális ismeretekre kell összpontosítania: a gyerekeket kísérletezésre, hibázásra és az ismételt próbálkozásokból való tanulásra kell bátorítani. Ehhez új oktatási módszerekre van szükség. Üdvözölte a kormány által bevezetett pedagógus életpálya modellt, de szerinte az csak átmeneti megoldás: hosszú távon a tanárképzés színvonalának emelésére, a pedagógusok munkájának fontosságát kifejező díjazásra volna szükség. A régióban magyar tanári fizetések vásárlóereje ugyanis a legalacsonyabbak közé tartozik.

Nem maradhatott ki a jelentésből az egyre komolyabb problémát okozó munkaerőhiány kérdése sem. Kerekes László, a tanács korábbi elnöke azt mondta: fontos eredmény a 4,2 százalékos munkanélküliségi ráta, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek speciális intézkedésekkel történő bevonása ugyanakkor tovább csökkenthetné az arányt. Megjegyezte: miközben a foglalkoztatottság javul, Magyarország a képzett munkaerő hiányától szenved, az aktív korú népesség riasztó mértékben csökken, az állások 2,2 százaléka betöltetlen, a magyar munkaerő rugalmatlan.

A jelentés szerint azonban vannak még kihasználatlan erőforrások a foglalkoztatás rendszerében: több nőt, fogyatékkal élőt és idős embert kellene integrálni a munkaerőpiacba. A kormánynak ösztönöznie kell a rugalmas munkavégzési lehetőségek kialakítását a fiatal anyák számára: időszerű felülvizsgálni azt az általános elvárást, hogy a nők három évig maradjanak otthon a gyerekekkel. Javasolják ezen kívül egy, a megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő embereket nyilvántartó országos adatbázis létrehozását is, amely összekötné a vállalatokat és a munkakeresőket.

A tanácstagok úgy gondolják: a munkaerőhiány részben a fekete és a szürkegazdaság rovására írható, ezért gyorsabban kellene haladnia a gazdaság kifehérítésének és az adóelkerülés megfékezésének. Kívánatosnak tartanák ehhez az Európában legmagasabbnak számító 27 százalékos áfa mérséklését. Üdvözölték az egyes élelmiszer-csoportok, szolgáltatások és az internet áfájának csökkentését, de további intézkedések nélkül szerintük a gazdaság mintegy 23 százaléka továbbra is láthatatlan marad.

A jelentés nem hagyja szó nélkül a korrupciót sem. Úgy fogalmaznak: az üzleti élet szereplői számára a korrupció, az átláthatóság hiánya továbbra is akadályozó tényező. Jelezték: az érintettekkel történő előzetes egyeztetés megkönnyítené a vállalatok számára az új szabályokra való felkészülést, illetve azok végrehajtását. Mint írják: örömmel fogadnának például egy, a közvélemény tájékoztatását szolgáló, a fontosabb gazdasági döntéseket áttekintő havi tájékoztatást.

A jelentést bemutató tegnapi sajtótájékoztató elején részt vett Magyar Levente külügyi államtitkár is, aki azt mondta: a jelentésben felvázolt célkitűzések egybevágnak a kormány törekvéseivel, a legtöbb területen hazánk nem áll rosszul. A legnagyobb kihívást ma szerinte az jelenti, hogyan tudjuk hosszú távon biztosítani azt a magasan képzett munkaerőt, amely kiemeli Magyarországot a versenytársak közül. Ez a kérdés még nem dőlt el, ezen dolgozik a kormány – fogalmazott. A jelentés bemutatást ugyanakkor már nem várta meg.

Szerző

Krisán László: a kamara híd a politika felé

Publikálás dátuma
2017.12.15. 06:20
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Krisán László, a BKIK fél éve új elnöke azt ígéri, hogy hamarosan a tagok is tapasztalni fogják: új szelek fújnak a Krisztina körúti székházukban.

Eléggé viharos körülmények fogadták Krisán Lászlót, a KAVOSZ vezérigazgatóját, amikor fél esztendeje a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnökévé választották. Az e hét kedden tartott küldöttgyűlésen még mindig parázs volt a hangulat.

- Az ön szavaival élve morális válság fogadta, amikor elfoglalta a BKIK elnöki posztját. Közismert, hogy egyik elődje, Szatmáry Kristóf – aki egykor egyszerre volt fideszes gazdasági államtitkár, országgyűlési és önkormányzati képviselő – úgy volt a fővárosi kamara elnöke, hogy családtagjai is fontos szerepet játszottak a testületben. Az őt követő Kiss Zoltán alatt sem sikerült megnyugtatóan rendezni a BKIK meglehetősen átláthatatlan pénzügyeit, nem alakult ki egy korszerűen strukturált működési rend. Mi változott azóta?

- Én nem beszélnék a Szatmáry-klánról. Volt itt azóta épp elég új, feltárandó elem, és a pénzügyi átvilágítást követően hatóságokhoz is kellett fordulnunk. És a vizsgálatoknak még messze nincs vége. Ha újabb törvénysértésekre bukkanunk, akkor megtesszük a szükséges lépéseket.

- Korábban Parragh László, az MKIK elnöke is kifejtette, hogy a BKIK-ban meg kell szüntetni a kettős vezetést, nincs értelme stratégiai vezetést és elnökséget működtetni egymás mellett. Ön mit lépett?

- Semmilyen demokratikus szervezetben, így a BKIK-ban sem az egyszemélyes irányításra van szükség, hanem testületi döntésekre. Egyszerűsítettük a szervezetet, átszerveztünk tagozatokat. A tisztségviselőket viszont négy esztendőre választották meg, és mint időközben jött új elnöknek a velük való jó együttműködés a legfontosabb. Az új apparátustól pedig azt várom, hogy vegyék fel a megfelelő ritmust.

- A kamara végeredményben állami szerv, a kormány „meghosszabbított karja”, bizonyos feladatokat átvállal a kormányzattól.

- Biztos, hogy én sosem fogalmaznék így, de valóban igaz, hogy köztestület lévén az oktatásban, képzésekben, vizsgáztatásokban feladataink vannak. Egy olyan csatornát képezünk, amely a fővárosi vállalkozások és a politika között hídként működik, ugyanakkor a kamarának nem feladata a politizálás, a fővárossal és a mindenkori kormánnyal partneri viszonyok kialakítása azonban szükséges.

- Milyen a kapcsolat a BKIK és a kormányzat között?

- Rendszeresen kikérjük és tolmácsoljuk a budapesti vállalkozók elképzeléseit, igényeit a gazdaságpolitikai döntéshozók felé, és feladatunk ezek messzemenő képviselete. El kell érnünk, hogy vállalkozóinknak pénzt, piacot, tudást és észszerű szabályozói környezetet biztosítsunk a kormányzattal együttműködve.

- A vállalkozók – és nem csak a fővárosban – gyakran kérdezik, hogy mit kapunk mi a tagsági, illetve a regisztrá­ciós díjunk fejében. Majd sokan hozzá is teszik: semmit! Valójában mit is ad tagjainak a kamara?

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

- Egyre többet. Legutóbbi, új programunkat a Fiatal Vállalkozók Hetén jelentettem be. Idén először szerveztük meg a kamarai kuponnapokat, amelyen több mint 200 cég 280 terméke, szolgáltatása volt elérhető 3 napig. Így az 5000 forint regisztrációs díjért akár 5 millió forint értékű engedményt is kaphattak a budapesti vállalkozások. Szerintem ez elég jó üzlet, és tervben van, hogy a kuponnapokat rövidesen megismételjük. Számos olyan szolgáltatásunk van, amelyek fontosak, de kevésbé ismertek a budapesti vállalkozók körében, hogy csak néhány példát említsek, ilyenek a Széchenyi-kártya hitelei, a jogsegélyszolgálat, a hiteltanácsadás, a mediáció. Ahhoz, hogy ezekről tudomást szerezzenek az érintettek, javítanunk kell a kommunikációnkon.

- A vállalkozni szándékozók fő problémáinak egyike a tőkehiány. A kamara mit tud tenni ennek orvoslására?

- A kkv-k tőkehelyzetének javítására azonnali lépéseket kell tenni, mert ezzel lehet kialakítani azt a stabil kis- és középvállalkozói réteget, amely majd húzza magával a mikro- és kisvállalkozásokat. A tőkeprogramhoz szükség van arra, hogy uniós vagy egyéb források is elérhetők legyenek Budapest számára, amelyik most fejlettsége okán el van zárva a brüsszeli forrásoktól. Ebben nagy segítség lehetne egy olyan közvetítői rendszer felállítása – mint például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vagy a Széchenyi-kártyát működtető KAVOSZ –, amely ezeket a pénzeket gyorsan eljuttatná az érintettekhez.

- Uniós pénzek híján hogyan juthatnak mégis támogatási forrásokhoz a budapesti vállalkozások?

- Korábban Lázár János kancelláriaminiszter bejelentett egy 80 milliárd forintos, úgynevezett Budapest-alapot, amelyre már pályázatokat is kiírtak. Mi azért lobbizunk, hogy ennek többszörösére nőhessen ez az összeg. Azt is szeretnénk elérni, hogy a közép-magyarországi régió határai megváltozzanak, hiszen egy újrarajzolt területi lista segíthetne az agglomerációban lévő gyengébb, az uniós átlagnál rosszabb helyzetben lévő Pest megyei településeknek, hogy pályázhassanak a brüsszeli pénzekre. Erre azonban csak a következő, 2020 utáni uniós ciklusban van remény.

- Az uniós pénzekre visszatérve: egy nemrég megjelent cikk szerint ön cégein keresztül Etyek szőlőhegyén két épületet birtokol, amelyek 2013 és 2015 között több mint 70 millió forintos uniós és hazai támogatásból épültek fel. A cikk állítása szerint nem töltik be vendégfogadói és nyitott pincészeti funkciójukat, márpedig a pénzt közösségi célokra adták. Az uniós támogatásra utaló tábla is hiányzik. Mi az igazság?

- Igen, igaz, hogy nincs hirdetési kampánya a szálláshelynek és a pincészetnek. Nincs is rá szükség, hisz a szezonban mindig megtelik. Az uniós pénzek felhasználása minden tekintetben törvényes volt, a támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelő, amit az ellenőrzések is igazoltak. És a tábla kihelyezésére már rég nincs kötelezettség, hiszen a pályázatba foglalt fenntartási időszak régen lejárt.

NÉVJEGY
Krisán László - Az 53 éves üzletembert idén márciusban választották meg a BKIK elnökévé. Élete fő művének a 15 éve megszületett Széchenyi- kártyát tekinti, létrejötte óta a programot üzemeltető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Emellett a VOSZ ügyvezető társelnöke, a Budapesti Gazdasági Egyetem címzetes docense, a Magyar Gazdaságért Díj, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetettje.

Szerző